Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVII. évfolyam 2. szám

Könyvtár 2.0

A következő lépés

Digitalizálás. Problémák és eszközök címmel folytatódott a Könyvtári Intézet K2 munkacsoportjának rendezvénysorozata május 21-én. Tóth Máté bevezetőjében a könyvtárosok és a digitalizáló cégek szempontjairól beszélt, és arról, hogy első lépésként készítsünk stratégiai tervet.

Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője a Magyar Elektronikus Könyvtár építése, szerkesztése során számos tapasztalatot szerzett. A munkafolyamat megszervezésére vonatkozóan osztotta meg velünk ezeket. Első lépésként a célt kell definiálni, hogy miért akarunk belekezdeni a munkába (állományvédelem, a hozzáférés korlátlanná tétele stb.). Ezután ellenőrizzük, hogy nem előzött-e meg minket egy másik intézmény, hogy ne végezzünk dupla munkát. Azt is el kell határozni, hogy milyen minőségben dolgozunk. Tapasztalati tanács, hogy csak jó minőségben érdemes digitalizálni, ha hosszú távra tervezünk (egységes fájlformátum, 300 DPI, TIFF). A mesterpéldányt legalább két példányban, két külön adathordozón, két külön helyen érdemes tárolni, gondolva a lehetséges katasztrófákra, adatok eltűnésére. Érdemes egységes fájlnévrendszert kidolgozni a visszakeresés megkönnyítésére (a raktári szám feltétlenül szerepeljen benne!). Aztán jöhet az effektív munka, a dokumentum szkennelése, majd feldolgozása (elforgatás, körbevágás, színjavítás, szövegkorrektúra stb.). A harmadik nagy munkafázis az archiválás. Az eredeti beszkennelt és a javított változatot is tegyük el. Készítsünk egy szolgáltatási változatot, azt tegyük fel közvetlenül a netre vagy zárt hálózatra, attól függően, hogy a szerzői jogok mit engednek meg. Mielőtt azonban közreadjuk, gondoljunk szellemi tulajdonunk védelmére, butított változatot bocsássunk rendelkezésre vagy lássuk el vízjellel. Ne feledkezzünk meg a bőséges és pontos metaadatokról! Hívjuk segítségül a katalóguscédulát. Készítsünk továbbá nyilvántartást is, minél nagyobb a digitalizált állomány, ez annál fontosabb; a legegyszerűbb egy excel táblázat. Az előadó utolsó intelme: kell valaki, aki biztonsággal üzemelteti a rendszert.

Moldován István	Takács Dániel

Takács Dániel, az Ügyvédi Kamara Könyvtárának munkatársa először is bemutatta a könyvtárát, amely száz évvel ezelőtt a szakterület legjelentősebb, legnagyobb könyvtára volt. Gyűjteménye gazdagabb volt az OSzK-énál és az egyetemekénél. Sajnos sokat kellett költöztetni az állományt, így lassan apadt. Takács Dániel a digitalizálás gyakorlati vonulatával foglalkozott előadásában. A profi munkához szükség van nagy teljesítményű szkennerre. Ha print-on-demand szolgáltatásban gondolkodunk, meg kell teremtenünk hozzá a szükséges infrastruktúrát is. Amennyiben digitalizáló és könyvkötő műhelyt hozunk létre, vállalhatunk külső munkákat is. Gondoskodni kell továbbá e-olvasókról is. Az előadó ajánlja, hogy az azonos típusú intézmények fogjanak össze, fejlesszenek ki közös platformot, dolgozzanak össze, alakítsanak ki közös katalógust. Ajánlott a kötetlen formátum, hogy minden eszközzel olvasható legyen.

Gönczi Péter restaurátor a Göttingeni Egyetemen 1996-tól eltöltött éveinek tapasztalata alapján mesélt az ottani digitalizálási gyakorlatról. A német állam felosztotta a gyűjtőköri jogokat a nagy könyvtárak között, mégpedig olyan alapon, hogy hol rendelkeznek a legnagyobb részállományokkal. Göttingen a XVIII. századi gyűjtőköri jogot kapta meg, mert náluk a leggazdagabb ennek a kornak az irodalma – ezek között jelentős a magyar anyag is, hiszen abban a században sok hazánkfia diákoskodott ott. A munkamenet a következő: a könyvtárosok előkészítik a műveket, a szkennelő – aki nem szakember – beszkenneli a dokumentumokat, ezután jön a minőségi kontroll, majd a visszakereshetővé tétel, és végül a tárolás, illetve a szolgáltatás. Gönczi Péter a restaurátor szemszögéből is végigvezette a folyamatot. A restaurátor még a szkennelés előtt belép a munkafolyamatba: állományvédelmi felmérést végez, ha szükséges tisztítja (szárazon, nedvesen, illetve a foltokat) a dokumentumot. Ezen a ponton lép be a szkennelő, hiszen lapra szedett állapotban a legcélszerűbb a másolás. A munkafolyamat végén a könyvkötés elkészítése áll. Göttingenben magánember is kérheti egy-egy könyv beszkennelését. Az 1900 előtti állomány esetében oldalankét 25 €centet kell fizetni. Ha azonban a kért könyv nem található meg az egyetemi könyvtár állományában, ingyen digitalizálják azt, azzal a feltétellel, hogy az egyetem használhatja a digitális másolatot.

Gönczi Péter	Ládi László

Ládi László, a Könyvtári Intézet osztályvezetője Digitalizálás.hú! címmel arról beszélt, hogyan térképezték fel a magyar kulturális közvagyont. Az OSzK, a Neumann Kht. és a KI 2003-ban kidolgozta, milyen dokumentumtípusok, milyen technológia és milyen szabványok szerint folyjék a munka. A dokumentumtípusokra vonatkozóan az ingatlan örökség, valamint a könyvtárak, a levéltárak, a múzeumok és az audiovizuális archívumok anyagai mellett döntöttek, ez száznégy millió digitalizálandó egységet jelent, ennek tárhelyigénye nagyjából 26,62 Petabájt. Szakértői tanulmányok, illetve ezek átdolgozásai születtek 2005-ben, 2007-ben, 2008-ban, 2009-ben, majd 2010-ben az Educatio Kht. országos digitalizálást előkészítő programot készített. Közben persze az egyes intézmények már mind belekezdtek a munkába, így most nincs átfogó kép arról, hogy melyik intézmény hol tart, mit, mivel, hogyan és mennyiért digitalizál / digitalizáltat. Hatékonyság-vizsgálat sem volt. A központi adatbázis létrehozásához a szükséges rendszerterv készen áll. Az országos digitalizálási felmérés tervezete megszületett, de egyelőre nincs pénz a végrehajtáshoz.

A szünet után eszközgyártók (ScanRobot és BookEye) mutatkoztak be, illetve beszéltek termékeikről. Az előtérben meg is lehetett csodálni a legmodernebb technikai berendezéseket. A ma elérhető legjobb gép a ScanRobot. A 60^o szögben kinyitott könyvnek egy lépésben szkenneli be a két oldalát hideg LED megvilágítást alkalmazva, majd vákuummal lapoz. A Scan Gate szoftver eltünteti az árnyékot és könyvközép korrekciót végez. Teljesítménye óránként 2500 oldal. A http://www.youtube.com/bookscanner címen megnézhetjük működés közben.

A ScanRobot működés közben

Biszak Sándor, az Arcanum Adatbázis Kft. vezetője bemutatta a gépeiket, beszélt a munkáikról és a kiadványaikról. A saját gyakorlatukban 400 DPI-ben, illetve a képeslapokat 600 DPI-ben szkennelik. Specialitásuk a nagy formátumú dokumentumok – térképek, tervek, plakátok – szkennelése. Ezekből ezer felvételt tudnak készíteni naponta. Az Arcanum is dolgozik robot szkennerrel, ennek hátránya, hogy nem tud mit kezdeni a nagyobb méretű, kihajtható mellékletekkel.

Benczekovits