Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 1. szám

Mezőgazdasági Könyvhónap

 

Könyvünnep februárban

 

Január 31-én a Vajdahunyad várba gyűlt az agrárium apraja-nagyja, megnyílt a Mezőgazdasági Könyvhónap. A két főszervező – most is, mint mindig – dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó igazgatója és Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. szerkesztőségi igazgatója. Sebestyén Márta Prima Primissima Díjas énekesnővel (ő énekkel, zenével) hármasban köszöntötték a résztvevőket.

Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg a könyvhónapot. Súlyos és méltatlan helyzetben van a magyar mezőgazdaság, főleg, ha tudjuk, hogy a két világháború között minőségjavítás céljából szállítottunk búzát Kanadába. Mára elvesztette Magyarország a piacait, és nem csupán a külföldieket, de a hazait is. A mezőgazdaság nemzetbiztonsági kategóriába tartozik, elengedhetetlen, hogy biztonságos, szermaradvány-mentes, jó minőségű élelmiszert állítson elő a vidék, miközben a táj képe változatlan, és tisztes megélhetést tesz lehetővé a gazdálkodóknak. Vissza kell fordítani az ágazat lejtmenetét, és ez a szellemi infrastruktúra újraépítése nélkül nem lehetséges. Az oktatás, a kutatás, a könyvkiadás újraépítése – mondta az államtitkár – a kormányzat elhatározott szándéka, és remélhetőleg hamarosan elkezdődik a megvalósítás, ám ez anyagi kérdés.

 

 

Dr. Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) társelnöke a generációváltás fontosságáról szólt. A statisztika azt mutatja – és nem csak hazánkban, de ez a helyzet az EU-ban is –, nem javul a gazdálkodók korösszetétele. Egy mai gazdálkodónak komplex tudásra van szüksége, a termesztésen túl kereskedelmi, adminisztrációs és menedzselési tapasztalatokkal is kell rendelkeznie. Hogy lépést tudjon tartani a világgal és kellően felkészült legyen, ehhez információkra, illetve szakirodalomra van szüksége, elengedhetetlen tehát a folyóirat és könyvkiadás. A 35 év alattiakat tömörítő AGRYA törekszik a nemzetközi együttműködésre is, a Közép-európai Fiatal Gazda Központban együtt dolgoznak a környező országok feltörekvő gazdász generációjával, európai viszonylatban pedig létrejött a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa. A szövetség szakmai programokat, külföldi tanulmányutakat, konferenciákat szervez, valamint aktívan részt vesz a napirenden levő fontos szabályozói kérdésekben is, így például a Fiatal Gazda Csomagban javaslatokat fogalmaz meg a fiatal gazdák helyzetével és a generációs kérdés kezelésével kapcsolatban.

Az Év Szerzője Díjat dr. Ángyán József adta át dr. Birkás Mártának, a Szent István Egyetem professzorának, Talajművelők zsebkönyve című legújabban kiadott műve kapcsán. A könyv a Mezőgazda Kiadónál jelent meg. Az Év Szakújságírója Díjat Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok főszerkesztője vehette át Hájos Lászlótól, a Magyar Mezőgazdaság Kft. igazgatójától.

 

 

Idén 60 éves a Kertészet és Szőlészet című folyóirat. Főszerkesztője, Biza Klára – aki már húsz éve tagja a csapatnak – bemutatta a lapot, a főszerkesztők sorát, valamint a mai szerkesztőséget. Bálint György idejében lett színes és heti a lap. Gyuri bácsi természetesen egy anekdotával kedveskedett a hallgatóságnak. A Zrínyi Nyomdában minden lapszám imprimálásakor (nyomtatási engedély megadása) a nyomdászok kérdéscsokorral várták, ez adta az ötletet az Idejében szólunk rovat elindításához. A lap másik korábbi főszerkesztője, Bodor János azt mesélte, hogy mennyire szereti, ha a szerkesztőség tagjai a hölgyek sorából kerülnek ki. Ezt nem csupán esztétikai szempontokkal magyarázta, szerinte a nők könnyebben teremtenek kapcsolatot és a kommunikációs készségük is kitűnő. A Kertészet és Szőlészet egy éve online is megjelenik, a Kertészeti Lapcsoport tagja. A kerek évforduló örömére hatalmas torta került elő tűzijátékkal.

Az idei invitáció Bonyhádról érkezett. Pótápi Árpád János polgármester, országgyűlési képviselő büszkén mutatta be városát, mint a völgységi táj központját. A XVIII. században német telepesek és zsidók érkeztek, akik jelentősen hozzájárultak a fejlődéshez. Gondoljunk csak a magyar tarka szarvasmarhára, amelynek a génközpontja ma is Bonyhád. A deportálások és kitelepítések után székelyek és felvidékiek érkeztek a vidékre. A város két fontos iparága az edénygyártás és cipőgyártás, ezek ma is adnak munkát a bonyhádiaknak. A mezőgazdasági kultúra is életben tudott maradni a rendszerváltás után, és ehhez csatlakozott a borkultúra. Augusztus második hétvégéjén (idén már tizenegyedszer) a Tarka Fesztiválra várják az ország apraját-nagyját, a gasztronómia és a borok szerelmeseit.

Az Év Boros Könyve Díj idei tulajdonosai Lőrincz András és Barócsi Zoltán, az ő szerkesztésükben jelent meg A szőlő metszése és zöldmunkái című könyv, amely szintén a Mezőgazda Kiadónál jelent meg. A díjat dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke adta át.

 

Az Év Boros Könyve Díj átadása

 

2010-ben Légli Ottó lett az Év Bortermelője, aki a hely szellemének és a hagyományoknak a tiszteletéről beszélt. Kínálatában a balatonboglári borvidék, a Somogyi-dombság pazar ízeit kóstolhattuk meg.

A Mezőgazda Kiadó sikerkönyve tavaly a Békési Zoltán és Csarnai Erzsébet szerkesztette Házi pálinkafőzés lett. Békési Zoltán – a Békési Pálinka Zrt.-nél eltöltött 26 év tapasztalatával – ajánlotta figyelmünkbe a békési nedűt, amelyből kóstolót is hozott.

Kóstolót kaptunk a továbbiakban az elmúlt esztendő szakirodalmának terméséből is, a könyvhónapi szerzők (Békési Zoltán, Pupos Tibor és Führer Ernő) pedig örömmel dedikálták műveiket.

 

Az OMgK standja

 

Február 11-én Mosonmagyaróváron a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar volt a vendéglátó, itt Kiváló Magyar Agrárszakkönyv és Felsőoktatási Tankönyv nívódíjakat adott át dr. Hajós László, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, valamint Tudományos Publikációs Díjat Bolyki István, az Agroinform Kiadó igazgatója.

Benczekovits Beatrix