Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVII. évfolyam 3. szám

Könyvbemutató

 

A magyar mezőgazdasági intézményrendszer csírája

 

Az Országos M. Kir. Chemiai Intézet és Központi Vegykisérleti Állomás 25 évi működése – Emlékirat és beszámoló…, 1907

 

A kiegyezés teremtette meg a mezőgazdaságban az önálló - Ausztriától független – irányítást, és az ehhez szükséges szervezeti feltételek kialakításának lehetőségét. A magyar minisztériumok számát és ügykörét 1867-ben rendeletileg szabályozták, így alakult meg a Magyar Királyi Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, később ebből kivált a földművelés és önálló lett.

Milyen feladattal találta magát szemben az új minisztérium? Nem, vagy alig voltunk lemaradva, mégis sürgetően jelentkeztek az igények, feladatok.  Szükség volt az agrártudományi kutatások fejlesztésére, a kutatási eredmények gyakorlati elterjesztésére, a mezőgazdaságból élők és a fogyasztók érdekeinek védelmére a piac tisztességtelen résztvevőivel szemben, és végül, de nem utolsósorban hiányzott az államigazgatásnak a szakmai háttere. Létrehozták az ún. mezőgazdasági kísérleti intézményeket. Az első már 1869-ben megkezdte működését Debrecen–Pallagpusztán, majd Magyaróváron egymást követően három.

Ezeknek az intézményeknek a sorában megalakuló kémiai intézet létrehozásának előzményei közt a felsoroltakon kívül még egyet ki kell emelni, ez a filoxéravész. A kártevőt (Phylloxera vastatrix) 1875-ben azonosították először Magyarország területén. A kár óriási volt, 1896-ra kipusztította a kötött talajra települt szőlők 90%-át. A mezőgazdaság vezetőinek gyors reagálása sem maradt el, egy éven belül, tehát 1876-ban már törvényi szabályozás született, amely előírta a kártevő és a fertőzött szőlők kiirtását, a fertőzött területeken a termesztés betiltását, az ültetvény tulajdonosainak kárpótlását. Új, ellenálló fajták elterjedésének segítése, oltványtelepek, vincellériskolák létrehozása volt a következő lépés. De gondoltak a munka nélkül maradt szőlősgazdákra is, gondos mérlegelés után, a területi és piaci igények figyelembevételével más növények termesztését ajánlották nekik. Kalocsa és Szeged környékén szorgalmazták a fűszerpaprika, a Hajdúságban a dohánytermesztést. Ekkor terjedt el az elsősorban Szegedhez köthető, – később több évtizeden keresztül – sok család megélhetését elősegítő tarhonyakészítés.

Az intézkedések sorában szintén nagy jelentőséggel bírt 1881-ben az akkori állatorvosi tanintézet kémiai tanszékének laboratóriumához kapcsolódóan a kémiai intézet elődjének tekinthető borvizsgáló állomás megalakítása. Dr. Liebermann Leó, az állatorvosi tanintézet magántanára, miniszteri leirattal megbízást kapott borvizsgáló állomás felállítására. Legelső feladata a filoxéravész egyik következményeként terjedő borhamisítás és a műborok kimutatása volt, amellyel a tisztességtelen verseny leküzdésében, továbbá a vámkezeléssel kapcsolatos vizsgálatok elvégzésében segítették a kormányzatot. Az állomás munkája annyira hasznos volt, hogy már egy év múlva hivatalos megerősítéssel vegykísérleti állomássá alakult, feladatköre kibővült. Az önállósulást és néhány feladatkör-bővülést követően, 1892-ben alakult át az intézmény Országos Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás néven, minden mezőgazdasági fontos anyagtudományos vizsgálatra, s egyúttal központjaként az addigra megalakult többi vegykísérleti állomásnak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban:

• Nyerscukor vizsgálatok, a minőségért kiviteli prémium volt. Tejzsír-, vaj-, idegen zsiradékokra, méz-, margarin-, sajtvizsgálatok nehézfémekre. Cserzőanyagok, ételszínezékek, malátavizsgálat, ásványvizek. Vízvizsgálatok, szennyvizek tisztítása pl. cukorgyárak, kommunális szennyvíz, trágyavizsgálatok. 147 féle anyag.
• Borvizsgálatok. Megvizsgálták a különböző tájak egyes szőlőfajtáiból készített borok összetételét, és ezekhez az eredményekhez hasonlították a vizsgálatra beküldött borminta tulajdonságait. Így szűrték ki a borhamisítást és a műborokat.
• Talajvizsgálati módszerek kidolgozása és végzése, amellyel a filoxéra részére kedvezőtlen életfeltételeket nyújtó homoktalajokat válogatták ki, a jónak minősített területek filoxéramentesek voltak.
• A filoxéra kártevő pusztítására alkalmas szénkéneg itthoni gyártásának megindítása, az alkalmazandó technológia kidolgozása.
• A kormányzat véleményező és szakértő szerve. Rendeletek előkészítése (1900-ig 25, adótörvények, bortörvény), majd a végrehajtáshoz vizsgálatok végzése, ellenőrzés. 1895. évi a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításáról szóló XLVI. törvény. Bővíthető volt, túlélte a II. világháborút.
• Szakirodalmi munkásság. Liebermann Leó 156 tétel. Módszertani anyagok például a hamisításról szóló törvény végrehajtásához. Mintavételi eljárások kidolgozása.
• Nemzetközi kapcsolatok, kongresszusok, kiállítások, tanulmányutak.

Az intézet működése során mindvégig jellemző volt, hogy a napi rutinmunka mellett fontosnak tartották a mezőgazdaság gyakorlati problémáinak megoldását, az agrártudományok szolgálatát.

 

Az intézet látképe Budapesten, a II. kerületi Ostrom utcában, ma Keleti Károly utca

 

Az intézet vezetése és munkatársai

 

Az első vezető dr. Liebermann Leó, a M. kir. Állatorvosi Tanintézet magántanáraként került a kémiai intézet élére. 20 év után nyugalmasabb helyre vágyott, hogy csak a tudományos vizsgálatoknak szentelhesse idejét.  A tudományegyetem egészségtani tanszékének vezetője lett. Tudományos munkásságáért több kitüntetésben és elismerésben részesítették. A hazai biokémia megalapítóját tisztelhetjük benne.

1903-tól dr. Kosutány Tamás lett az intézet vezetője, ezt a feladatot 1915-ben bekövetkezett haláláig ellátta. Már a magyaróvári gazdasági tanintézetben sokat tett a magyar mezőgazdaságért. Néhány példa: trágyázási kísérletek, takarmányozás korszerűsítése, mezőgazdasági szeszgyártás, a borélesztő használatának elterjesztése, a magyar búza és az abból készült liszt kiváló minőségének tudományos alátámasztása, tésztavizsgáló műszer kialakítása stb. Tudós munkáját folytatta az intézet élén is (a mezőgazdasági termények feldolgozása, dohány, szeszgyártás, műtrágyázás, talajjavítás meszezéssel, illetve márgázással, széna, cukorkivitel, takarmányok öngyulladása stb.), miközben eredményesen működött annak fejlesztése érdekében. Rendkívül termékeny szakíró, és korának egyik legnépszerűbb előadója, az MTA levelező tagja volt.

Az intézet létszáma 1907-ben 14 fő és 4 gyakornok volt, akik közül csak ötnek nem volt meg a doktorátusa.

1901-ben költöztek át a korszerűen megépített és berendezett új épületbe, amely ma is áll a Keleti Károly utca 24. alatt, és a magyar mezőgazdaságot szolgálja.  

 

Ari Ilona