Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVIII. évfolyam 3. szám

Kitekintő

 

Jó program szép környezetben

 

Digitalizálni, de… címmel tartott projektnyitó konferenciát az Országgyűlési Könyvtár március 17-én a Parlament Felsőházi termében. Mindig ünnepnap számomra, ha beléphetek az Országházba. A gótika a kedvenc építészeti stílusom, még ha neogót, akkor is. A csodás mennyezetek, a szobrok, a világítótestek, az ablakok, a fenséges kupolaterem a Szent Koronával… A szépséges Felsőházi teremben már harmadszor vehettünk részt könyvtáros rendezvényen.

            Ambrus János, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója is ezzel a gondolattal – hogy ez a harmadik konferencia ezen a színhelyen – kezdte bevezetőjét. A parlamenti dokumentumok elérhetővé tételének vágya régen benne volt a könyvtár levegőjében – mondta –, de remény nem nagyon volt rá. A digitalizálás lehetősége végre realizálta ezeket a vágyakat.

 

A plenáris ülések, valamint a Könyvtári digitalizálási programok, fejlesztések,
együttműködés szekció színhelye, a Felsőházi terem

 

            Bánkeszi Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár címzetes igazgatója reményét fejezte ki, hogy ez a konferencia segít a kezdőknek abban, hogy elkerüljenek néhány buktatót. A könyvtár – levéltár – múzeum hármasáról beszélt, melyik intézménytípusban milyen dokumentumtípust digitalizálnak – könyvet, oklevelet vagy műtárgyat; szöveget, képet, filmet vagy hangot. Épülnek digitális könyvtárak, elsőként a sorban a Magyar Elektronikus Könyvtár említendő, de fontosak a helyismereti gyűjteményeket feldolgozó műhelyek. Szólt a Nemzeti Periodika Adatbázisról (NPA), a Digitális Irodalmi Akadémiáról (DIA), a Nemzeti Audiovizuális Archívumról (NAVA) és a legújabbról is, a Magyar Digitális Képkönyvtárról (MDK). A közeljövő nagy terve egy központi archívum létrehozása, amelyben nyilvántartásba vennék mind a három ágazat (könyvtár, levéltár, múzeum) digitális archívumait. Ennek a központnak a feladata lenne az őrzés, a migrálás és az anyaintézményekbe való visszacsorgatás. A következő kérdéskör volt, hogy miért digitalizálunk. A legfontosabb az állományvédelem, de szükség van az elérhetőség növelésére és új szolgáltatások létrehozására. Az esélyegyenlőség is fontos szempont, és szükséges, hogy a nemzetközi színtérre is kiléphessünk. Első lépésként el kell döntenünk, hogy mit és milyen sorrendben digitalizálunk. Ezután következik a hogyan megtervezése, milyen eszközökkel, milyen technológiával dolgozunk. Végül azt kell átgondolnunk, hogy hogyan bocsáthatjuk az érdeklődők rendelkezésére az anyagot, kikerülhet-e a világhálóra, vagy csak helyi, zárt hálózatban tehetjük hozzáférhetővé. Nem utolsó kérdés, hogy miből finanszírozzuk a munkát, van-e rá saját forrásunk, vagy pályázati lehetőséget keresünk. Sok ellenérv és félelem hangzik el kevesebb olvasóról, a dokumentumok útjának nehezebb követhetőségéről, bevételek elveszthetőségéről stb. Mint mindent, ezt is a pozitív oldalról kell nézni, mindenki érdeke, hogy nemzeti értékeink összegyűjtve, feltárva álljanak rendelkezésre. Az a cél, hogy a megőrzött információk, dokumentumok minél szélesebb körben, akár távolról is hozzáférhetők legyenek. A könyvtárak ma már a közösségi oldalakra is kiléphetnek, és ki is kell lépniük, hogy újabb felhasználókat nyerjenek meg. Meg kell találni az új szolgáltatási formákat, és el kell jutni a potenciális felhasználókhoz.

            Rónai Iván, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese Könyvtári digitalizálás Magyarországon és Európában című előadását európai kitekintéssel kezdte. 2001-ben Lundban fektették le az alapelveket, majd jött a MINERVA és a MINERVA PLUS program, először csak a tizenöt tagállammal, majd a jelöltek is bekapcsolódhattak; Magyarország 2003-ban kapott erre lehetőséget. A program keretében kézikönyvek, ajánlások, szabványok készültek, gyűltek a jó gyakorlatok, a többnyelvű tezauruszok. 2005-ben hat ország (köztük Magyarország) kezdeményezésére megalakult az Európai Digitális Könyvtár (EDL). A Bizottság is, a Tanács is készített dokumentumokat (2006 augusztusában és novemberében, illetve 2008 novemberében) a könyvtárról, amely 2008-ban intézményesült, és a tagállamok létrehoztak egy Tagállami Szakértői Csoportot, melyben az OKM is képviselteti magát. Eddig ország-jelentések készültek, és igyekeznek megismerni a „jó gyakorlatokat”. Az Europeana 2008. november 20-án nyitotta meg virtuális kapuit kétmillió digitális dokumentummal, az EDL Alapítvány működteti. A digitalizált anyagok zöme (47%) Franciaországból került ki, Németország 15,4%-kal, Hollandia 8%-kal képviselteti irodalmát. A magyar anyag mindössze 0,1%-nyi. Az előadó hozott néhány európai példát, ezek közül Norvégiát emelném ki, ahol minden frissen kiadott könyv elkészül digitális változatban is. Norvég IP címről szabadon letölthetők a művek, az állam fizeti az internet közzétételi díját, 6 € centet oldalanként. Magyarországon 2007–2013-ra Országos Könyvtári Digitalizálási Terv készült a stratégia részeként, ebben olyan célok fogalmazódtak meg, mint összehangolt országos könyvtári digitalizálási rendszer létrehozása, esélyegyenlőség a felhasználók számára, részvétel európai projektekben, folyamatos állami finanszírozás biztosítása, illetve a privát szféra bevonása. A digitalizálás fő anyagi forrásai az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az OKM, az NKA, illetve egyéb intézmények, vállalkozások kiírt pályázatai. Problémaként fogalmazható meg az összehangoltság, illetve a szabványok hiánya, valamint a szerzői jogi kérdések. Nemzetközi vonatkozásban a közeljövő a DC NET, a Digital Cultural Heritage Network, amelynek célja az intézmények és a szolgáltatók közötti kapcsolat szorosabbá tétele a digitalizálás gyorsítása, javítása érdekében. 2011-ben – a magyar elnökség ideje alatt – Budapesten konferencia várható a digitális örökség tartós megőrzésével kapcsolatban.

            Annette M. Freiberg, az Europeana képviselője következett, aki elmondta, hogy az adatbázis nemzetközi környezetben segíti a felfedezést és a kapcsolatépítést, ezáltal Európa kulturális és tudományos örökségének tárházából meríthetünk. Céljuk, hogy az érdekelt felek szoros szövetségét hozzák létre, illetve, hogy a szolgáltatás eljusson a lakosság legszélesebb rétegeihez. Beszélt az EDL Alapítványról, a részt vevő kulturális intézményekről, a támogatott projektekről, amelyek részben a technológiára, részben a tartalomfejlesztésre irányulnak. Az induláskori kétmilliós állomány 2010 márciusára hatmillióra növekedett, a tartalom 69%-a vizuális mű. Az arányok nagyjából megmaradtak, Franciaország 47%, Németország 16%, Hollandia 8%. Az előadó említést tett a technikai követelményekről: a metaadatoknak meg kell felelniük az ESE v3.2.2 előírásainak, link a digitalizált tárgy online megtalálhatóságára, illetve kicsinyített fénykép szükséges a műről. A metaadatok elrendezésére és formázására vonatkozóan iránymutatással segítik a szolgáltatókat. A további feladatok között említette például, hogy legyen kiegyenlítettebb az országonkénti megoszlás, hogy induljanak új projektek, a tartalom megduplázásának szükségességét, a felhasználóbarát szolgáltatást, a finanszírozásra bevételi modellek készítését vagy az érdeklődés fenntartásának fortélyait. Egyszerűen és közérthetően fogalmazva az Europeana mindannyiunké, közösen hoztuk létre, és arra vár, hogy minél többen éljünk felkínált lehetőségeivel.

            A plenáris ülés utolsó előadója dr. Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár tájékoztatási igazgatója volt, aki a Digitalizált Törvényhozási Tudástár elnevezésű projektet mutatta be. 140 éve, 1870 tavaszán döntött úgy az országgyűlés, hogy havi 500 Ft-os dokumentumbeszerzési-kerettel létrehozza a könyvtárat, mondta bevezetőjében az előadó. Ebben a projektben a cél kétmillió oldal digitalizálása – tért vissza a jelenbe –, amely országgyűlési dokumentumokat, jogforrásokat és jogi, politikai, történelmi tárgyú szakirodalmat jelent. A tervek szerint az anyag 66%-át az 1945 előtti dokumentumok teszik ki. Az állományvédelem volt a fő szempont, a savas papíron megjelent dokumentumok nehezen viselik a nagy fizikai igénybevételt. A könyvtár megvásárolta az Aleph integrált könyvtári rendszert, és hozzá az Ex Libris DigiTool szoftverét, amely kifejezetten a digitalizálás támogatására készült. A program első lépéseként 11 500 oldal házszabály és országgyűlési almanach készült el. A második lépés 300 ezer oldal volt, parlamenti naplók, irományok az 1861–1918 közötti időből. A kormány 2009. március 4-én jóváhagyta az Elektronikus közigazgatás operatív program 2009–2010. évi akciótervét, és benne külön kiemelve a Digitális Törvényhozási Tudástárat. A szolgáltatás földrajzi helytől függetlenül, 24 órás rendelkezésre állást nyújt. Megtalálható: http://www.ogyk.hu/dtt.

            Délután szekcióülésekben folyt tovább a munka. A Könyvtári digitalizálási programok, fejlesztések, együttműködés szekció moderátora Bánkeszi Katalin volt. Az első felszólaló Holl András, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete informatikai tanácsadója volt, aki a REAL (Repository of the Academic Library) – az MTA Könyvtárának repozitóriuma Tudományos szakcikkek és disszertációk teljes szövegű szolgáltatása témáról beszélt. Az OTKA felkérésére és támogatásával indult a munka, hogy bővítsék a teljes szövegű szolgáltatások körét. Az OTKA kétezer tételes kutatási jelentés gyűjteményéből, valamint szakcikkekből áll össze az állomány, PDF/A formátumban tárolva. A hitelességet checksum (képzett ellenőrzőösszeg) és digitális aláírás szavatolja. A REAL-d az MTA kandidátusi és doktori disszertációit tartalmazza, a régit igény szerint digitalizálják, jelenleg önkéntes feltöltés van, a jövőben a Doktori Tanács Titkársága automatikusan tölti majd fel. A tézisek, a bírálatok és a jegyzőkönyvek is kereshetők. Legyen a jelmondat Olcsóbban, többet, könnyebben! – így szólt a zárszó.

            Reisz T. Csaba a Magyar Országos Levéltár főigazgatója a Levéltári gyűjtemények digitalizálásáról beszélt. 85 levéltárban összesen 1205 ember dolgozik 4 milliárd lapnyi gyűjteménnyel, amelyet 15 ezer kutató látogat. 2003–2009 között nettó 9 millió Ft-ot költöttek digitalizálásra, cél az állományvédelem és a szolgáltatás (elsősorban interneten vagy más digitális hordozón). Szólt a pénzügyi háttérről és a problémákról is.

            Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese A MAMA-tól az ATHENA-ig. Útkereső stratégiák a múzeumi digitalizációban címmel a problémákra hegyezte ki hozzászólását. A könyvtár – levéltár – múzeum hármasából a múzeumok vannak a legkényesebb helyzetben, mert a parányitól az űrhajó méretéig terjed a műtárgyak mérete, amelyeket 2D, illetve 3D technikával kell digitalizálni. 1997-ig még stratégia sem készült, ekkor indult a MAMA, de ez csak koncepcionális stratégia volt. A főigazgató-helyettes beszélt a metaadatok fokozott jelentőségéről. 2009–2010-ben megalakult a Múzeum Digitalizálási Bizottság kilenc taggal, akik cselekvési programot készítettek. Múzeumi digitális kataszter és digitális műhely kialakítása is szerepel a programban.

 

 

            Kármán László, az EuropeanaLocal BMTK szakmai vezetője Az EuropeanaLocal és Athena projektek műszaki feladatai címmel bepillantást engedett az európai együttműködésbe, 2010 júliusában zárul a Rajna szakasz, a Duna szakasz pedig 2011 márciusáig tart. Az Athena projekt az Europeana múzeumi tagja. A EuropenaLocal projekt 2008 júniusában indult, 36 hónapra tervezték 32 ország részvételével, helyi tartalmak közvetítésére. Vezetője a Békés Megyei Tudásközpont és Könyvtár. Az aggregátor szerep nagyon fontos, mondta az előadó, különböző típusai lehetnek: horizontális (pl. könyvtár, levéltár), vertikális (pl. Athena, MDK), területi alapú (pl. regionális, nemzeti), saját portál felülettel vagy anélkül, illetve tematikus.

            Karácsony Gyöngyi, a DEENK főigazgató-helyettese, a Kenézy Élettudományi Könyvtár vezetője DRIVER (Digital Repository Infrastructure Vision for European Research): A XXI. század digitális kutatási infrastruktúrája Európában című hozzászólásában elmondta, hogy a DRIVER a közpénzen finanszírozott kutatások elérhetővé tételére jött létre a 7. keretprogram idején. A kezdeti cél öt európai országban működő 51 repozitórium virtuális hálózatának kialakítása volt, majd az Európa egészére kiterjedő digitális repozitórium-infrastruktúra előkészítése. Az évek alatt voltak konferenciák, workshopok, készült portál, helpdesk, wiki, tanulmányok, és volt két DRIVER találkozó is. Honlapjai: http://www.driver-repository.eu és http://www.driver-support.eu, itt található a wiki, és van belga, spanyol, portugál és szlovén nemzeti portál. 2009-ben indult a COAR, a Confederation of Open Access Repositories (http://coar-repositories.org), amelynek 48 tagja van. Céljai közt szerepel pl. nemzeti helpdesk hálózat létrehozása, a repozitórium-menedzser szakma bevezetése, illetve globális open access adattár létrehozása. Magyarországot az MTA Könyvtára és a Debreceni Egyetem Könyvtára képviseli.

            A Digitalizálás és szerzői jog szekcióban dr. Fodor Klaudia Franciska (Artisjus), Gyenge Anikó (IM), Bodó Balázs (BME) és Amberg Eszter (OSzK) szólalt fel, a moderátor dr. Horváth Sándor Domonkos, a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatója volt.

            A Digitalizálás a könyvtári mindennapokban szekció moderátora Moldován István, az OSzK osztályvezetője volt, hozzászólt: Boros Ildikó (OGyK), Sándor Ákos (SzE), Stefán Péter (NIIF), Renkecz Anita (OSzK) és Harangi Gabriella (DEENK).

            A záró plenáris ülésen a moderátorok pár mondatban összefoglalták a szekciójukban elhangzott legfontosabb gondolatokat. Ambrus János főigazgató összegezte a konferenciát. Inspiratív környezetben jó konferenciát meghallgatva úgy érezzük új időszámítás kezdődik, és újult erővel dolgozunk tovább – mondta. Jó végszava volt ez ennek a tartalmas napnak.

A TMT júniusi számában részletesen lehet majd olvasni az összes előadásról.

 

Benczekovits Beatrix