Agrárkönyvtári Hírvilág, 2010. XVII. évfolyam 4. szám

Kitekintő

Webpolgár a tudomány ünnepén

Minden évben – a tudomány ünnepén – szakmai napot rendez a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtára az MKE Műszaki Szekciójával közösen. Az idei országos konferencia, amelyre november 30-án került sor, A webpolgár címet viselte. Bakos Klára, a könyvtár igazgatója – mint moderátor – sok kérdést felvetett bevezetőjében: ki a webpolgár, hogyan igazodjon hozzá a könyvtár, digitalizálódik-e az olvasó, milyen a digitalizált olvasó.

Golden Dániel, az MTA Filozófiai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa A digitalizált olvasóról beszélt. A digitalizáció lényege a segítség, az emlékezet megőrzése. A legősibb külső memória az írás. A memória intézményei a könyvtárak és a múzeumok. A digitalizálással kezdetét vette a könnyebb archiválás, és ezáltal a könnyebb hozzáférés. Mi a feladat – minden kulturális örökség digitalizálása. A digitalizált világ hosszú távú fenntarthatóságáról készült idén az USA-ban egy tanulmány, eszerint minden érintett félnek folyamatosan, felülvizsgáltan kell együtt dolgoznia. A digitalizált tartalom – egyelőre új média néven emlegetik – pánszenzorikus, azaz az összes érzékszervre hat, integrált, interaktív és dinamikus, vagyis nem lehet rögzíteni, megfogni az egyes mozzanatokat. Magasabb elvárásokat támaszt az olvasóval szemben, új olvasási szisztémát kell kialakítani, vagyis nem elég olvasni, gördíteni, kattintani kell. Ez az új technika kicsit hasonlít a középkori kolostori életre, amikor a szerzetesek másolás közben hangosan felolvasták a szöveget és meg is beszélték, most pedig kommenteket fűzünk a képernyőn látott szöveghez.

Golden Dániel	Bodó Balázs

Bodó Balázs, a BME Szociológia és Kommunikációs Tanszék tudományos segédmunkatársa, szakirányvezetője A könyvtár szerepe az e-könyv korában címmel a tudás dematerializálódásáról elmélkedett. A diákjai elvárják, hogy az elolvasandó irodalom a számítógépükre kerüljön… Beszélt a Gigapediáról, a Google Booksról. Víziója szerint pl. a Harvard Egyetem könyvtárához lehet majd csatlakozni előfizetéssel és onnan elektronikusan kölcsönözhetjük majd az irodalmat. Hogyan fogják, hogyan tudják majd felvenni ezzel a versenyt a magyar könyvtárak; hogyan lehet „összefésülni” a könyvtári és az online elérhető állományt, és az állományokról szóló tudást; hogyan lehet a könyvtárban őrzött tudásba integrálni az olvasók fejében őrzött tudást – peregtek az előadó kérdései. Lehet, hogy a könyvtárnak láthatatlanná kell válnia; lehet, hogy fel kell oldódnia azokban a felhasználásokban, ahol a tudás termelése, cseréje, felhasználása zajlik; ugyanúgy, ahogy a tudás elvesztette a fizikai kötöttségeit, most talán a könyvtáron van a sor – kaptuk meg azonnal a választ is. A saját digitális identitásunk szelektálással jön létre, mégpedig úgy, hogy a tudásmorzsákat átáramoltatjuk magunkon.

Tudásmenedzsment a hálón címmel dr. Sajó Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója tartott előadást. A könyvtár dolga – a megőrzés mellett – a hiteles és releváns irodalomszolgáltatás – mondta. Régen nehezebb volt rálelni a forrásra, most a válogatás a nagyobb feladat. Az információkutatás önálló szakterület, érdemes szakembert felkérni. A könyvtárosnak információ-specialistává kell válnia, aki többletértéket termel. Az információgyűjtőknek és felhasználóknak szorosan együtt kell működniük. Az előállított „új tudás” már nem azonos az eredeti forrás tudásával. Az információs szakember fő feladata az információhoz és a tudáshoz való hozzáférés lehetővé tétele. A könyvtárnak az információ alapintézményévé kell válnia – hangsúlyozta az előadó.

Dr. Sajó Andrea	Payer Barbara

A webpolgár szó megalkotója, Payer Barbara, a Könyvtári Intézet szakértője a Digitális tudáskompetencia fejlesztéséről, a könyvtárosok mentori szerepéről beszélt. A cél a digitális írástudás elősegítése, hogy az – ebből a szempontból – két részre szakadt lakosság lemaradó részét segítse felzárkóztatni. Beszélt az ENTITLE programról, amelyben tizennégy ország vett részt. Magyarországon felmérés készült, hogy milyen tanulástámogató eszközök találhatók a városi és a megyei könyvtárakban. Meghatározták a célcsoportokat is, a gyermekeket, a hátrányos helyzetűeket, az időseket és a munkanélkülieket helyben, a dolgozókat távoktatással célszerű segíteni. A Könyvtári Intézet a képzők képzésére állított össze jó programot. Végigtekintve a különböző könyvtárak programajánlatán feltűnnek csemegék is, pl. oktatás a mobiltelefon használatról, e-bankolásról. A nagyon közeli jövőben minden állampolgárnak meg kell ismerkednie az ügyfélkapu használatával, illetve a mobilinternetezés is jelen idejű lehetőség már.

Horváth Zoltánné, az IQSYS Zrt. termékmenedzsere Új generációs könyvtári informatika című előadása arról szólt, hogy a webpolgár a népszerű weboldalakhoz hasonló eszközöket szeretne használni a könyvtárban is. Szeretne mindent egy képernyőről elérni, szeretné formálni a tartalmakat, véleményt fűzni hozzá. A könyvtárak persze keresik az új utakat az új igények kielégítésére, és ehhez nyújtanak nagy segítséget az OCLC Next generation termékek és szolgáltatások. WorldCat termékcsaládjuk a legnagyobb nyilvános online katalógus a világon. Az előadó beszélt az OCLC stratégiákról, a GRID-ről, a WEB scale-ről és a cloudról. A grid a hálózati technológiára alapozott közös innováció, közös intellektuális vagyon, minden szükséges információ elérhető, sőt a rendszer egyéb találatokat, kapcsolatokat is kínál. A könyvtárak ugyanazt a megosztott rendszert használják a hálózaton, közös az infrastruktúra, azonos a bérelt platform és a bérelt szoftverek, és ezek a „felhőből” érkeznek. A cloudok lehetnek közös használatúak, zárt hálózaton elérhetőek vagy kombináltak. Az új generációs könyvtári informatikában közös fejlesztési platformokat dolgoznak ki hálózaton használható fejlesztési tudástárral. Jelszava: find it, use it, get it! Nem igaz, hogy a könyvtárak elvesztették létjogosultságukat, hiszen új generációs szolgáltatásaikkal, katalógusukkal a középpontban vannak, és megteremtik a használók, valamint a katalogizálók új generációját – mondta zárszóként az előadó.

Horváth Zoltánné	Kiss Gyöngyi

Végül az e-Magyarország Centrum megbízott szakmai vezetője, Kiss Gyöngyi kapott szót, aki bemutatta a hálózatot és beszélt a céljáról – internethozzáférést mindenkinek. Jelenleg a munka második szakaszában vannak – ez év végével zárul –, létrejött közel kétezer eMagyarország Pont 1200 együttműködővel, és behálózza gyakorlatilag az egész országot. Az itt dolgozó eTanácsadók a XXI. század néptanítói.

Azt hiszem mindnyájan az új tudás mielőbbi birtokba vételének igényével, lelkesen álltunk fel.

Benczekovits Beatrix