A Kis-Balaton és védelmi rendszere

A Balaton tektonikus eredetű, árkos süllyedésben keletkezett tó. A földtörténeti harmadkor végén a mai Magyarország területének jelentős részét a Pannon-tenger borította. Ezt a beltengert az ős-Duna és más folyók fokozatosan feltöltötték hordalékkal, az időjárás is egyre szárazabbá vált, így a tenger feldarabolódott, tóvá zsugorodott, majd teljesen feltöltődött. Az évmilliók alatt lerakott és a hullámok által szétterített üledék képezi a mai Balaton vízzáró rétegét. A Pannon-tenger emléke az úgynevezett  kecskeköröm, amely nem más, mint a valaha nagy tömegben élt Congeria ungula caprae nevű kagyló kövülete.

A Balaton azonban nem a Pannon-tenger maradványa. A tó medencéjének kialakulása mintegy húsz-huszonötezer évvel ezelőtt kezdődött és többszöri kéregmozgások által okozott süllyedések eredményeként jött létre.

A földtörténeti jelenkorban a száraz, meleg és csapadékos, hűvös időszakok váltakozása miatt a vízszint is jelentősen ingadozott. Magas vízálláskor a tó medrén túl is hatalmas területeket borított víz, alacsony vízálláskor pedig a tavat széles sávban feneketlen mocsár övezte.

A mai Kis-Balaton valaha a Balatonnal egységes víztükröt alkotott, vele egyidős képződmény és annak szerkezeti tartozéka, egyik medencéje.  A Zala folyó évezredeken át töltögette medrét hordalékával, ennek ellenére a mocsaras, lápos területek mellett jelentős maradt a nyílt vízfelület. Azonban a Zala gátak közé szorítása, a Sió-csatorna szabályozása és a lecsapolás szinte teljesen eltüntette a Balaton e medencéjét, alig maradt nyílt vízfelület, a területen a nádas lett úrrá. Ezzel a Kis-Balaton elvesztette természetes szűrő szerepét, a Zala a Keszthelyi-öblöt kezdte töltögetni, ezzel romlott az egész Balaton vízminősége.

A XX. század végén a vízügyi szakemberek kidolgoztak egy rendezési tervet, melynek segítségével a Kis-Balaton visszakaphatja természetes vízszűrő szerepét. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer megvalósítására két ütemben került sor.  A védőrendszer két, vízzel elárasztott tómederből, zsilipekből és töltésekből áll.

Kilátó

Az első ütemben, 1985-ben elkészült a 18 km² nagyságú Hídvégi-tó, melynek vízszintje 2 m-rel magasabb a Balaton vízszintjénél. Erre a területre terül szét a Zala vize. A vízszint tartását a völgytöltéssel történő elzárása és a töltésbe épített kétnyílású zsilip biztosítja. A folyó jobb parti töltését szakaszosan elbontották, így az előkészített területre kifolyhat a víz. Annak érdekében, hogy a víz ne rövid idő alatt és ne a legrövidebb úton áramoljon a zsilip felé, terelőtöltést építettek. A terelőtöltés és a Zala között maradt áramlási holttérben egy 3,4 km² alapterületű kazettát építettek ki, beeresztő és leeresztő műtárggyal. A beérkező vizek körülbelül 30 napig maradnak itt, eközben a bennük lévő oldott tápanyagokat a vízben élő egyszerű szervezetek felhasználják saját testük felépítéséhez. A beeresztő műtárgy másodpercenként 10 m³ vizet képes átbocsátani, így viszonylag gyorsan be lehet engedni például a magas árhullámot és a töltések kímélésével lehet lebocsátani a leeresztő műtárgyon. A kazettában lehetőség van a szennyezett víz tisztítására és kezelésére is. A víz laboratóriumi vizsgálatát naponta végzik.

A vízvédelmi rendszer első ütemének legnagyobb műtárgya a zsilip, mely a Zala megtisztult vizét engedi tovább a második ütemre. A zsilipnek két nyílása van: egy kisebb a vízszint szabályozására, a kis- és középvizek átvezetésére és egy nagyobb, billenőtáblával felszerelt, amelyen át levezetik az árvizet és itt haladhatnak át a kisebb úszó munkagépek, vízi járművek is.

A vízvédelmi rendszer második üteme lenne a Fenéki-tó. Úgy tervezték, hogy az elárasztott területen, mintegy 51 km²-en, két terelőtöltést megkerülve, körülbelül 90 nap alatt jusson el a víz a Balatonba. A tervezett rendszerből 1992 novemberében 16 km² nagyságú terület került elárasztásra, ez az Ingói-berek.

A vízvédelmi rendszer több pontján is ultrahangos vízhozammérő berendezés működik. Az ultrahang adott távolságon belüli terjedési sebességeiből kapott értékeket számítógép analizálja, a meder méreteinek ismeretében kiszámítja és rögzíti a vízhozam adatokat.   Az így kapott adatok és a vízben oldott anyagmennyiségek ismeretében egyszerűen kiszámítható, mennyi tápanyag érkezik a Zalán, mennyi marad a Kis-Balatonban, és mennyi jut a Balatonba.

Függőcinke		Hattyú család

A vízügyi szakemberek munkájának köszönhetően megmenekült ez az emberi tevékenység által csaknem elpusztított csodálatos vízi világ, újra benépesültek mocsarai, nádasai és vizei.  A Kis-Balaton zárt természetvédelmi terület, a ramsari egyezmény (Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről) által is védett terület, csak engedéllyel és korlátozott mértékben látogatható. Területén szigorúan tilos a vadászat.

Közelebbről megismerhetjük ezt a vadregényes világot, ha ellátogatunk Zalavárra, a Kis-Balaton Házba, mely a Hídvégi-tavon Zalaszabar felé vezető út mellett található. A fogadóteremben terepasztal várja a látogatókat, mely a Kis-Balatont és a környező területeket mutatja be. Megismerhetjük a Kis-Balaton növény- és állatvilágát, a Zalavár-Vársziget történetét. A zárt területen elhelyezett 3 webkamera segítségével közvetlenül is bekukucskálhatunk a természetbe.

Aki ennél közelebbről is szeretné látni a természetvédelmi területet, részt vehet a szafari túrán. Szerettünk volna néhányat látni a Kis-Balatonon megfigyelt mintegy 250 madárfajból, ezért csatlakoztunk a túrához. Indulás előtt egyéni, hordozható hangmondásos készüléket és térképet kaptunk, amelyek segítségével könnyen eligazodhattunk a vízvédelmi rendszer műtárgyai és az egyéb látnivalók között. A légkondicionált kisbusz végigvitt minket a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer töltésein, közben három helyen is kiszállhattunk. Alig értünk a töltésre, egy kisebb, látogatásunktól cseppet sem lelkes nyári lúd csapat vonult le az útról. Egész utunk során többször is láttunk a töltésen pihenő, jöttünkre kelletlenül odébbálló nyári ludakat.

Első megállónk, a Fekete-szigeti kilátó felé haladva vízben úszkáló szárcsákat, récéket láttunk, és néhány nagy kócsag keresgélt a vízben. A kilátó melletti csatorna vizét szép hínárnövény, a vízitök borította. „Kalauzunktól” megtudtuk, hogy korábban ez a csatorna a Zalába szállította a csapadékvizet. A védőrendszer kiépítésekor a folyásiránya megfordult, mire a vízitök alámerült a vízben, mintha kipusztult volna. Pár évvel később a növény a felszínre jött és a korábbinál is gazdagabban terítette be a víz felszínét.

Nagy kócsagok		Nyári lúd és csibéi

Következő megállónk a Madárvárta, mely a Zürichi Egyetem hallgatóinak ajándéka. 2003-ban itt építették fel saját kezűleg akácfa rönkökből, minden fém kötőelem nélkül. A Madárvárta azóta is szilárdan áll, a hőségben is kellemes hűvös van odabent. Ha csendben maradunk – a megfigyelőnyílásokon keresztül – vízben táplálkozó madarakat figyelhetünk meg.

Hamarosan a Fenéki-tó területére értünk, ahol az eddiginél is csodálatosabb látvány tárult elénk.  A vízfelületet kisebb-nagyobb szigetek tagolták, csend volt és nyugalom. A távolban kócsagok, szürke gémek voltak, az úton borz szaladt át, az út menti fán függőcinege fészkelt, két sziget között vidra úszott, a magasban ragadozó madár körözött. Sok volt a kormorán és az ürüléküktől elpusztult, lakatlanná vált fa. Utolsó megállónk az Ingói-kilátó volt. A falra szerelt denevérodúkban „csiviteltek” a kis lakók. A közelben a töltés melletti nedves legelőn bivalyok legelésztek, melyeket valaha ezerszám tartottak háziállatként hazánkban és más országokban is. Az olaszok kedvelt sajtja, a mozzarella, eredetileg bivalytejből készült. Erdélyben ma is sok helyen tartják, sajnos, csökkenő mennyiségben. A Kis-Balatonnál 1956 óta élnek, a természetvédelem génbanknak tartja őket.

Utunk hamarosan véget ért. Sok érdekeset és szépet láttunk, bepillantást nyertünk a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működésébe.   

Naplemente a Balatonon

Fotók: Dobráter Zsolt

 A „szafari”túra a Kis-Balatonon egész nyáron hetente 2 alkalommal indul, előre meghirdetett időpontokban. A túra hossza 20 kilométer, körülbelül másfél órát vesz igénybe. Érdemes előre bejelentkezni személyesen a Kis-Balaton Házban vagy telefonon (83/710-002).

Pálfai Annamária