Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVII. évfolyam 4. szám

Kitekintő

75 éves a Magyar Könyvtárosok Egyesülete

A hetvenöt éves Magyar Könyvtárosok Egyesülete az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dísztermében tartotta jubileumi konferenciáját A tudás – befektetés a jövőbe címmel, 2010. november 25-én. Az egybegyűlteket Bakos Klára, az MKE elnöke köszöntötte, aki elmondta, hogy a jubileumi konferenciát a Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan szervezték erre az időpontra, hiszen a tudomány és a könyvtárak ősidők óta szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a könyvtár közvetíti a tudást, hozzáférést ad a tudáshoz.

Bakos Klára, Silvia Stasselova, Barátné Hajdu Ágnes, Fehér Miklós

Az egyesületet a jubileum alkalmából köszöntötte Silvia Stasselova, az IFLA Könyvtáros Egyesületének Menedzsmentje Szekciójának titkára, a Szlovák Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Köszöntőjében kiemelte, hogy az IFLA a könyvtáros szakmát sikeresen, hatékonyan képviselő szervezet, amelyben a magyar könyvtárosok képviselői magas tisztségeket töltenek be, jelentős mértékben hozzájárulva a szervezet eredményeihez, sikeres működéséhez. Köszöntőjét követően az IFLA-ról beszélt, képekkel (az évente megrendezett közgyűlésekről készült felvételekkel) villantva fel az 1927 óta működő, jelenleg 151 országból 1600 tagot számláló szervezet történetét. Elmondta, hogy az IFLA új szervezeti felépítésben, 5 divízióban, 43 téma szerinti szekcióban dolgozik az információszolgáltatás minél magasabb szintjének eléréséért, a szervezet 2010–2015-re szóló stratégiai terve szerint. A szervezet alapegységei a nemzeti és nemzetközi könyvtáros egyesületek, és fontos újdonság a szervezet honlapján épített könyvtári sikertörténetek adatbázis, amely jól szemlélteti, hogy az IFLA tevékenységének fontos része az erős könyvtárak építési programja.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium részéről Kálnoki-Gyöngyössy Márton helyettes államtitkár köszöntötte a jubiláló egyesületet és biztosította a kormányzat támogatásáról a könyvtáros szakmát, amelyet az ODR, a TÁMOP, a mozgókönyvtár és más programok keretében fog nyújtani. Idézett a könyvtárosok etikai kódexéből, amely véleménye szerint jól megfogalmazza a könyvtárak és könyvtárosok feladatait, akik felkészültségükkel, tudásukkal és nem utolsósorban vidámságukkal, emberségükkel teszik használhatóvá mindenki számára a gyűjteményeket.

Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége projektmenedzsere a tehetségek segítésének új lehetőségeiről beszélt. Magyarországon manapság a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, a Nemzeti Tehetség Program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv – az Új Széchenyi Tervhez illeszkedve – munkálkodik a tehetségek felkutatásán, kibontakoztatásán. A hazai és EU-s forrású pályázatok elérhetők a könyvtáraknak is, amelyek számára a következő évre fontos pályázati feladat a tehetséggondozó könyvtári és közgyűjteményi hálózat kialakítása és működtetése, a tehetséggondozó műhelyek működtetése. EU-s forrásból működik például a Magyar Géniusz Program, amelynek célja a jó hazai és külföldi gyakorlat összegyűjtése, a pedagógusok és segítők képzése, tehetségpontok létrehozása. Jelenleg több mint 310 tehetségpont működik Magyarországon és a Kárpát-medencében, óvodákban, általános és középiskolákban, egyetemeken, főiskolákon és egyéb kulturális intézményekben. A tehetségpontokról, tevékenységükről többet lehet megtudni a www.geniuszportal.hu honlapon.

Fehér Miklós könyvtáros, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökségi tagja szubjektív válogatással, időcserepekkel emlékezett meg az MKE történetéről. Elmondta, hogy a „csak” 75 éves MKE az ezeréves könyvtártörténet egy pontján, 1935-ben jött létre, Hóman Bálint kezdeményezésére. Tisztelettel említette a nagy könyvtáros elődök és az MKE elnökök neveit. Az MKE történetéből felidézte, hogy a szervezet 1938 óta tagja az IFLA-nak, az első vándorgyűlést 1969-ben tartották Tatán, és azóta is minden évben megrendezik a szakmának ezt a legnépszerűbb találkozóját. Hangsúlyozta, hogy az MKE egyesületi stratégiával, küldetésnyilatkozattal segíti a minőségi információnyújtást, a könyvtárosság társadalmi elismertségét, hogy a könyvtárosság mindig is a nemzetet és a társadalmat szolgálta, és hogy a könyvtáros szakmának a versenyképes ország megteremtésében most is fontos szerep jut.

A szünet előtt került sor a jubileumi MKE-emlékérmek átadására. Nagy Anikó, az MKE főtitkára Kiss Gábornak, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatójának, az MKE alelnökének, Mader Bélának a Szegedi Egyetemi Könyvtár főigazgatójának és Zselinszky Lászlónénak, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár szakértőjének, a Könyvtári Kis Híradó felelős szerkesztőjének adta át az idei emlékérmeket.

Kiss Gábor és Bakos Klára	Kroó Norbert

Délután Kroó Norbert akadémikus, fizikus tartott előadást Tudomány a modern könyvtárban címmel. Elmondta, hogy a XXI. században a gyors technológiai, politikai, szociális és kulturális változásokkal, a pénzügyi, gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális válságokkal, az egyre növekvő versennyel azok az iparágak kerülnek előtérbe, amelyeknek a tudás a hozzáadott értéke, ezért hangsúlyozta az oktatás prioritását. Szükséges növelni a befektetést az oktatásba, a tudományos kutatásba és technológiai fejlesztésbe, olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyek a tudás hatékonyabb hasznosulását célozzák meg. A tudásalap fejlesztéséhez szükség van az infrastruktúra és az intézményrendszer fejlesztésére. Ezen felvázolt célok és feladatok elérésében látja a könyvtárak jelentőségét, a jövő a klasszikus könyvtári feladatait módosítani tudó, a virtuális könyvtárhasználatot nyújtó könyvtáré. Felhívta a figyelmet arra a paradoxonra, hogy századunkban az ismeretek megszerzéséhez szükséges idő nő, az azok elévüléséhez vezető idő pedig csökken, ezért a lassan elévülő tudás megszerzésére kell törekedni.

Fischerné Dárdai Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár főigazgatója Könyvtár – tudás egy életen át címmel tartott előadásában a tudás mibenlétét és fogalmát elemezte, felvetette, hogy érdemes lenne elkészíteni a könyvtár lehetséges tudástérképét, és említett ehhez néhány szempontot: a meglévő tudás feltérképezése, az egyéni és szervezeti tudás szinergiáinak, a tudás és gyakorlat összhangjának vizsgálata.

Nagy Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár szolgáltatási igazgatója A tudásközvetítés elágazási pontjai – modellváltás, szerepváltás, irányváltás a tudományos könyvtárakban címmel beszélt a könyvtáraknak a tudásközvetítésben játszott szerepéről, amely a társadalmi és intézményi környezet hatására mindig változásban van; arról, hogy a könyvtárak milyen, a tanulást segítő szerepet tudnak vállalni (pl. egyéni és csoportos tanulószobák kialakításával, felhasználóképzéssel); arról, hogy a könyvtárak segíthetik a kutatást információszolgáltatással, a publikációs tevékenység segítésével, nyújthatnak tudománymetriai segítséget (impakt faktor, hivatkozási listák stb.); sőt a könyvtárosok kutatócsoportokban is részt vehetnének. Mindehhez a könyvtárakban modellváltást kell végrehajtani, gyűjteményközpontúból szolgáltatásközpontúvá kell válniuk, a könyvtárosoknak újfajta tudást, készségeket, képességeket kell elsajátítaniuk.

Utolsó előadóként Biczák Péter, a Pest megyei Könyvtár igazgatója lépett a pulpitusra, aki a kozkonyvtar@XXI.szazad.hu frappáns címet választotta előadásának, amelyben a közkönyvtárak történetével foglalkozott: megalakulásukkal, egyes részlegek különválásával, szakrészlegek kialakulásával, a rendszerváltás utáni eseményekkel (a számítógép széles körű alkalmazása, könyvtári programok megjelenése és elterjedése, könyvtári honlapok általánossá válása). Napjaink feladatai és gondjai között szólt a nagy jelentőségű pályázatokról (TÁMOP, TIOP), a költségvetési források szűküléséről, a könyvtári feladatot ellátók létszámának korlátozásáról stb. Kiemelte, mint a könyvtárak fontos feladatát, az oktatás és az egész életen át tanulás kiszolgálását, a kulturális értékek közkinccsé tételét, a tudományos és kutatási eredmények terjesztését.

(Fotók: Mándli Gyula)

A konferencia Bakos Klára zárszavával fejeződött be, aki örömmel nyugtázta, hogy a jubileum alkalmából nagyon magas színvonalú, érdekes előadásokat hallgathatott meg a nagyszámú könyvtáros érdeklődő.

Pálfai Katalin