Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVII. évfolyam 4. szám

Agrárium

 

Látogatás a volt KFKI-ben

 

Az MKE Mezőgazdasági Szervezetének 2010. évi őszi szakmai rendezvényét október 29-én a volt MTA KFKI kampuszán tartotta. A látogatás során tájékoztatást kaptunk az intézmény történetéről és az ott folyó munkáról, megtekintettük az erdő közepén található kutatóreaktort, a Környezetvédelmi Szolgálat egésztest-számláló műszerét, végül az intézetek közös könyvtárát.

A szakmai nap első pontjaként dr. Buka Ágnes, a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese tartott előadást a KFKI történetéről. 1950-ben született politikai döntés arról, hogy Magyarországon korszerű fizikai kutatóintézetet kell felállítani. A Központi Fizikai Kutató Intézet az 1949 után átszervezett Magyar Tudományos Akadémia első tudományos intézeteinek egyike lett. Az intézetnek kezdetben atomfizikai, radiológiai és kozmikus fizikai osztályai voltak. Korai történetének három meghatározó fizikusa Jánossy Lajos, Kovács István és Simonyi Károly volt. Az atomfizikai kutatásokhoz kutatóreaktor épült és a harmadik világháború veszélye miatt fontos kutatási téma lett a radioaktív sugárzások hatásának vizsgálata. A kutatóreaktor miatt került a KFKI a budai parkerdő területére, melyből az intézet kb. 28 hektárt foglal el. A KFKI-ban a ’70-es években dolgozott a legtöbb munkatárs, kb. 2400 fő. Az intézetet 1990 után átszervezték. A területen 5 akadémiai kutatóintézet jött létre. Ezek a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, az Atomenergiai Kutatóintézet és az Izotópkutató Intézet. Ezek ma összesen kb. 1000 embert foglalkoztatnak.

 

Hirling László bemutatja a reaktor működését

 

A KFKI történetének ismertetése után Buka Ágnes külön beszélt a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetről. Ez az intézet leginkább alapkutatásokat folytat szilárdtest, anyagtudomány és optikai fizika körében. Tíz osztálya van. Jelenlegi 165 alkalmazottjának 65%-a kutató. Az intézet működésének 58%-át a költségvetés finanszírozza, a többit pályázati (OTKA, EU) pénzekből szerzik meg. A kutatások mellett oktatási tevékenységet is folytatnak, az intézetben 37 PhD ösztöndíjas kutat.

 Ezután Eőry Erika az intézetek közös könyvtárának vezetője beszélt a könyvtárról és a benne folyó munkáról. A könyvtár hivatalos neve: MTA SZFKI Könyvtár. 1953-ban jött létre 1 szobában 20 m²-en. Mai helyén 1960 óta található. Szervezetileg a Szilárdtestfizikai Kutatóintézethez tartozik, de a könyvtár az Izotópkutató kivételével mindegyik, a KFKI kampusz területén található kutatóintézetek közös könyvtára. Korlátozottan nyilvános tudományos szakkönyvtár. Állományában jelenleg 71 ezer könyv, 31 ezer kötet folyóirat és 41 ezer report (kutatási jelentés) található. A fontosabb német, angol és amerikai fizikai folyóiratok évfolyamai – a XX. század elejétől – megtalálhatók a raktárakban. A könyvtárnak 760 beiratkozott olvasója van, akiket öt főállású munkatárs szolgál ki. Teljességre törekvően gyűjtik a fizikai szakirodalmat, főleg az intézetek által kutatott témákban. A könyvtárban számítógépes feldolgozás már 1971-től folyik. Kezdetben a kutatási jelentéseket dolgozták fel, előbb lyukkártyás adatbevitellel, amit 1981-től terminálon keresztüli adatbevitel váltott fel. A könyvtárban eleinte microISIS volt, ezt 1994-ben az Aleph váltotta fel. 2002-től használják az Aleph 500-as rendszert. Az Aleph adatbázisában megtalálható az összes report és folyóirat, míg a könyvek 1983-tól vannak feldolgozva. A könyvtár honlapját 1996 óta működtetik. A honlapról több nyílt hozzáférésű (open access) folyóirat is elérhető. Az eredmények mellett problémaként említették, hogy a könyvtárnak nincs kerete könyvbeszerzésre, a kutatóintézetek az általuk megvásárolt könyveket juttatják el a könyvtárnak. Emellett a KFKI fotó- és iratanyagát is a könyvtár őrzi, de ez egyelőre feldolgozatlan.

 

 

A könyvtár ismertetése után első utunk az Atomenergiai Kutatóintézet kutatóreaktorába vezetett. Itt Hirling László operátor részletesen bemutatta a reaktor működését annak vezérlőtermében, majd magát a reaktort tekintettük meg.

A kutatóreaktor (hivatalos néven Budapesti Kutatóreaktor) 1958-ban kezdett működni 2 Mwatt teljesítménnyel. 1986-ban leállították, és hat év alatt teljes körűen felújították. 1993-ban 20 Mwatt teljesítménnyel indult újra, ám a teljesítménynek csak a felét használják ki, kutatásra, neutron- és izotópgyártásra. Jód, tellúr és xenon izotópokat gyártanak itt, amelyeket többek között gyógyászati célra hasznosítanak. A reaktorban gyártott neutronokat roncsolásmentes anyagvizsgálatokhoz tudják felhasználni. A reaktort nagytisztaságú sómentes vízzel hűtik, kilépő hője 50°C. Tíznapos (234 üzemórás) ciklusokban működtetik, kedden indítják, és a következő hét péntekén állítják le. Több műszer gondoskodik arról, hogy a reaktor túlmelegedés vagy bármilyen nem tervezett esemény során minél hamarabb leálljon. (A vészleállítás ideje 4 másodperc!) A kutatóreaktor vezérlőjében egyszerre öt ember dolgozik.

Miután elhagytuk a reaktort a Környezetvédelmi Szolgálat 1964-ben épült egésztest-számlálóját néztük meg. A műszer segítségével a sugárveszélyes munkahelyeken dolgozók sugárterhelését mérik. Az Atomenergiai Kutatóintézetben dolgozók számára évi 1 mérés kötelező. A mérés 20 percig tart egy árnyékolt „kamrában”. A vizsgált személyt fejtől lábig világítják át, és mérik a szervezetét ért sugárdózist, miközben kellemes, halk zene szól.

 

A könyvtár olvasóterme

 

Magát a könyvtárat utoljára tekintettük meg. Két olvasótermében összesen 32 olvasói férőhely áll rendelkezésre. A szabadpolcon nem található állományt három raktárban helyezték el. A raktárak megtekintésével – az egyszerre érdekes és kellemes – látogatásunk véget ért, majd kisétáltunk a hatalmas gyönyörű parkból.        

Horváth Tamás