„TŰZFELELŐSÖK” KÖZÖTT

Beszámoló az MKE Mezőgazdasági Szervezete
által szervezett erdélyi tanulmányútról
1999. október 25–30.

„…amikor ide kerültünk a mi zötyögő szekereinken és természetesen a mindenkori gyermek álmaival, hogy most már fölkerültünk a társadalom legmagasabb régióiba, akkor ez a kollégium és tanárai, e kollégium tanárai voltak azok, akik azzal kezdték ezt a mi nagy fölfelé való repülésünket, hogy egy öl fát a két karunkra raktak. Egy öl szálfát, amivel a hálószobák melegét kellett tartanunk. És rögvest kineveztek sorra valamennyiünket tűzfelelősöknek. Tűzfelelősök lettünk a szónak képletes értelmében is. A kollégium ugyanis akkortájt kopaszra nyírt fejünket gyöngéden megfordítva, a tekintetünket oda fordította vissza, ahonnan elindultunk, mondván, hogy ott lesz ezután is a helyünk. Ezt a röppályát megjárva, eltávolodva és visszakerülve oda, azokhoz, akik közül kiemelkedtünk, teljesítettük és teljesíthetjük ezután is a feladatot, amelyet az Alma Mater reánk bízott.”

(Sütő András: Emlékbeszéd Nagyenyeden a 350 éves Bethlen Gábor Kollégium ünnepén,
1972. október 15.)

Bevezetés

Győrfi Dénes, a Bethlen Kollégium könyvtárosa idézte emlékezetünkbe ottlétünkkor Sütő András metaforáját az erdélyi kultúra elkötelezett munkásairól, akik tűzfelelősként tevékenykednek azért, hogy Erdélyben ismét legyen a magyarságnak jövője.

Számunkra azért vált emlékezetessé és hasznossá ez az erdélyi tanulmányút, mert mindenfelé ilyen tűzfelelős nőkkel és férfiakkal találkoztunk, bármerre jártunk is.

Az MKE Mezőgazdasági Szervezet által szervezett tanulmányúton 15 könyvtáros vett részt az ország különböző mezőgazdasági könyvtáraiból. A hat napos szakmai és kulturális program során alkalmunk nyílt számos híres könyvtár meglátogatására, továbbá személyes találkozásokra, megbeszélésekre az erdélyi művelődés és gazdásztársadalom egyesületeinek képviselőivel, valamint arra is, hogy megismerkedjünk az erdélyi kultúra hatalmas értékeivel, emlékhelyeivel.

A tanulmányút szervezői úgy gondolják, hogy – a találkozások során kialakult személyes ismeretség révén – a jövőben lehetőség nyílik olyan együttm?ködések kialakítására, melyek hosszú távon nyújthatnak segítséget az erdélyi magyar könyvtárügynek és, egyúttal, a mezőgazdasági szakoktatásnak is, mivel mindegyik meglátogatott erdélyi szervezet célkitűzései között hangsúlyosan szerepel:

–a magyar nyelvű mezőgazdasági oktatás létrehozása és támogatása;

–szakmai tanfolyamok szervezése;

–kapcsolatok teremtése és ápolása magyarországi intézményekkel, szakmai szervezetekkel;

–dokumentációs bázis kiépítése (könyvtár stb.);

–újságok és kiadványok megjelentetése;

–belföldi és külföldi tanulmányutak szervezése, támogatása.

A program tehát elsősorban a kapcsolatfelvételt és a későbbi együttműködések megalapozását szolgálta, melynek házigazdája és szervezője a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány volt.

Részletes szakmai program

1. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány tevékenységét Pillich László ügyvezető elnök és Pillich Katalin titkár mutatta be.

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány egy nyitott polgári intézménye az erdélyi-romániai magyar közösségnek, amely ugyanolyan súllyal támogatja a sajátos tradicionális kultúra értékeinek megőrzését és fejlesztését, mint a népcsoportok és kisebbségek kultúrái, az európai kis és nagy kultúrák közötti egyre sokrétűbb csereprogramok kiépítését.

Tevékenységét 1992. február 15-én kezdte meg Kolozsvárott azzal a szándékkal, hogy mintául szolgálhasson az erdélyi magyar kultúra önszerveződésének, általában az autonóm polgári önrendelkezés és a civil társadalmi intézményépítés segítségére legyen.

Fő tevékenységi területe:

1. A tradicionális, identitást meghatározó közösségi és regionális értékek megőrzése és további fejlesztése:

–könyvtárak létrehozása, olvasástársasági tevékenység támogatása;

–néptánc- és zeneoktatás, szakemberképzés;

–szakmai tanácskozások szervezése;

–ifjúsági néptánctáborok, táncházak létrehozása, támogatása;

–hagyományőrző együttesek támogatása.

2. Más népek, régiók kultúrájával való kapcsolatok építése, a gyanakvás és idegengyűlölet leépítése, tolerancia, a sajátos értékek kölcsönös megbecsülése:

–idegen nyelvű könyvtári részlegek létrehozása;

–az International Language School támogatásával a Heltai Nemzetközi Nyelviskolai Program működtetése, általános és oktatóképző szinten (angol, német, olasz, francia, spanyol, magyar, japán stb. nyelven);

–nyelvoktatási táborok szervezése gyerekeknek;

–ismeretterjesztő rendezvények, nemzetközi szemináriumok, konferenciák szervezése.

3. Az alapítvány egyéb tevékenységei:

–kulturális rendezvényszervezés;

–gazdasági önfenntartó tevékenység (nyomdai anyagokkal való kereskedelem);

–személyiségfejlesztő programok szervezése;

–gazdasági kapcsolatépítés;

–az erdélyi képzőművészet támogatása;

–irodalmi kávéház működtetése.

Az alapítvány létrehozta és működteti a Gróf Mikó Imre Közkönyvtárat Kolozsvárt, emellett vannak könyvtárai más erdélyi városokban is. A 40 000 kötetes könyvtárnak több mint 3000 beiratkozott olvasója van (köztük igen sok egyetemista), és a gyűjtemény érdekessége, hogy kb. 10 000 kötetes japán nyelvű gyűjteményük is van, ami egyedülálló egész Erdélyben és a japán nyelv tanításának a bázisává teszi a könyvtárat a városban.

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány – együttműködve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékével – évek óta szervezi és helyet ad a magyar nyelvű könyvtárosképzésnek. A program szakmai felelőse Pillich Katalin titkár. Az itt, illetve a nyelvoktatásban megszerzett tapasztalatokra alapozva tervezi az alapítvány, hogy oktatási tevékenységét szélesítse, és létrehozzon egy olyan magánegyetemet, mely felvállalja azon szakok indítását, illetve azon szakemberek képzését, melyeknek alapítására, illetve akiknek képzésére – magyar nyelven – belátható időn belül nincs esély Romániában.

Az alapítvány – sokrétű tevékenységének támogatása érdekében – szívesen együttműködik minden olyan magyarországi intézménnyel, egyetemmel, könyvtárral, mely ezen munkájában bármilyen segítséget tud nyújtani számára (közös pályázatok, könyvtári és oktatási együttműködések, könyv- és folyóirat-adományok stb.).

Az alapítvány elérési adatai:

3400 Kolozsvár, Str. Clinicilor nr. 18.

Telefon:+40 (64) 190–096

Fax:+40 (64) 190–811

E-mail:heltai@mail.soroscj.ro

2. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tevékenységét Sebestyén Csaba elnök és munkatársai mutatták be számunkra.

Az RMGE a mezőgazdaságban dolgozók érdekvédelmi és érdekképviseleti, civil, szakmai-társadalmi szervezete, mely 1990. május 25-én alakult meg, pontosabban fogalmazva, ekkor alakult újjá, ugyanis az alapítók leszögezték: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet jogutódjaként kívánnak működni.

Az 1844. január 21-én megalakult Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet tagjai célul tűzték ki az egyetemes gazdasági élet előmozdítását, ezen belül azonban elsősorban a földművességre és az állattenyésztésre helyezték a hangsúlyt. Alakuló nyilatkozatuk kimondja, hogy fontosnak tartják “a földművelés emelése érdekében a Hazában eddig használt tökélytelen eszközök helyett az újabb időkben feltalált, célszerűbb eszközök ismertetését és behozatalát, a földműveléssel legszorosabban kapcsolatban levő állattenyésztés fejlesztését és állatkiállítások rendezését”.

1949-ben betiltották az EMGE-t, és tevékenysége 1990-es újjáalakításáig szünetelt. Azóta szervezetei mindegyik erdélyi megyében kialakultak.

A szervezet fő célkitűzései:

–szaktanácsadási szolgálat megszervezése;

–az Erdélyi Gazda című mezőgazdasági havilap és a Bioterra című negyedéves kiadvány rendszeres megjelentetése;

–egyéb szakmai kiadványok megjelentetése (könyvek, füzetek, ismertetők);

–ezüst- és aranykalászos téli gazdatanfolyamok megszervezése;

–konferenciák, szakmai előadások, tapasztalatcserék rendezése;

–kiállítások és szakvásárok szervezése;

–a piacrajutást elősegítő külföldi kiállításokon és szakvásárokon való részvétel lehetővé tétele;

–a tagság érdekeinek egyeztetése a kormánnyal és állami intézményekkel;

–kapcsolatközvetítés kül- és belföldi szervezetekkel, intézményekkel;

–vegyes érdekeltségű kereskedelmi kapcsolatok kialakítása és közvetítése;

–szakmai segítség a finanszírozási programok és dokumentációk összeállításában.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete újjáalakulásával egyidőben felvállalta Erdélyben a magyar anyanyelvű mezőgazdasági oktatást és szakképzést minden szinten. Egyre sikeresebbek és színvonalasabbak a téli ezüst- és aranykalászos tanfolyamok. Nehézséget jelent azonban mind az oktatók, mind a tanulni vágyók számára a magyar nyelvű szakirodalom hiánya.

Másrészt az Erdélyi Gazda cikkeinek az írói is állandóan a magyar nyelvű szakirodalom hiányába ütköznek. Legtöbb szakember, szakíró ugyanis román nyelven végezte tanulmányait, ezért az anyanyelven való íráshoz magyar nyelvű szakkönyveket, folyóiratokat kellene tanulmányozniuk. A szervezet célja nemcsak a szakképzés, hanem az anyanyelv ápolása is, a helyes magyar szaknyelv használata és széles körű megismertetése.

Ennek érdekében szakkönyvtárakat szeretnének létrehozni megyei székhelyeiken, és nagy várakozással tekintenek minden olyan könyv- és folyóirat-adományra, mely ebben a munkában segítséget nyújt számukra. Viszonzásul az Erdélyi Gazda és a Bioterra című szaklapokat tudják felajánlani. Emellett nyitottak minden együttműködési ajánlatra, és várják a lehetséges partnerek megkeresését az alábbi címen:

3400 Kolozsvár, B-dul 21 Decembrie 1989 nr. 116.

Tel./Fax:+40 (64) 191–659

+40 (64) 431–896

E-mail: erdelyi_gazda@mail.dmtcj.ro

3. Az Ifjú Gazdák Egyesületének munkáját, célkitűzéseit Kentelky Endre elnök és a vezetőség tagjai mutatták be.

Az IGE 1998 októberében alakult Kolozsváron. Tagjai magyar anyanyelvű, az agrártudományok, valamint ezzel rokon, ezt kiegészítő ágazatok szakemberei és a tudomány ezen ágai iránt érdeklődő egyetemi hallgatók. Az egyesület a fiatal szakemberek korszerű továbbképzésére, aktuális információkkal való ellátására fekteti a hangsúlyt. Ezt rendkívül fontosnak tartják a romániai magyar értelmiség otthonmaradásának és jövőjének szempontjából. Céljuk, hogy a mezőgazdasági szakemberek a szülőföldjükön jussanak hozzá azokhoz az ismeretekhez, amelyek szakmai fejlődésük, s ezáltal versenyképességük megőrzésének zálogai. Első lépésben szándékukban áll egy korszerű, számítógépekkel ellátott iroda és egy szakkönyvtár létrehozása, működtetése.

Ennek érdekében segítséget várnak, kérik a magyarországi könyvtárakat, felsőoktatási intézményeket, hogy szakkönyvekkel, egyetemi jegyzetekkel, információkkal segítsék a felsorolt tevékenységek kibontakozását. Ugyanakkor nagy segítséget jelentene, ha néhány – akár lecserélt, de jó állapotban levő – számítógép, didaktikai felszerelés (írásvetítő, diavetítő stb.) birtokába juthatnának. Az egyesület az alábbi címen érhető el:

3400 Kolozsvár, Str. Pavlov nr. 21.

Tel./Fax:+40 (64) 192–217

+40 (64) 190–042

E-mail:gazdi@emt.org.soroscj.ro

igazdi@yahoo.com

4. A Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban Poráczky Rozália aligazgató köszöntött bennünket, majd Hegyi Ágnes mutatta be a könyvtárat és szolgáltatásait.

Az intézményt 1872-ben alapították mint az I. Ferenc József Tudományegyetem központi könyvtárát. Állománya alapját az 1859-ben alakult Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtára alkotta, ez tovább bővült a Jogi Akadémia, az Orvosi Akadémia, és a Kolozsvári Megyei Levéltár gyűjteményével. A teljes állomány az 1872-es alapításkor 31 000 kötet volt. A könyvtár jelenlegi épületébe 1909-ben költözött, amely jelenlegi, végső formáját 1934-ben nyerte el.

1920-ban az egyetem a könyvtárral együtt a román állam tulajdonába került. A tulajdonváltás után mintegy 125 intézmény és magánszemély adományával bővült az állomány. A célja ezen adományozásnak a román nyelvű gyűjtemény kialakítása és felfejlesztése volt, hiszen a gyűjtemény döntő többségét a magyar nyelvű kiadványok alkották addig.

A könyvtár számos értékes kézirat, ősnyomtatvány, kiadvány tulajdonosa. A legrégibb nyomtatott könyv az 1475-ből származó Codex Iustinianus, de megtalálható itt a legrégibb román könyv is, melynek címe: Tetraevangheliarul Iui Coresi (Brassó, 1561). Ezen kiadványok külön gyűjteményt alkotnak az állományon belül. A ritkaságok többsége a központi könyvtár speciális gyűjteményének olvasótermében tanulmányozható, de számos kiadvány található a nagyenyedi Bethlen Kollégium Könyvtárában is, mely a könyvtár egyik fiókkönyvtára.

Az egyetemi könyvtár Erdély legnagyobb gyűjteménye, állománya meghaladja a 3,5 millió kötetet, 27 intézeti, illetve kari könyvtár tartozik hozzá. Éves gyarapodása mintegy 30 000 kötet, emellett kb. ezer kurrens időszaki kiadványt járat az intézmény. Az állományt hagyományos és számítógépes katalógusok tárják fel. A könyvtár kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik mind belföldön, mind külföldön (1643 intézmény 73 országból).

A könyvtár és fiókjai összesen 55 olvasóteremmel és 1950 ülőhellyel rendelkeznek. Néhány statisztikai adat jellemzi az olvasói érdeklődést (1998. december 31.):

Beiratkozott olvasó:55 395

Kölcsönzések száma:866 701

Kölcsönzött könyvek száma:1 560 058

A könyvtár összesen 221 alkalmazottat foglalkoztat, melyből 172 rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A számítógépesítés 1991-ben kezdődött, ekkor hozták létre a számítógép-központot. Jelenleg a holland VUBIS integrált könyvtári rendszert használják, de folyamatban van az ALEPH program telepítése, így a menedzsment legnagyobb feladata ma ennek az átállásnak a zökkenőmentes lebonyolítása.

Poráczky Rozália aligazgató elmondta, hogy könyvtáruk érdekelt mindenféle együttműködésben, közös pályázatban (CEEPUS, SOCRATES stb.), kiadványcserében, és szívesen fogadnak minden megkeresést ilyen ügyben. Címük a következő:

3400 Kolozsvár, Str. Clinicilor nr. 2.

Telefon:+40 (64) 197–092

Fax:+40 (64) 197–633

E-mail:rozi@bcu.ubbcluj.ro

5. A Botanikai Könyvtárat és a Botanikus Kertet Okos Rigó Ilona könyvtáros mutatta be csoportunknak.

Az első botanikus kertet 1872-ben alapították Kolozsvárt, amikor az egyetem megnyitotta kapuit, és a Növénytan Tanszék is megkezdte működését. A már létező, Brassai Sámuel által igazgatott, Múzeum Kertet adták át erre a célra, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület tulajdonában volt addig. A területet gróf Mikó Imre ajándékozta az egyesületnek.

A botanikus kert első igazgatói Kanitz Ágost (1872–1896), Istvánffy Gyula (1897–1899) és Richter Aladár (1900–1914) voltak, akik egy jól működő, egyre gazdagodó gyűjteményt hoztak létre. Az egyetem fejlődése (új épületek létrehozása) következtében azonban a kert területe állandóan zsugorodott. Richter Aladár ezért megkezdte a szervező munkát annak érdekében, hogy új helyet találjon a kertnek. Az áttelepítésre viszont nem maradt már ideje, mert közbejött a háború, majd a hatalomváltás.

Az új botanikus kert jelenlegi helyén 1925-ben nyitotta meg kapuit Alexandru Borza vezetésével. Az 1930-ra elkészülő intézeti épületben az előadótermek és laboratóriumok mellett helyet kapott a növénytani múzeum, a herbárium és a könyvtár is.

A 14 ha területet elfoglaló botanikus kert változatos domborzati helyszínen található, és kb. 10 000 példányból álló növénygyűjteménye van. A múzeum, melynek kincseit még Kanitz és Richter professzorok kezdték el gyűjteni, ma mintegy 6900 tételt foglal magába. Ugyancsak híres a herbárium, amely kb. 635 000 oldalt tartalmaz, és amely ma is állandóan gyarapszik, mert a tanszék a világ 82 országának 500 hasonló intézményével tart állandó cserekapcsolatot, aminek az alapja a Növénytani Tanszék évente megjelenő tudományos folyóirata, magkatalógusa és a felkínált, cserére szánt növények.

6. A Batthyáneumba csak igen nehezen, és Léstyán Ferenc egyháztörténész segítségével sikerült bejutnunk, aki a gyulafehérvári katolikus székesegyházat mutatta be nekünk, mivel a román állami tulajdonban lévő könyvtárat a katolikus egyház visszaigényelte. A tárgyalások jelenleg holtponton állnak, aminek egyik következménye, hogy az intézmény az érdeklődők számára lényegében látogathatatlan.

A Batthyáneum a római katolikus püspökség könyvtára volt, jelenleg a Román Nemzeti Könyvtár fiókkönyvtára. Batthyány Ignác 1792-ben alapította a gyűjteményt, mely eredeti helyén, eredeti berendezésével létezik ma is. Alapját Batthyány római tanulmányai idején vetette meg, amikor 5000 könyvet vásárolt. 1786-ban megvásárolta Migazzi Kristóf váci püspök 15 000 kötetes könyvtárát. Ennek eredményeként került a könyvtárba a IX. századi híres Arany Evangélium. Gyűjteményét egész életében fejlesztette, majd végrendeletében az egyházra és Erdély népére hagyományozta.

A könyvtár ma mintegy 70 000 kötettel rendelkezik. 580 ősnyomtatvány, 19 000 okmány, 1230 kézirat van a birtokában. Emellett régiség-, egyházi és éremgyűjtemény teszi még értékesebbé Batthyány Ignác hagyatékát.

7. A Bethlen Kollégium és a kollégium könyvtárának történetét Győrfi Dénes könyvtáros előadásában ismertük meg.

A Bethlen Kollégiumot Bethlen Gábor fejedelem 1622-ben alapította Gyulafehérvárt, majd – a török dúlásai miatt – Apafi Mihály költöztette 1662-ben Nagyenyedre. A kollégium falán elhelyezett emléktáblákról leolvasható az itt tanító jeles tanárok (Ilosvai Benedek, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Benkő Ferenc, Herepei Ádám, Szász Károly, Salamon Ferenc, Áprily Lajos) és diákok névsora: Bethlen Miklós, Bod Péter, Aranka György, Kőrösi Csoma Sándor, Kemény Zsigmond, Barabás Miklós, Bolyai Farkas, Áprily Lajos, Köteles Sámuel, Sütő András.

A kollégium zivataros történelme és többszöri leromboltatása után 1862-ben épült újjá. A könyvtár, mely 1848–1849-ben lényegében megsemmisült, gróf Mikó Imre adománya révén vált ismét Erdély egyik legjelentősebb és legértékesebb gyűjteményévé, amely ma a kolozsvári egyetemi könyvtár fiókjaként működik.

8. Végezetül Marosvásárhelyen megtekintettük a Teleki Tékát, melyen Spielmann Mihály főkönyvtáros kalauzolt végig bennünket.

A könyvtárat Teleki Sámuel erdélyi kancellár alapította, aki életében mintegy 40 000 kötetet gyűjtött össze. A birtokában lévő gyűjteményt 1801-ben szállíttatta Marosvásárhelyre, ahol egy külön erre a célra emelt épületben helyezte el őket, és ahol ma is megtekinthetők úgy, ahogy Teleki azt ránk hagyta.

A igen sok értékes könyve közül most csak egyet emelek ki. Itt található a 15. századból származó Koncz-kódex, mely a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert nyelvemlékünket tartalmazza.

Az épületben található a Bolyai Emlékmúzeum is, melynek megtekintésével Bolyai Farkas és János emléke előtt tisztelegtünk.

Kulturális program

Az oda- és visszautazás során megragadtuk az alkalmat, hogy megtekintsük az útba eső kulturális és természeti értékeket. Most csak villanásszerűen idézem fel a meglátogatott helyszíneket.

Nagyvárad: Kanonok sor, püspöki székesegyház, püspöki palota, Szent László király bronzszobra, Ady Múzeum, Sas-palota, Szent László-templom, Lórántffy Zsuzsanna bronzszobra

Király-hágó

Csucsa: Boncza-kastély

Bánffyhunyad: református templom

Körösfő: református templom, népművészeti cikkek kirakodó vására, a Körös forrása

Kolozsvár: Szent Mihály-templom, Mátyás király lovas szobra, Szervátiusz Jenő és Tibor állandó kiállítása, Bánffy-palota, Mátyás király szülőháza, Szarvas-ház, ferencesek kolostora és temploma, Házsongárdi temető, református kollégium, Farkas utcai református templom, Szent György lovas szobra, Szabó bástya

Torda: ótordai református templom, Fejedelmek háza, katolikus templom

Nagyenyed: vár, vártemplom

Gyulafehérvár: vár, katolikus székesegyház, püspöki palota, régi Bethlen Kollégium, Apor-palota

Marosvásárhely: városháza, kultúrpalota, vár, református vártemplom, Bolyai Líce um, Bolyaiak emlékműve

Tordai-hasadék

Torockó: népművészeti múzeum

A tanulmányút eredményei

Megismerkedtünk a programban résztvevő erdélyi szervezetek vezető tisztviselőivel, illetve könyvtárosaival és munkájukkal.

–Alkalmunk nyílt a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Ifjú Gazdák Egyesülete munkájának részletes megismerésére.

–Egyeztetést folytattunk arról, miként tudja az MKE Mezőgazdasági Szervezete (és tagintézményei, szakkönyvtárai) támogatni a létező és induló alap-, közép- és felsőfokú mezőgazdasági szakoktatást Erdélyben (szakkönyvtár létrehozása, szakirodalom, szakirodalmi információ kijuttatása, együttműködések könyvtárak és könyvtárak, illetve különböző intézmények között stb.).

–Híres erdélyi könyvtárakat látogattunk meg, megismerkedtünk mindennapjaikkal, gondjaikkal; megismertük az erdélyi művelődés, benne a könyvtárak helyzetét, tárgyaltunk a segítségnyújtás formáiról, lehetőségeiről.

–Színes és érdekes kulturális program részesei voltunk.

Palotás János
a hódmezővásárhelyi DATE
Mezőgazdasági Főiskolai Kar Könyvtárának vezetője
és az MKE Mezőgazdasági Szervezetének titkára