Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVIII. évfolyam 3. szám

Nálunk történt – Kiállításmegnyitó

 

Kenyér-tárlat

 

2009 májusában az alábbi pályázat szövege jelent meg több internetes és nyomtatott felületen: A Művészet és Kultúra Világa egyesület felhívja a festőművészek figyelmét, hogy vegyenek részt a 2010 januárjában Budapesten, három héten keresztül nyitva tartó "KENYÉR" című kiállításon! A téma az egyik legalapvetőbb, legátfogóbb, az emberi élet nélkülözhetetlen elemét öleli fel. Ebbe a témaválasztásba belefér a festészet szinte valamennyi ága, a tájképfestészettől,  a csendéleten, portrén, életképen keresztül egészen a vallási indíttatású képekig. Minden technika megengedett.

 

Kenyér-tárlat, 1

Szabó Csaba, Géczy Olga, a Művészet és Kultúra Világa Egyesület elnöke,
Masa Richard és Benczekovits Beatrix

 

Nos, a kiállítás nagy sikerrel lezajlott, 2010. január 8-án Masa Richard festő- és szobrászművész nyitotta meg, közreműködött Szabó Csaba gitárművész. Bámulatos és megindító volt. A kritikus jónak látja a résztvevő művészek nevét felsorolni kenyérkörítéssel; íme:

 

Madarász G. Viktor

László Lilla

árvakenyér,

Miroljuba Gendova

Kádár Katalin

bélekenyér

Hegedűs Tünde

betyárkenyér

Venczák Marianna

böngyölekenyér

Szabó András

Kiss Valentina 

búzakenyér

Mag. Waltraud Moser

Doszkocs Zsuzsanna

cigánykenyér

Vogler (Madarász Zoltán)

Müller Katalin

cipókenyér

Kleinheincz Magdolna

Fodor Gábor

cselédkenyér

Kenyér-tárlat, 3

Süli Etelka

Hornok Magdolna

Horváth Vera dercekenyér

Koncz Csaba

Gulyás Zsolt

D. Szűcs Rita

egészkenyér

K. Molnár Milla

Gyimesi Nagy András

farakenyér

Vasanits Zoltán

Gaál Tivadar

félkenyér

Mallár Gabriella

Ilcsik Nóra

földikenyér

Fazekas Hanna Dóra

gabonakenyér

Farkas-Kontra Máté

Mocsy Anna Mária

gubakenyér

Neumann Ildikó

gyászkenyér

Halász Anikó

Maróti-Bódy Dénes gyónókenyér

Vályi Anikó

Elek Hajnalka

hajdinakenyér

Horváth Zsófia

Németh Tamás

házikenyér

Rózsa Bettina

Harsányi Elvira 

istenkenyér

Harsányi Zsolt

Nemes Gabriella

jánoskenyér

Nagy Tamás

kalácskenyér

Fekete Borbála

kaszáskenyér

Szőllősi Norbert

kolduskenyér

Harsányi-Szilágyi Gabriella

komiszkenyér

Rácz Zsuzsa

komlókenyér

Kékessy-Isoz Gertrud

korpakenyér

Kenyér-tárlat, 4

Bálint Marianna

kölcsönkenyér

Appelshofer Péter DLA Kiss Lejla

köleskenyér

Árvai Zolta

Turi Judit

Kiss Viktória

közkenyér

Nagy Sándor

Polgár Lajos

kutyakenyér

Mátyás Csaba

Rieger-Dezmond Irén

madárkenyér

Kleindienst-Guggi Helene

Richert Margarete

málékenyér

Bögös András

nyúlkenyér

Fürjesi Csaba

Bolyki Viola

özvegykenyér,

Ács János

Baka Dorottya

béreskenyér,

Nagy Csaba

Daróczi Mirabella

 

Mint megannyi búzaszem… Gratulálok minden kiállító művésznek!

 

Kenyér-tárlat, 2

 

Recenzióm végén a Mi Atyánk monogramját viselő, velem egyidős, farkasréti káplán, Mékli Attila gondolatait idézem meg s föl Jézus kenyérségéről:

Annak a darab kenyérnek története van... Nem tartom kizártnak, hogy éppen a kenyérszaporítás volt az az élmény, melyből Jézus számára is bontakozni kezdett valami, és melynek végén nagycsütörtök este a kenyérhez nyúlt. János leírása a kenyérszaporítás másnapjára teszi a hosszú, eukarisztikus beszédként emlegetett részt. Meghatározó lehetett Jézus számára is az a csoda: megesett a szíve a tömegen, az Atya meghallgatta őt, emberek jóllaktak – talán éppen ebben a sodrásban érzett rá: „igen, a kenyér jó kép, talán ez lesz az én jelem, ezt szeretném jelenteni: egy hétköznapokban használatos, mindenki számára adott, sokszorozódásában az Atya szeretetét idéző táplálékot.” Éjszaka tovább mozoghatott benne a beszédes csoda, reggelre megszülettek a szavak, melyekkel magára veszi a kenyér jelét. Jézus nagy leleménnyel talált rá a kenyérre, és hogy kegyelmi pillanat volt ez, jelzi, hogy másnap „szíve bőségéből szólt szája”, hosszan, gazdagon, telve ismétlésekkel. A kenyérnek számára is története van – talán még hordozza József emlékét is, aki régen a családi asztalnál szegte meg; és tudja, népe számára is története van, mely valahol még a pusztában kezdődött. Felnőtten válhatott világossá előtte, a kenyérben megtöretve egyszerre adhatja a legújabbat, ugyanakkor a legősibbet: úgy forradalmit, hogy a hagyományban állót. Aligha lenne életszerű úgy elképzelni, hogy a gyerek Jézus, Názáret utcáin egy felnőttel találkozva, arra a kérdésre: Na, kis Jézus, mi leszel, ha nagy leszel?, azt vágja rá: hát, kenyér. Nem az Atyától kapott „tarisznyájában” hozta magával, mint „hamuban sült pogácsát”, hanem rá kellett találnia, hogy aztán az benne és belőle növekedjék.[1]

Jó étvágyat, boldog újévet!

 

 

 

Kabai Gábor

 



[1] Evangéliumi töredék / Mékli Attila, Válóczy József ; [... tollgrafikái Gyimóthy Gábor munkái] 2009, Kairosz.