Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVIII. évfolyam 3. szám | Kitekintő |
Az Országos Széchényi Könyvtár nagyelőadójában tartotta a MOKKA régi
könyves tagozata 3. szemináriumát. A résztvevőket Monok István a nemzeti könyvtár leköszönő főigazgatója üdvözölte
2009. december 11-én. Megnyitójában kitért arra, hogy az előadások szövege meg
fog jelenni a Magyar Könyvszemlében.
Javaslatot tett egy Magyar Könyvtörténeti
Társaság létrehozására.
Az
első előadó Mészáros Zoltán volt, aki
Egy példaértékű gyűjtemény: régi könyvek
az Esztergomi Hittudományi Főiskola könyvtárában címmel tartott előadást,
amelyet munkabeszámolónak nevezett. Az előadó 2009 nyarán dolgozott a Hittudományi Főiskola Könyvtárában.
Bevezetésként röviden ismertette a másik három nagyobb esztergomi egyházi
gyűjteményt – Érseki Főszékesegyházi
Könyvtár, Érseki Simor Könyvtár, Keresztény Múzeum
Könyvtára –, majd rátért a Hittudományi
Főiskola Könyvtárában végzett munka ismertetésére.
A
főiskola története 1566-ig nyúlik vissza, amikor Oláh Miklós esztergomi érsek Nagyszombaton papneveldét alapított.
Az intézmény 1820-ban települt át Esztergomba, ahol 1865-től működik mai
épületében. Az épületet 1955–1990 között a Vörös
Hadsereg használta. Az egyház 1993-ban kapta vissza, majd 2003 és 2006
között megtörtént az épület restaurálása. A könyvtár állománya 80 ezer kötet,
melyből 6000 muzeális. A könyvtár HUNTÉKA rendszert használ.
A
könyvtár történetének ismertetése után az előadó nyári kutatómunkájának
eredményeiről beszélt. Mészáros Zoltán leginkább 1600 előtti antikvákat és
17–18. sz.-i RMK-kat vizsgált, különös figyelemmel a possesorbejegyzésekre. A 204 általa vizsgált, bejegyzéssel
ellátott antikva közül 127-ben intézményi bejegyzés, 77-ben személyi bejegyzés
volt. Az intézményi bejegyzések nagy része jezsuitákhoz köthető. A személyi possesorok közt olyanok fordulnak elő a 16. sz.-ból, mint Zsámboky János, Cserődy János, és Mossóczy Zakariás. 17. sz.-ban élt bejegyző Kecskés János és Johann Jacob Hengelmeyer.
A
vizsgált RMK-k possesorai
között olyanok találhatók, mint Szerdahelyi
Gábor, Dugonics András, Pásztory Sándor, Simor János,
Fejér György, Széchényi Ferenc és Petrik
Géza.
A
könyvtár tervei között szerepel a szakaszos tisztító restaurálás, az egyedi
dokumentumok restaurálása, ősnyomtatvány és antikva katalógus készítése és a
muzeális dokumentumok elkülönített elhelyezése.
Az előadás végén szó esett arról is, hogy miért
példaértékű a gyűjtemény. A fenntartói szándék, a környezet és a szakmai
hozzáértés miatt tekinthető annak.
A második előadást Magyar
Árpád tartotta, A kaplonyi
ferences könyvtár régi könyvei címmel. Magyar Árpád Zvara Edinával együtt 2007-től dolgozza fel a könyvtár gyűjteményét.
Kaplony Nagykároly (Románia) mellett található, a honfoglalás óta lakott
település. A Károlyi család birtoka a 15. sz.-tól. A
török időszak után svábokkal telepítették újra, akik idővel elmagyarosodtak. A
szatmári béke egyik megkötője Károlyi
Sándor hívott ferences szerzeteseket a birtokára, akik 1712–19 között
építették a kolostort. 1722-től a rendház konventi ranggal rendelkezett. A régi
kolostorépületet 1823-ban földrengés rombolta le. Az új épületet 1840-ben
építették.
A könyvtár 1735-ös jegyzéke szerint 180 kötet
található az állományban. Ezek fele ma is megtalálható az azóta 2700 kötetesre
duzzadt könyvtárban. Ősnyomtatvány a kaplonyi
könyvtárban ma már nem található, de ismert egy mainzi (48 soros) biblia,
melyben kaplonyi possesorbejegyzés
található. A könyvtár hagyományos ferences bibliotéka, latin, német és magyar
nyelvű művekkel. Zömmel 18. sz.-i könyvek találhatók az állományában. Két
fontos dokumentumtípus fordul itt elő, a káptalani jegyzőkönyvek és a
nyomtatott tézisek.
Velenczei Katalin előadása A
Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa címet
viselte. A katalógust 2008-ban adta ki az OSZK és a SzfvPK.
A könyvtár a püspökség 1777-es alapításával együtt
keletkezett, és sokáig nem volt más, mint a püspökök könyvhagyatékainak
gyűjteménye. Alapját Sélyei Nagy Ignác, az egyházmegye első püspöke
vetette meg, 1250 kötetnyi gyűjteményével. Ezek között 18 antikva volt
található. Az 1878–1889 között székesfehérvári püspök Pauer János, tudatosan gyűjtötte a régi könyveket. Gyűjtési tevékenységének 455 ősnyomtatványt
és 280 antikvát köszönhet a könyvtár. Ezen kötetekbe Pauer saját kezűleg
jegyezte be a beszerzés idejét, forrását és a könyv vételárát. A Pauer János
által gyűjtött könyvek, ma a könyvtár különgyűjteményében
találhatók. A könyvtár az ország negyedik legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjteményét
mondhatja magáénak. A Velenczei Katalin által
készített katalógus 1190 tételt tartalmaz.
Ezt követően Verók Attila
tartott előadást Magyar vonatkozású régi
nyomtatványok a hallei Franckesche Stiftungen történeti gyűjteményeiben címmel. Az előadó
az elmúlt 7 évben kutatott Halléban. A Franckesche Stiftungen történeti gyűjteménye a legnagyobb magyar
vonatkozású országhatáron túli történeti gyűjtemény. Ez annak köszönhető, hogy
a 18. sz. első felében Halle egyetemére rengeteg magyar diák járt. Az
1710–20-as években magyarországi a beíratkozott
diákok fele. A történeti anyag négy részből áll: portrék, térképek, levéltári anyagok
és régi könyvek. A régi könyvek között sok a kolligátum. A kolligátumokban
található művek becslések szerint egymillió címre rúgnak. Az előadó kutatásai
során autopszián alapulva kutatta a magyar
vonatkozású anyagot, a portrékat is átnézte. Kutatásai során egykorú
recenziókat is talált az állományban, összesen 444 darabot. Ebből 152 darab hungarus személy művének recenziója, 292 darab nem hungarus személy magyar vonatkozású művének recenziója. Verók Attila kutatásai során, valamikor Dudits András, Bél Mátyás vagy Mányoki Ádám
tulajdonában lévő könyveket is talált. Több olyan könyvet kezébe vett, melynek
egykori magyar tulajdonosát a kötethez kötött magyar nyelvű tartalomjegyzék
bizonyítja.
Az ötödik előadó Pohánka
Éva volt. Előadása A Pécsi Missele fennmaradt példányainak évszázados története címet
viselte. A pécsi misekönyvet 1499-ben nyomtatta ki Johannes Emericus de Spira
velencei nyomdász, Johannes Paep megbízásából. A misekönyv miniatúrákkal való
kifestése már Budán történt. Jelenleg három pergamenpéldány és egy papírpéldány
található belőle. A pergamenpéldányok közül egyet Pécsett őriznek, egyet az
OSZK-ban. Ez korábban az esztergomi káptalan tulajdona volt és adásvétellel
került a könyvtárba. Egy Pannonhalmán található, ahová a 17. sz.-ban került. A papírkódex – amely Klimó György exlibrisével van ellátva – szintén a Széchényi Könyvtárban
található és 1812-ben került a könyvtárba.
Az utolsó előadást Szőkefalvi-Nagy Erzsébet tartotta. A választófejedelem nyomdásza. A választófejedelem nyomdász? Egy
különös nyomdászjelvény azonosítása című előadás Gimel Bergen 16. sz.-i szász nyomdászról szólt, és egy nyomozás
történetét mesélte el. Egy 16. sz.-i Formula
Concordia (az evangélikus vallás hitelveit
tartalmazó könyv) végén egy túldíszített nyomdászjelvény található, amely több
nyomdász közös jelvénye. A jelvényben többek között négy apostol is található.
Van egy hasonló nyomdászjelvény, amely négy nyomdászt ábrázol. A
nyomdászjelvény Gimel Bergené, aki 1565-től volt
Rostockban egyetemi nyomdász. 1581-ig Wolfgang
Stockellel
dolgozott együtt. Később I. Ágost
szász választófejedelem (1553–1586) nyomdásza lett. Mivel a király nagyon
vallásos volt, Gimel Bergen csak evangélikus munkákat
nyomtatott. Ebben az időszakban (1584-től) lett állandó nyomdászjelvénye. Ágost
halála után az utód, I. Krisztián nem
tartott igényt a szolgálataira, de II.
Krisztián (1591–1611) már igen. Ebben az időben Gimel
Bergennek 12 féle német, 5 féle latin, 1 görög és 1 héber betűkészlete volt. A
nyomdásznak magyar vonatkozású műve egy van, melyet a 15 éves háborúról adott
ki 1596-ban.
Gimel Bergen fia, Christián,
hivatalosan is udvari nyomdász volt. A korabeli képeken ugyanolyan ruhában
ábrázolják őt, mint I. Ágost választófejedelmet.
Végül Berke
Barnabásné tartott beszámolót a Régi
könyvek feldolgozásának magyarországi szabályzatáról. 2006-ban az IFLA ISBD
szabályzatot dolgozott ki a régi nyomtatványokra. Ez az ISBDA. Ennek
magyarítása a Bibliográfiai leírás. Régi
nyomtatványok (KSZ6). Az ISBDA-ból nem lehetett
egy az egyben magyar változatot készíteni. Ennek oka többek között, hogy az
ISBDA a Gutenbergtől 1850-ig tartó időszakot egységes egészként kezeli, ami
nonszensz. A KSZ6 elkészítése során több mint 130 fogalom meghatározása történt
meg. Vezérlő kalauzként is lehet használni. A szabályzat elektronikus formában
(Pdf) megtalálható a Könyvtári Intézet honlapján.
Horváth
Tamás