Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 1. szám

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

Vásároljunk mézet a termelőtől!

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban a 2010-es év utolsó rendezvényére december 16-án került sor Egy csepp méz címmel. Az ünnepek előtt is sok érdeklődőt vonzó rendezvényen a magyar méhészet jelenlegi helyzetével, illetve jövőbeli kilátásaival ismerkedhettük meg.

Bross Péter

Bross Péter, az Országos Méhészeti Egyesület elnöke előadásában áttekintő képet adott a világ méztermeléséről, valamint hazánk szerepéről az unió méhészetében. A méhészek jelenleg 40 millió méhcsaláddal dolgoznak világszerte, az éves méztermelés eléri az 1 millió 400 ezer tonnát. A különböző betegségek, illetve a szélsőséges időjárási körülmények következtében a méhek száma évről évre csökken, ennek ellenére a mézfogyasztás növekvő tendenciát mutat. A jelenség hátterében az előadó véleménye szerint a méz egyéb anyagokkal (pl. cukor) való hígítása áll. Bross Péter hangsúlyozta, a méz bizalmi termék, a hamisítványok ellen egyedül a termelőtől való közvetlen beszerzés jelenthet megoldást. Európában 600 ezer méhész tevékenykedik, összesen 15 millió méhcsaláddal dolgoznak. Évente mintegy 150 ezer tonna mézet állítanak elő. Az európai lakosság éves mézfogyasztása eléri a 300 ezer tonnát, a hiányzó mennyiséget importból pótolják. Magyarország európai és világszinten is méznagyhatalomnak számít, a méz világkereskedelmében 5%-kal vesz részt. Hazánkban 1 millió méhcsalád van, és összesen mintegy 15 ezer fő foglalkozik méhekkel. A méhészek száma 10 ezer, évente 25 ezer tonna mézet állítanak elő. A 2010-es évben a szélsőséges időjárási viszonyok miatt jóval kevesebb méz termett, mint máskor. Magyarországon az éves mézfogyasztás a nagyarányú termelés ellenére is az európai átlaghoz képest nagyon alacsony (60 dkg/fő), ezért a megtermelt méz túlnyomó része kivitelre kerül. Bross Péter kiemelte, a magyar méz világszerte keresett termék, kiváló minősége miatt gyengébb minőségű mézek javítására is használják. A virág-, hárs- és egyéb mézek közül kiemelkedik az akácméz, ez jelenti a hazai termelők számára a fő árbevételi forrást. Idén az akácvirágzás idején hűvös, csapadékos időjárás volt, emiatt az akácméz mennyisége a felére csökkent, ami jelentős bevételkiesést okozott a gazdáknak. Az előadó elmondta, jelenleg hazánkban a méhészkedés az időjárástól függetlenül is veszteséges tevékenységnek számít, a gazdasági válság, illetve a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai egyaránt nehezítik a termelők helyzetét. További problémát jelent az értékesítés, miután a kereskedelmi forgalomba kerülő mézek esetében a kereskedők fölözik le a hasznot. Zárszóként újra kihangsúlyozta a közvetlen értékesítés előnyeit, ez mind a termelők, mind a fogyasztók számára egyaránt kedvező.

Szabó Péter	Mervald József

Szabó Péter, az Eco-Bee bioméhészet fiatal termelésvezetője előadásában eddigi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. 2005-ben egy unió által támogatott és finanszírozott programban vett részt, amelynek során kilenc hónapig dolgozott önkéntesként egy olaszországi faluban, ahol beletanult a méhészkedésbe. Hazatérve külföldön szerzett tapasztalatainak felhasználása érdekében pályázatot nyújtott be méhészet beindítására. A sikeres pályázaton nyert 3500 euróból fedezte a méhészeti szakképzést, az induló 20 méhcsalád megvételét, valamint az alapvető méhészeti eszközök beszerzését. 2006-ban a méhészoktatáson ismerkedett össze egy méhészmesterrel, akinek segítségével 2007-ben fiatal gazdálkodóként megalapította első telephelyét a galgahévízi ökofaluban. Szabó Péter elmondta, ekkor szembesült azzal, hogy a megtermelt méz értékesítése még az előállításnál is nehezebb feladatot jelent Magyarországon, miután a lakosság szívesebben fogyasztja az olcsóbb cukrot, illetve más édesítőszereket. A nem permetezett növényállományokról, illetve a vegyszerekkel nem kezelt méhektől származó bioméz ára pedig még a többi méznél is magasabb. Az Eco-Bee (Ecological Bee Keeping) méhészeti vállalkozás létrehozására a külpiaci értékesítés elősegítése érdekében került sor. Azóta rendszeresen megjelenik termékeivel a különböző külföldi szakkiállításokon, illetve vásárokon. Szabó 2008-ban telephelyét Nógrád megyébe helyezte át, és a Fiatal Gazda Induló Támogatás pályázaton nyert források segítségével tovább bővítette méhállományát, valamint eszközöket szerzett be. 2009-ben egy ismerős bakonyi méhésznél egy éves gyakorlaton vett részt, és ez jelentős szakmai előrelépést jelentett számára. Biotermékeivel, melyek között a mézen kívül a virágpor és a propolisz is szerepel, ekkor már több európai országban, többek között az Apimondia 2009 méhészeti világkiállításon is megjelent. Szabó Pétert időközben a Fejér Megyei Méhészegyesület elnökévé választották. Előadásában kiemelte, a közvetlen értékesítés csatornáinak kiépítését az előző előadóhoz hasonlóan fontos feladatnak tartja, ebben, illetve termékeinek külföldi megjelenésében egyaránt sok segítséget kap a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségétől (AGRYA). Jövőbeli tervei között a termékek értékesítésének megszervezése mellett első helyen a hazai, illetve nemzetközi méhész-kapcsolatok kialakítása szerepel.

A rendezvényt követően a jelenlevők számára lehetőség nyílt az előadók termékeinek – méz, virágpor, propolisz, méhviaszból készült gyertyák – megvásárlására is.

Papp Mónika