Máréfalvi Mirákulum

Máréfalva a Hargita-hegység és az Erdélyi-medence találkozásánál, a Székelyudvarhelyt Csíkszeredával összekötő autóút mentén, közvetlenül a Cekend-tető aljában helyezkedik el. Tipikus hegyaljai, havasalji falu, 4 km hosszan nyújtózik a Mihály-havason eredő Fenyéd-patak szűk völgyében. A falu tengerszint feletti magassága 550 m, bár határának legmagasabban fekvő pontjai 850 m feletti magasságban helyezkednek el.

Utcarészlet kapuval		Kaputükör

Határa elég terméketlen, nehezen művelhető. … kopár sziklás határa a legszorgalmasabb müvelés mellett is alig terem annyi gabonát, hogy a nép szükségleteit fedezze, földjeik nagyrészt oly meredek oldalakon vannak, hová szekérrel fel sem lehet jutni, hanem a földtől kierőszakolt terményeiket tövisre rakva eresztgetik (csusztatják) le, szóval olyan hely ez, hol csak is az ernyedetlen szorgalmú, munkás székely tud megélni.* – írta Orbán Balázs Máréfalváról. Máréfalva jellemzően egyutcás falu, csak a falu közepén a templom körül mutatkozik halmaz jelleg. A gazdasági épületek a telkek hátsó felében állnak, az utca vonalával párhuzamosan.

Régi kaputöredékek az iskola falán		Esztena

A falu jellegzetessége a sok székelykapu, melyből egész Székelyföldön itt található a legtöbb. A székelykapu itt is, mint azt máshol is látjuk, fontos részét képezi a háznak, a család életének, nem egyszerűen a közlekedést szolgálja. Ennek megfelelően nagy gonddal készítik, faragják. A kapunak két íves nyílása van: a nagykapu, aminek olyan magasnak kell lennie, hogy a szénával megrakott szekér is beférjen rajta és a kiskapu. A kaput három – itt kapuzábénak nevezett – oszlop tagolja. A kötőgerenda (más néven kontyfa) és a zsindellyel fedett tető között galambbúg vonul végig, amelybe más madarak is szívesen beköltöznek, például több csuszka család fészkelését is megfigyeltük. A kapuzábék és az ívek díszesen faragottak, de legszebben, leggazdagabban a kiskapuk feletti tér, az úgynevezett kaputükör. A faragványokat általában pirossal, kékkel, zölddel festik. A készíttető nevét, a készítés évszámát is kifaragják, és gyakran egyéb, néha tréfás feliratokat, üzeneteket is olvashatunk: Szíves vendéglátó ez kapu gazdája, de az gonosz embört furkós bottal várja. Kerítések háta tolvajok járása, becsületes ember a kaput használja. Talán ez a legszebb: Kováts István ezen kaput épitetem anno 1846 die 24 apr. Hogy horgyam alata mit ad az úr áldást életem hiv párjával Balázs Annával házomnál adhasak alamisnát, szálást. Ha jó szived vagyon ide bátran jöhetsz, rosz szived vagyon alá s fel elmehetsz.

A krónikás unokájának mesél		Egy lánykérésre felajánlott menyasszony

Máréfalvának közel 500 ha szántója, több mint 1000 ha legelője és kaszálója, mintegy 1000 ha erdeje van. Ezek a területek kedveznek az állattartásnak, ezért a gazdák legnagyobb része ma is állati igaerővel műveli a földjét. Szokás az állatokat – nem csak a juhokat és kecskéket, de a szarvasmarhát, és gyakran a lovakat is itt pihentetik – tavasszal felhajtani a havasi legelőkre, ahol őszig jó minőségű, bő mennyiségű tejet adnak, és szépen megerősödnek, meghíznak. A legelőkön – az esztenákon – a tejet fel is dolgozzák túrónak, sajtnak, zsendicének. Télen az állatokat istállóban tartják és takarmányozzák. A tejet, húst felvásárolják a környékbeli kisebb-nagyobb élelmiszeripari üzemek.

A jövedelemkiegészítésért sokan a gazdálkodás mellett városi vagy más környékbeli munkahelyekre járnak, és ezt a célt szolgálja a vendégházak üzemeltetése is.

Nyáron, a betakarítási munkák idején a máréfalviak már készülnek szép ünnepükre, a Máréfalvi Mirákulum előadására.

Bámész népek, figyelem!

Máréfalván, a hegyen

Összegyűl a falu népe, hogy a múltat megidézze:

Mirákulum, színes csoda

Várja azt, ki eljön oda.

Mit rejt mélyében a Kőlik?

Nézze meg, és nem csalódik!

Ezzel a versikével hívogatják a nézőket a hangulatos előadásra.

 … tatárok dulván a vidéket, Máréfalva népe védbarlangjaiba vonult, s midőn a tatárok a völgyen felmenének, a barlangban lévők reájok nyilazván, többeket, s azok közt vezérüket is elejtették. Dühbe jött erre a tatár had, s ostromolni kezdte a védhelyet; de az erős fekvésű védhelyhez nem férhetvén, ostromzárolták, hogy kiéheztetéssel szorítsák önmegadásra. Már elfogyott ostromoltak és ostromlóknak is minden eledele, midőn a barlangban lévő szalmából nagy kürtös kalácsot csinálván, kimutatták s le kiáltottak: Lám mi jól élünk mig ti éheztek! Mit látva a tatárok, a falu feldulása után távoztak.* Ez az Orbán Balázs által leírt monda elevenedik meg évek óta augusztusban a falu lakói és Tömöry Péter rendező jóvoltából a falu feletti Les-hegy oldalában elhelyezkedő Kőliknak nevezett barlangnál. A történetet lakodalmi jelenetek keretezik, a vőfély menyasszony kikérését székelyesen szellemes tréfák, találós kérdések kísérik. Az esküvői szertartást félbeszakítja a tatárok támadása, a nép összefog és kieszeli a teendőket. A tatárok elvonulása után folytatódik az esküvő táncmulatsággal, örömünnepléssel. Az egész darabot Horváth Károly csodálatos, népzenei motívumokra épülő zenéje kíséri. A falu lakói közül körülbelül százan szerepelnek az előadásban, a legapróbbaktól a legidősebbekig.  A legeslegapróbbak pedig előadás előtt-után kérdezgetik, vajon ők mikor szerepelhetnek majd végre.

Az ifjú pár		Lovasok

Az első előadás 2003-ban volt, azóta voltak kisebb változások, szereplőcserék, a szereplők mégis ugyanolyan lelkesen és játékos kedvvel adják elő a darabot. Pedig a próbákra esténként, munka után, éppen a megerőltető aratás, szénakaszálás idején kerül sor. Az előadáson néhány ló is szerepel, ami elég jelentős teljesítmény, mivel ezek igáslovak, hozzá kellett szoktatni őket nemcsak a lovashoz, hanem a jupiterlámpák fényéhez, a közönséghez és a tapshoz is. Szeretünk együtt lenni és hagyományinkat megőrizni – mondja az egyik szereplő. Ez a darab a falu történelméről szól, ezért áldozatot kell hozni, időt szánni a próbákra a napi mezei munka után is. A falu érdekében történik mindez – foglalja össze a lényeget a krónikás szerepét játszó Dénes Lajos.

2003 óta sokan látták a Máréfalvi Mirákulumot, nagyon sokan megszerették. Hallottunk olyanokról, akik évente visszajárnak megnézni, és tudunk olyanokról is, akik az előadások idejéhez igazítják erdélyi nyaralásukat.

Összefogás		Táncmulatság Fotók: Dobráter Zsolt

Az előadás méltán népszerű, bátran ajánljuk mindenkinek, aki augusztusban Erdélyben jár: egy hétvégén, augusztus közepe táján (az előadások pontos időpontja megtalálható a www.artera.ro vagy a www.marefalva.ro címen) keresse fel Máréfalvát, kapaszkodjon fel a házak között vezető köves úton a Les-hegyre a Kőlikig, és élvezze végig ezt a nagyszerű előadást. Legrosszabb esetben is csak annyi baj lehet, hogy a következő év augusztusában azt fogja érezni: Máréfalván a helyem!

Pálfai Annamária