Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVIII. évfolyam 3. szám

Kitekintő

 

Tudósítás a MOKKA-R szemináriumáról

 

Az Országos Széchényi Könyvtár nagyelőadójában tartotta a MOKKA régi könyves tagozata 3. szemináriumát. A résztvevőket Monok István a nemzeti könyvtár leköszönő főigazgatója üdvözölte 2009. december 11-én. Megnyitójában kitért arra, hogy az előadások szövege meg fog jelenni a Magyar Könyvszemlében. Javaslatot tett egy Magyar Könyvtörténeti Társaság létrehozására.

Az első előadó Mészáros Zoltán volt, aki Egy példaértékű gyűjtemény: régi könyvek az Esztergomi Hittudományi Főiskola könyvtárában címmel tartott előadást, amelyet munkabeszámolónak nevezett. Az előadó 2009 nyarán dolgozott a Hittudományi Főiskola Könyvtárában. Bevezetésként röviden ismertette a másik három nagyobb esztergomi egyházi gyűjteményt – Érseki Főszékesegyházi Könyvtár, Érseki Simor Könyvtár, Keresztény Múzeum Könyvtára –, majd rátért a Hittudományi Főiskola Könyvtárában végzett munka ismertetésére.

A főiskola története 1566-ig nyúlik vissza, amikor Oláh Miklós esztergomi érsek Nagyszombaton papneveldét alapított. Az intézmény 1820-ban települt át Esztergomba, ahol 1865-től működik mai épületében. Az épületet 1955–1990 között a Vörös Hadsereg használta. Az egyház 1993-ban kapta vissza, majd 2003 és 2006 között megtörtént az épület restaurálása. A könyvtár állománya 80 ezer kötet, melyből 6000 muzeális. A könyvtár HUNTÉKA rendszert használ.

A könyvtár történetének ismertetése után az előadó nyári kutatómunkájának eredményeiről beszélt. Mészáros Zoltán leginkább 1600 előtti antikvákat és 17–18. sz.-i RMK-kat vizsgált, különös figyelemmel a possesorbejegyzésekre. A 204 általa vizsgált, bejegyzéssel ellátott antikva közül 127-ben intézményi bejegyzés, 77-ben személyi bejegyzés volt. Az intézményi bejegyzések nagy része jezsuitákhoz köthető. A személyi possesorok közt olyanok fordulnak elő a 16. sz.-ból, mint Zsámboky János, Cserődy János, és Mossóczy Zakariás. 17. sz.-ban élt bejegyző Kecskés János és Johann Jacob Hengelmeyer.

A vizsgált RMK-k possesorai között olyanok találhatók, mint Szerdahelyi Gábor, Dugonics András, Pásztory Sándor, Simor János, Fejér György, Széchényi Ferenc és Petrik Géza.

A könyvtár tervei között szerepel a szakaszos tisztító restaurálás, az egyedi dokumentumok restaurálása, ősnyomtatvány és antikva katalógus készítése és a muzeális dokumentumok elkülönített elhelyezése.

Az előadás végén szó esett arról is, hogy miért példaértékű a gyűjtemény. A fenntartói szándék, a környezet és a szakmai hozzáértés miatt tekinthető annak.

A második előadást Magyar Árpád tartotta, A kaplonyi ferences könyvtár régi könyvei címmel. Magyar Árpád Zvara Edinával együtt 2007-től dolgozza fel a könyvtár gyűjteményét. Kaplony Nagykároly (Románia) mellett található, a honfoglalás óta lakott település. A Károlyi család birtoka a 15. sz.-tól. A török időszak után svábokkal telepítették újra, akik idővel elmagyarosodtak. A szatmári béke egyik megkötője Károlyi Sándor hívott ferences szerzeteseket a birtokára, akik 1712–19 között építették a kolostort. 1722-től a rendház konventi ranggal rendelkezett. A régi kolostorépületet 1823-ban földrengés rombolta le. Az új épületet 1840-ben építették.

A könyvtár 1735-ös jegyzéke szerint 180 kötet található az állományban. Ezek fele ma is megtalálható az azóta 2700 kötetesre duzzadt könyvtárban. Ősnyomtatvány a kaplonyi könyvtárban ma már nem található, de ismert egy mainzi (48 soros) biblia, melyben kaplonyi possesorbejegyzés található. A könyvtár hagyományos ferences bibliotéka, latin, német és magyar nyelvű művekkel. Zömmel 18. sz.-i könyvek találhatók az állományában. Két fontos dokumentumtípus fordul itt elő, a káptalani jegyzőkönyvek és a nyomtatott tézisek.

Velenczei Katalin előadása A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa címet viselte. A katalógust 2008-ban adta ki az OSZK és a SzfvPK.

A könyvtár a püspökség 1777-es alapításával együtt keletkezett, és sokáig nem volt más, mint a püspökök könyvhagyatékainak gyűjteménye. Alapját Sélyei Nagy Ignác, az egyházmegye első püspöke vetette meg, 1250 kötetnyi gyűjteményével. Ezek között 18 antikva volt található. Az 1878–1889 között székesfehérvári püspök Pauer János, tudatosan gyűjtötte a régi könyveket.  Gyűjtési tevékenységének 455 ősnyomtatványt és 280 antikvát köszönhet a könyvtár. Ezen kötetekbe Pauer saját kezűleg jegyezte be a beszerzés idejét, forrását és a könyv vételárát. A Pauer János által gyűjtött könyvek, ma a könyvtár különgyűjteményében találhatók. A könyvtár az ország negyedik legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjteményét mondhatja magáénak. A Velenczei Katalin által készített katalógus 1190 tételt tartalmaz.

Ezt követően Verók Attila tartott előadást Magyar vonatkozású régi nyomtatványok a hallei Franckesche Stiftungen történeti gyűjteményeiben címmel. Az előadó az elmúlt 7 évben kutatott Halléban. A Franckesche Stiftungen történeti gyűjteménye a legnagyobb magyar vonatkozású országhatáron túli történeti gyűjtemény. Ez annak köszönhető, hogy a 18. sz. első felében Halle egyetemére rengeteg magyar diák járt. Az 1710–20-as években magyarországi a beíratkozott diákok fele. A történeti anyag négy részből áll: portrék, térképek, levéltári anyagok és régi könyvek. A régi könyvek között sok a kolligátum. A kolligátumokban található művek becslések szerint egymillió címre rúgnak. Az előadó kutatásai során autopszián alapulva kutatta a magyar vonatkozású anyagot, a portrékat is átnézte. Kutatásai során egykorú recenziókat is talált az állományban, összesen 444 darabot. Ebből 152 darab hungarus személy művének recenziója, 292 darab nem hungarus személy magyar vonatkozású művének recenziója. Verók Attila kutatásai során, valamikor Dudits András, Bél Mátyás vagy Mányoki Ádám tulajdonában lévő könyveket is talált. Több olyan könyvet kezébe vett, melynek egykori magyar tulajdonosát a kötethez kötött magyar nyelvű tartalomjegyzék bizonyítja.

Az ötödik előadó Pohánka Éva volt. Előadása A Pécsi Missele fennmaradt példányainak évszázados története címet viselte. A pécsi misekönyvet 1499-ben nyomtatta ki Johannes Emericus de Spira velencei nyomdász, Johannes Paep megbízásából. A misekönyv miniatúrákkal való kifestése már Budán történt. Jelenleg három pergamenpéldány és egy papírpéldány található belőle. A pergamenpéldányok közül egyet Pécsett őriznek, egyet az OSZK-ban. Ez korábban az esztergomi káptalan tulajdona volt és adásvétellel került a könyvtárba. Egy Pannonhalmán található, ahová a 17. sz.-ban került. A papírkódex – amely Klimó György exlibrisével van ellátva – szintén a Széchényi Könyvtárban található és 1812-ben került a könyvtárba.

Az utolsó előadást Szőkefalvi-Nagy Erzsébet tartotta. A választófejedelem nyomdásza. A választófejedelem nyomdász? Egy különös nyomdászjelvény azonosítása című előadás Gimel Bergen 16. sz.-i szász nyomdászról szólt, és egy nyomozás történetét mesélte el. Egy 16. sz.-i Formula Concordia (az evangélikus vallás hitelveit tartalmazó könyv) végén egy túldíszített nyomdászjelvény található, amely több nyomdász közös jelvénye. A jelvényben többek között négy apostol is található. Van egy hasonló nyomdászjelvény, amely négy nyomdászt ábrázol. A nyomdászjelvény Gimel Bergené, aki 1565-től volt Rostockban egyetemi nyomdász. 1581-ig Wolfgang Stockellel dolgozott együtt. Később I. Ágost szász választófejedelem (1553–1586) nyomdásza lett. Mivel a király nagyon vallásos volt, Gimel Bergen csak evangélikus munkákat nyomtatott. Ebben az időszakban (1584-től) lett állandó nyomdászjelvénye. Ágost halála után az utód, I. Krisztián nem tartott igényt a szolgálataira, de II. Krisztián (1591–1611) már igen. Ebben az időben Gimel Bergennek 12 féle német, 5 féle latin, 1 görög és 1 héber betűkészlete volt. A nyomdásznak magyar vonatkozású műve egy van, melyet a 15 éves háborúról adott ki 1596-ban.

Gimel Bergen fia, Christián, hivatalosan is udvari nyomdász volt. A korabeli képeken ugyanolyan ruhában ábrázolják őt, mint I. Ágost választófejedelmet.

Végül Berke Barnabásné tartott beszámolót a Régi könyvek feldolgozásának magyarországi szabályzatáról. 2006-ban az IFLA ISBD szabályzatot dolgozott ki a régi nyomtatványokra. Ez az ISBDA. Ennek magyarítása a Bibliográfiai leírás. Régi nyomtatványok (KSZ6). Az ISBDA-ból nem lehetett egy az egyben magyar változatot készíteni. Ennek oka többek között, hogy az ISBDA a Gutenbergtől 1850-ig tartó időszakot egységes egészként kezeli, ami nonszensz. A KSZ6 elkészítése során több mint 130 fogalom meghatározása történt meg. Vezérlő kalauzként is lehet használni. A szabályzat elektronikus formában (Pdf) megtalálható a Könyvtári Intézet honlapján.

 

Horváth Tamás