Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVII. évfolyam 3. szám | Könyvbemutató |
A magyar mezőgazdasági intézményrendszer
csírája
Az Országos M. Kir. Chemiai Intézet és Központi
Vegykisérleti Állomás 25 évi működése – Emlékirat és beszámoló…, 1907
A kiegyezés teremtette meg a mezőgazdaságban az önálló
- Ausztriától független – irányítást, és az ehhez szükséges szervezeti
feltételek kialakításának lehetőségét. A magyar minisztériumok számát és
ügykörét 1867-ben rendeletileg szabályozták, így alakult meg a Magyar Királyi Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi
Minisztérium, később ebből kivált a földművelés és önálló lett.
Milyen feladattal találta magát szemben az új
minisztérium? Nem, vagy alig voltunk lemaradva, mégis sürgetően jelentkeztek az
igények, feladatok. Szükség volt az
agrártudományi kutatások fejlesztésére, a kutatási eredmények gyakorlati
elterjesztésére, a mezőgazdaságból élők és a fogyasztók érdekeinek védelmére a
piac tisztességtelen résztvevőivel szemben, és végül, de nem utolsósorban
hiányzott az államigazgatásnak a szakmai háttere. Létrehozták az ún.
mezőgazdasági kísérleti intézményeket. Az első már 1869-ben megkezdte működését
Debrecen–Pallagpusztán, majd Magyaróváron egymást követően három.
Ezeknek az intézményeknek a sorában megalakuló kémiai intézet
létrehozásának előzményei közt a felsoroltakon kívül még egyet ki kell emelni,
ez a filoxéravész. A kártevőt (Phylloxera vastatrix) 1875-ben azonosították
először Magyarország területén. A kár óriási volt, 1896-ra kipusztította a kötött
talajra települt szőlők 90%-át. A mezőgazdaság vezetőinek gyors reagálása sem
maradt el, egy éven belül, tehát 1876-ban már törvényi szabályozás született,
amely előírta a kártevő és a fertőzött szőlők kiirtását, a fertőzött
területeken a termesztés betiltását, az ültetvény tulajdonosainak kárpótlását.
Új, ellenálló fajták elterjedésének segítése, oltványtelepek, vincellériskolák
létrehozása volt a következő lépés. De gondoltak a munka nélkül maradt
szőlősgazdákra is, gondos mérlegelés után, a területi és piaci igények
figyelembevételével más növények termesztését ajánlották nekik. Kalocsa és
Szeged környékén szorgalmazták a fűszerpaprika, a Hajdúságban a
dohánytermesztést. Ekkor terjedt el az elsősorban Szegedhez köthető, – később
több évtizeden keresztül – sok család megélhetését elősegítő tarhonyakészítés.
Az intézkedések sorában szintén nagy jelentőséggel
bírt 1881-ben az akkori állatorvosi tanintézet kémiai tanszékének
laboratóriumához kapcsolódóan a kémiai intézet elődjének tekinthető borvizsgáló
állomás megalakítása. Dr. Liebermann Leó,
az állatorvosi tanintézet magántanára, miniszteri leirattal megbízást kapott
borvizsgáló állomás felállítására. Legelső feladata a filoxéravész egyik
következményeként terjedő borhamisítás és a műborok kimutatása volt, amellyel a
tisztességtelen verseny leküzdésében, továbbá a vámkezeléssel kapcsolatos
vizsgálatok elvégzésében segítették a kormányzatot. Az állomás munkája annyira
hasznos volt, hogy már egy év múlva hivatalos megerősítéssel vegykísérleti állomássá
alakult, feladatköre kibővült. Az önállósulást és néhány feladatkör-bővülést
követően, 1892-ben alakult át az intézmény Országos
Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás néven, minden
mezőgazdasági fontos anyagtudományos vizsgálatra, s egyúttal központjaként az
addigra megalakult többi vegykísérleti állomásnak.
Mit jelentett ez a gyakorlatban:
Az intézet működése során mindvégig jellemző volt, hogy a napi rutinmunka mellett fontosnak tartották a mezőgazdaság gyakorlati problémáinak megoldását, az agrártudományok szolgálatát.
Az intézet látképe Budapesten, a II. kerületi Ostrom utcában, ma Keleti Károly utca
Az intézet vezetése és munkatársai
Az
első vezető dr. Liebermann Leó, a M. kir. Állatorvosi Tanintézet
magántanáraként került a kémiai intézet élére. 20 év után nyugalmasabb helyre
vágyott, hogy csak a tudományos vizsgálatoknak szentelhesse idejét. A tudományegyetem egészségtani tanszékének
vezetője lett. Tudományos munkásságáért több kitüntetésben és elismerésben
részesítették. A hazai biokémia megalapítóját tisztelhetjük benne.
1903-tól dr.
Kosutány Tamás lett az intézet vezetője, ezt a feladatot 1915-ben
bekövetkezett haláláig ellátta. Már a magyaróvári gazdasági tanintézetben sokat
tett a magyar mezőgazdaságért. Néhány példa: trágyázási kísérletek,
takarmányozás korszerűsítése, mezőgazdasági szeszgyártás, a borélesztő
használatának elterjesztése, a magyar búza és az abból készült liszt kiváló minőségének
tudományos alátámasztása, tésztavizsgáló műszer kialakítása stb. Tudós munkáját
folytatta az intézet élén is (a mezőgazdasági termények feldolgozása, dohány,
szeszgyártás, műtrágyázás, talajjavítás meszezéssel, illetve márgázással,
széna, cukorkivitel, takarmányok öngyulladása stb.), miközben eredményesen
működött annak fejlesztése érdekében. Rendkívül termékeny szakíró, és korának
egyik legnépszerűbb előadója, az MTA levelező tagja volt.
Az intézet létszáma 1907-ben 14 fő és 4 gyakornok volt,
akik közül csak ötnek nem volt meg a doktorátusa.
1901-ben költöztek át a korszerűen megépített és
berendezett új épületbe, amely ma is áll a Keleti Károly utca 24. alatt, és a
magyar mezőgazdaságot szolgálja.
Ari Ilona