Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 2. szám |
Kitekintő |
Negyven év
A
műszaki könyvtáros társadalom március 24-én ünnepelte a szekció negyven éves
fennállását. Ebből az alkalomból a BME
OMIKK egyik olvasótermében gyűltünk össze, ahol Fonyó Istvánné főigazgató és Nagy
Zoltán elnök üdvözölte a jelenlevő sok-sok könyvtárost. Bakos Klára, az MKE elnöke köszöntőjében a szakmai összetartozás fontosságáról, az
élethosszig tartó tanulásról és a megújulási képességről beszélt. A Műszaki Könyvtáros Szekció a legnagyobb
létszámú szervezete az MKE-nek, mindig élen járt az
új szakmai trendek bemutatásában. A szakma szeretete jellemző a műszaki
könyvtárosokra – mondta Bakos Klára.
Vajda
Erik alapító elnök üzenetét, levelét, amely a szakirodalmi tájékoztatás
fontosságáról szólt Kovács Dezső
olvasta fel.
|
|
Bakos
Klára, Fonyó Istvánné és Nagy Zoltán |
Gazda
István (Fotók: Krasznainé Kováss Enikő) |
Gazda
István professzor, tudománytörténész, a Magyar
Tudománytörténeti Intézet igazgatója A
műszaki könyvtárak létrejötte és szerepe a kezdetektől napjainkig címmel
ismét hatalmas tudásáról és fergeteges humoráról tett tanúbizonyságot. 1735
Selmecbánya a kezdet, ahová Európa minden pontjáról sereglettek a tanulni
vágyók, és amely mintául szolgált többek között a párizsi egyetem
megalapításához. Alapítólevelében ma is olvashatjuk a selmeci
akadémiára való hivatkozást. A réges-régi tantervekből kiderül, hogy az
1754-55-ös tanévben már oktattak műszaki tudományokat, 1782-ben pedig már
önálló kar lett. 1808-ban a Bányászati
Akadémia bővült az erdészeti tudományok témájával. Gazda professzor bemutatott
régi szakkönyveket, érdekes anekdotákat és tényeket fűzve szerzőikhez, akik
egyben tanárok is voltak (Makó, Horváth, Stoczek,
Jedlik Ányos stb.). Az I. világháború után, a Felvidék elcsatolásakor költöznie
kellett az akadémiának és így a könyvtárnak is. Közel tíz éves pannonhalmi
tartózkodás után Sopronban talált otthonra az intézmény. Ezt osztották aztán
ketté a II. világháború után, és a bányászat témaköre Miskolcra került. A
műszaki egyetem története 1848-ban kezdődött, mint József Ipartanoda. A könyvtár első szakrendszerét Wartha Vince alakította ki. 1874-ben jelent
meg az első nyomtatott katalógus. A harmadik műszaki könyvtár az 1883-ban
induló Technológiai Könyvtár volt,
amely 1952-ben az Országos Műszaki
Könyvtár, 1982-ben pedig az Országos
Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) nevet kapta, majd 2001.
július 1-jén egyesült a BME könyvtárával.
Nagy
Zoltán elnök a szekció negyven évéről mesélt. 1970. december 18. az
alapítás hivatalos dátuma, harminc alapító taggal indult a munka. Az első év
végére már százra nőtt a tagság létszáma, 1979-ben pedig a hatszázat is
meghaladta. A Híradó 1990-ben indult.
1991-ben kivált a mezőgazdasági szárny és önálló szervezetet alapított. A
Műszaki Szekció a számítógépesítés és kultúrája fő terjesztője lett; a
vándorgyűléseken és a könyvfesztiválokon külön programokat állít össze
tagságának; jó kapcsolatokat ápol a határon túli magyar könyvtárakkal;
kirándulásokat szervez; vállalati könyvtárosoknak műhelybeszélgetés sorozatot
indított – sorolja lelkesen az elnök. Ma a hírlevél már elektronikusan is
megjelenik, létrejött a MUSZKON
levelezőlista, és él már a honlap is. A taglétszám napjainkban 200 fő körül
van. A szekció a jubileum évében Emléklapot
adományozott régi és szorgalmas tisztségviselőinek. A névsor: Vajda Erik, Kovács Dezső, Poprády Géza, Fenyves Márta, Farkas Ivánné, dr. Hajagos
Ferenc, Jáki Éva, Szabó Julianna, Várady Éva, Maurer Péter, Tremkó
Györgyné, dr. Benda Mária, Billédi
Ferencné dr., Teveli Mihályné, Tolnai György, Balogh Margit, Petróczy Judit, Rettich Béla,
Bakos Klára, dr. Palotai Mária. Szeretettel gratulálunk!
A szünet után a korábbi MKSz elnökök – Kovács
Dezső, Poprády Géza, Teveli Judit, Koltay Tibor, Balogh Margit – idézték fel emlékeiket.
Ezután Tolnai György, mint szerkesztő
bemutatta az MKSz új honlapját (mke.info.hu/muszaki/). A konferencia Nagy Zoltán zárszavával ért
véget.
Március 24-én volt Horváth Tibor
tanár úr gyászmiséje. A szakmai nap a tanár úrra való emlékezéssel – egy perces
néma felállás – indult, majd a résztvevők zöme a konferencia végeztével
átvonult a Szt. Katalin templomba.
Benczekovits B.