Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 1. szám

Könyvismertetés

 

Gombabiológia, gombatermesztés

 

szerk. Győrfi Júlia

Mezőgazda Kiadó, 2010

350 p.

 

Az a tudományos, technikai és technológiai fejlődés, amely a világ gombatermesztésében az elmúlt közel három évtizedben a termesztett gombák területén bekövetkezett, indokolttá tette egy új tankönyv megjelenését.

A könyv 15 fejezetre tagolódik. Külön fejezet foglalkozik a gombák biológiájával, táplálkozási értékeivel és különböző gyógyhatásaival. Megismerhetjük a gombaipari kutatások molekuláris biológiai módszereit. Áttekintést kapunk a gombafajok termesztéséről a világban, olvashatunk a magyar gombatermesztés történetéről és a gombák szaporítóanyagának, a csírának a készítéséről. Három terjedelmesebb fejezet foglalkozik a legfontosabb fajok (csiperkegomba, laskagomba és shiitake) termesztésével. E három faj termesztés-technológiáinak ismertetése révén a szerkesztő őszintén reméli, hogy a gombatermesztők is újabb ismereteket merítenek a könyv tanulmányozásával. Említést kap néhány egyéb gomba (Agaricus blazei, ördögszekér laskagomba, pecsétviaszgomba stb.) termesztési lehetősége is, de a szarvasgomba-termesztés rejtelmeibe is betekintést nyer az olvasó. A mellékletben lévő 67 színes kép elsősorban a kórokozók és kártevők megismerését segítheti, de helyet kapnak benne különleges – bizonyos szempontból újdonságnak számító – gombafajok is.

Ez a könyv nem csupán egyetemi tankönyv, a gombatermesztők is sikeresen forgathatják.

 

 

 

 

 

  

Élelmiszer-biztonsági helyzetelemzés és kockázatértékelés

 

szerk. Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária

Agroinform Kiadó, 2008

238 p.

 

A hazai döntéshozók (kockázatkezelők) számára kíván segítséget adni a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal ezzel a tanulmánnyal, amely elemzi és értékeli a hazai élelmiszer-biztonsági helyzetet meghatározó mikrobiológiai, kémiai és egyéb veszélyeket, megkísérli meghatározni azok kockázatát.

A tanulmány zömében kvalitatív, illetve szemi-kvalitatív jellegű kockázatbecslésre épül, azonban a növényvédőszer-maradékok példáján bemutatja azt is, hogy megfelelő elektronikus adatbázis esetén milyen mélységű és gyakorlati útmutatást adó kvantitatív kockázatbecslés végezhető.

A tanulmány bemutatja az egységes kockázatbecslésen alapuló besorolásának lehetséges módozatait, és javaslatot tesz a legoptimálisabb módszer alkalmazására. Bemutatja és elemzi a kockázat alapján való mintavétel, valamint az ezt követő laboratóriumi vizsgálat főbb szempontjait. Ezt követően a különböző típusú élelmiszer-biztonsági veszélyek részletes elemzésével próbálja meghatározni az adott veszély által jelentett hazai kockázatot nemzetközi összehasonlításban. Mindehhez bemutatja az általános hátteret, a jogi környezetet, az élelmiszer-fogyasztási adatokból nyerhető információkat, és a kockázatok rangsorolásának lehetőségeit, és javaslatokat fogalmaz meg a további teendőket illetően.

 

 

Fenntartható szemléletű szántóföldi növénytermesztéstan

 

szerk. Radics László

Agroinform Kiadó, 2010

681 p.

 

A fenntartható gazdálkodás kifejezés a szakirodalomban az 1980-as években vált ismertté, amikor a Világelemző Intézet (Worldwatch Institute) publikálta Irány a fenntartható társadalom című művét. Az 1987. évi amerikai törvény az Élelmiszerbiztonságról is a fenntartható fejlődésről szól. A fenntartható fejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következő generáció esélyeit. A ’80-as évek eseményeinek előzményei azonban a XIX. század végére nyúlnak vissza. A biológiai, a bioszféra és a humán ökológia területén több kutató foglalkozott olyan hosszú távú programokkal, melyeknek célja a természet és a humán erőforrások megőrzése.

A szántóföldi növénytermesztés nem termelési folyamat, hanem egy adott ökológiai környezetbe ágyazott kölcsönhatások együtthatása. Ezért fontos vizsgálni az ökológiai tényezők szerepét a szántóföldi növénytermesztésben. Erről a témáról egy bőséges fejezettel találkozik az olvasó, olyan szemlélettel és ismeretekkel, amellyel a magyar növénytermesztési szakirodalom eddig nem foglalkozott. Ugyancsak korszerű ismereteket kap az olvasó az alapozó talajművelés taglalásánál.

Áttörést jelent a fenntartható szemléletben a tápanyag-gazdálkodás fejezet és a részletes növénytermesztésben adott új ismeretek Németh Tamás és munkacsoportja tollából. Több évtizedes trágyázási szemlélet okszerű korrekciójának lehet tanúja az olvasó.

A növénysorrend, kettős termesztés szemlélete is jelentősen eltér az eddig tankönyvekben megjelent szemlélettől, csakúgy, mint a növényvédelem integrált szemléletű bemutatása. A könyv teljesen száműzte az ún. piros szereket, amelyek a fenntarthatatlanság legálisan alkalmazott jelképei. A vízgazdálkodás és a mezőgazdasági táblák természetes, telepített (épített) és biológiai környezete szintén merőben új szemléletet közvetít.

Néhány kifejezetten a gyakorlatot, illetve a gyakorlati kutatást segítő fejezet mára az általános növénytermesztés része lett. Ezek a termésbecslést, kárbecslést, minőségbiztosítást és a gazdálkodási rendszereket bemutató fejezetekben találhatók. A nemesítéssel foglalkozó fejezet mértékadó és közérthető módon kíván eligazítani a témában.

A részletes növénytermesztéstan a gabonafélékkel kezdődik és fejeződik be. A többi növényféleséget a következő kötetben találhatják meg az olvasók, amelyre valószínűleg még egy évig kénytelenek várni. Addig is talán sikerül megállítani azt a kedvezőtlen folyamatot, amely a KSH adataiból kitűnik, ugyanis eszerint évről évre növekszik a gyomirtó szerek, rovarölő szerek aktív hatóanyagainak (kg/ha) forgalma. Ez nem az intenzív mezőgazdaság igényei miatt lehet, hanem a gazdálkodás hibáinak elfedésére szolgál. Ez pedig messze van a fenntarthatóság szemléletétől.

  

Vidékgazdaságtan I. A vidékfejlesztés gazdasági folyamatai

 

szerk. Magda Róbert – Marselek Sándor

Szaktudás Kiadó Ház, 2010

297 p.

 

A könyv bemutatja a vidék fogalmát, helyzetét, lehetőségeit. Kitér a támogatói programokra, ismerteti eredményeit, előnyeit és visszásságait. Fő témája a vidékgazdaság: tárgyalja jellemzőit, felhasználható erőforrásait és helyét a globális rendszerben.

Részletesen foglalkozik a természeti és humán erőforrásokkal, amelyek a vidékgazdaság fejlődésének alapjait adják. Érintőlegesen tárgyalja a regionális rendszert, az önkormányzatok helyzetét és a területfejlesztési célokat, amelyek keretet adnak a vidékgazdasági folyamatokhoz. Részlegesen tárgyalja a vidéki térségben fontos diverzifikációs, valamint gazdasági és társadalmi folyamatokat.

Rámutat a mezőgazdaság, az ipari, a tercier és kvaterner szektor vidékgazdaságban betöltött szerepére. Fontosságának megfelelően szó esik a hálózati gazdaság és társadalmi tőke, valamint a LEADER program jövőbe mutató lehetőségeiről. Végül konkrét javaslatokat fogalmaz meg az elmaradott térségek felzárkóztatására és a fejlődés választható útjaira.

 

 

 

 

 

 

Vidékgazdaságtan II. Fejlesztési lehetőségek a vidékgazdaságban

 

szerk. Magda Róbert – Marselek Sándor

Szaktudás Kiadó Ház, 2010

225 p.

 

Az elmúlt időszakban Magyarországon is felértékelődött a vidékfejlesztési politika, és egyre többen érdeklődnek a vidékgazdaság iránt, amely a vidékfejlesztés gazdasági alapjait adja.

A Vidékgazdaságtan II. kötet bemutatja azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek keretei közt a vidékfejlesztésnek működnie kell. Sorra veszi a lehetséges és létező regionális stratégiákat és fejlesztési irányokat. Elemzi az agrár- és élelmiszer-termelés lehetőségeit és szerepét a vidékfejlesztés folyamatában. Sorra veszi azokat a termelési modelleket, ágazatokat, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a vidéki térségek versenyképességének javításához. Ezek az alternatív és ökológiai gazdálkodás, a zöldség- és gyógynövénytermesztés, a falusi turizmus, valamint a mezőgazdasági eredetű zöldenergia-termelés. Bemutatja a korábbi és jelenleg is futó vidékgazdaságot segítő programokat: PHARE, SAPARD, NVT, AVOP, ÚMVP, LEADER stb. A kötet a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatási lehetőségeinek számba vételével zárul.

 

Összeállította: Antal Attila