Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 2. szám

Tanulmányút

Kolostorok és könyvtárak

A Publika Magyar Könyvtári Kör megint tartalmas és szép kirándulást hirdetett meg április 15–16-ára. Háromórás autóbuszozás után érkeztünk meg Csornára, a tízezer lakosú kis mezővárosba, amelynek neve a szláv feketeföld szóból ered. A premontrei rend alapítója a német Szt. Norbert, ezért norbertinusoknak is hívják őket. A franciaországi Prémontrében alapította meg a rendet (álmában látta meg a helyet), sőt megszervezte a rend női ágát is. Szent Ágoston Reguláját fogadták el kis kiegészítésekkel. Célkitűzéseik a kórusima, az Oltáriszentség és Szűz Mária tisztelete, a lelkipásztorkodás, valamint az önmegtagadás, vezeklés. Magyarországra II. István hívta be őket 1130-ban. II. József ezt a rendet is feloszlatta, I. Ferenc állította vissza azzal, hogy birtokaik jövedelméből középiskolát tartsanak fenn. A II. világháború után ismét feloszlatás várt rájuk, 1989-ben folytathatták tevékenységüket. A csornai kolostor rangja apátság, vezetője az apát. A rend legismertebb egyénisége Mécs László nemzetközi hírű költő.

Csorna. A hajdani könyvtár ma a múzeum része, a falakon a prépostok portréit, a vitrinekben pedig egyházi kincseket nézegethetünk

A csornai Nagyboldogasszony templom Árpád-kori alapokra épült az 1800-as években. Kegyképe a Szerecsen Madonna, amely az 1750-es években került ide egy morvai házból. A templom kántorának vezetésével végigjártuk a prépost magánrezidenciáját is, a rendszerváltás előtt a városi tanács működött az épületegyüttesben.

Utunk Sopron felé vezetett tovább, ahol a mondás szerint mindig fúj a szél vagy harangoznak. Az ókorban itt vezetett a Borostyánkő út, neve Scarabantia volt. A várost Vespasianus alapította az I. században az Ikva és a Rák patak völgyében. Sokszor elpusztult, sokszor feldúlták, de mindig újjá építették. A III–IV. században fallal vették körül a barbárok sorozatos támadásai miatt, ekkor alakult ki a mai ellipszis alakja a belvárosnak. Nem messze innen, Fertőmeggyes határában megtalálták – 1864-ben ifj. Stornó Ferenc – a hatezer éves Mithras-szentélyt. A Mithras-kultusz titkos misztérium-vallás. A kultikus szertartásban Mithras – a legyőzhetetlen Napisten – megöli a bikát, a rossz, a sötétség szimbólumát. A határzár miatt csak 1991-ben tárták fel, illetve hozták rendbe. A honfoglalás után Súr vezér telepedett itt le az Osli nemzetséggel. A gyepükre íjászok, vagyis lővérek települtek. Első híres ispánjáról – Suprun – kapta a nevét. 1200-ban királyi só lerakat. Megtámadta II. Frigyes császár, Ottokár cseh király, a törökök, majd Bocskai. Luxemburgi Zsigmondtól árumegállító jogot kapott. Ide menekült Luxemburgi Erzsébet és a csecsemő V. László. Itt jelent meg legelőször a reformáció. 1543-ban városiasodott, kialakult a polgársága. 1625-ben itt koronázták meg III. Ferdinándot. Az 1600-as években Lackner Kristóf polgármester fejlesztette, építette, gazdagította tovább a várost, megépült a Tűztorony elődje. A fellendülést megakasztotta 1676-ban egy óriási tűzvész, de harminc év múlva már újra virágzott a város. Nyomdát, harangöntödét, kékfestő műhelyt, a város határában pedig szőlőültetvényeket találhatott az utazó. A poncichterek termesztik a szőlőt. Ma is így nevezik őket. Az elnevezés a Bohnenzüchter (szőlő közé ültetett bab) után alakult. 1753-ban megnyílt az ország első szénbányája Brennbergben, méghozzá gőzhajtású gépekkel. 1809-ben Napóleon foglalta el a várost. Katonái kétféle papírpénzt kaptak, a keveset érő rózsaszínűt és a jó minőségű kék frankot. A kocsmában mért borért a jó pénzzel kellett fizetni, innen a kékfrankos.

1919-ben megkötötték a saint-germaini békét, amelyet megerősített a trianoni 1920. június 4-én. 1921. augusztus 29-én – a békediktátum értelmében – át kellett volna adni a területeket az antant-missziónak. A lakosság részéről óriási volt az ellenállás, szabadcsapatok alakultak. 1921. augusztus 29-től november 4-ig tartott a felkelés. A kormány nem támogathatta a szabadcsapatokat, hiszen aláírta a békediktátumot, de tisztjeit leszerelte, akik magánemberként álltak a csapatok élére. Olyan ügyesen mozgatták az ezerötszáz főnyi sereget, hogy komoly haderőnek látszott. Október 3-án a kormány kiürítette a területet, ám október 4-én kikiáltották Felsőőrött a lajtabánsági független, önálló államot. Olasz közvetítéssel született meg a velencei egyezmény, amely szerint a szabadcsapatoknak ki kellett vonulniuk, de december 14–16-án népszavazást tarthattak a hovatartozásukról. Ennek eredménye: 72,8%-nyi igen a Magyarországhoz való tartozásra. A következő országgyűlés adományozta Sopronnak a Civitas Fidelissima, a hűség városa nevet.

Amíg Krasznai Enikő mesélt, be is értünk a városba. A Nyugat-magyarországi Egyetem Egyetemi Könyvtáránál ifj. Sarkady Sándor főigazgató és Mastalírné dr. Zádor Márta nyugalmazott főigazgató várt minket. Bevezetésképpen Csiszár Zoltánné Erzsike mesélt az egyetem múltjáról.

Ezután kettéoszlott a csoport, a fele társaság Mastalír Márti vezényletével a Műemlék Könyvtárban gyönyörködhetett a hajdani selmeci anyagban, amely ma már méltó körülmények között, csinos, gördülő polcokon kapott helyet. Láthattunk céhládát, rektori „jogart”, réges-régi földgömböt és a tárlókban a kiválogatott legszebb könyveket. A csoport másik fele pedig ezalatt Csiszár Erzsikével járta az arborétumot, ahol javában nőtt a medvehagyma, virított egy gyönyörű magnólia fa, és minden harsogó zöld volt, tombolt a természet.

Magnólia a Nyugat-magyarországi Egyetem arborétumából

Az egyetem után a város központjába igyekeztünk, ahol a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ előtt található Liszt-szobrot koszorúztuk meg a zeneszerző születésének 200. évi jubileuma alkalmából. A bronz mellszobor – amely az idősödő mestert ábrázolja – a bécsi Viktor Tilgner alkotása 1893-ból.

Vasárnap a ciszterci rend nyomában jártunk, méghozzá a határ túloldalán. Ez a szerzetesrend Nursiai Szent Benedek rendjének egyik ága. Szent Róbert 1098-ban Citeaux-ban (Franciaország) alapította a rendet – tudtuk meg Kovács Beatrixtől, aki alaposan felkészült ebben a témában. Később Szent Alberik vette át a telep irányítását, aki határozott lépéseket tett az önálló rend kifejlesztésére. Alapítónak tekinthető Harding Szent István is, aki Angliából származott. Az új rend a teljes szervezettséget Harding Szent István alatt 1119-ben érte el, az úgynevezett Carta Caritatis szabályzattal.

A ciszterci rend igyekezett a lehető legmesszebb letelepedni a lakott területektől, gyakran mocsarak, sziklák, mesterséges vizek közelében. Nem vártak zarándokokat, a templomban csak a szerzeteseknek volt ülőhelyük. Zártabb épületkomplexum és kisebb létszám jellemezte őket. A művelődés legkülönbözőbb ágaiban jeleskedtek. Legfőbb érdemük, az egyetemes kultúrára legnagyobb hatást gyakorló gazdaságtan terén volt, de eredményes hittérítők, tanítók, zenészek, építészek voltak, a gótika stílusában maradandót alkottak.

Magyarországon az első ciszterci kolostor 1142-ben épült Cikádoron, ez a mai Bátaszék, Tolna megyében, ennek ma már csak az alapjai láthatók.

A Heiligenkreuzi Apátság Alsó-Ausztriában 1133-as alapítása óta megszakítás nélkül működik. Ezzel a második legrégebbi folyamatosan működő ciszterci kolostor a világon, a szintén ausztriai reini apátság után. A kolostort a Babenberg-házból származó III. Lipót osztrák herceg alapította. 1188. május 31-én V. Lipót osztrák herceg Krisztus keresztjének egy 24 centiméteres darabját ajándékozta az apátságnak (neve is innen származik), ez az ereklye az 1983-ban újjáépített Kereszt kápolnában látható. Az ereklyét V. Lipót 1182-ben kapta ajándékba IV. Balduin jeruzsálemi királytól. Eredetileg román és gótikus stílusban épült a kolostor, de 1683-ban a törökök megtámadták és felgyújtották, ezután barokk stílusban kibővítették. 1802-ben filozófiai-teológiai oktatóközpontot létesítettek itt. 1976-ban az Institutum Theologicum elnyerte a főiskolai rangot, így ma ez a német nyelvterület egyik legnagyobb lelkészképző helye. 2007-ben XVI. Benedek meglátogatta az apátságot és a főiskolát.

Jelenleg körülbelül 75 szerzetes tartozik az apátsághoz. A szerzetesi élet súlypontja a liturgia és a latin nyelvű gregorián kórus gondozása. Pop szerzeteseknek hívják őket (bár ezt ők nem szeretik) a híres kórus miatt, egymillió CD-t adtak már el gregorián kórusművekkel.

Először a kolostort néztük meg, a kerengője gyönyörű, a gótikus boltozat, a festett ablakok (az elsők nem voltak színesek, aztán lazult a szabályzat és egyre színesebbek lettek), a gyönyörű oszlopos árkádívek szebbnél szebb oszlopfőkkel. Az egyik folyosót Lábmosó folyosónak hívják, mert az egyik végén Krisztus mossa Szt. Péter lábát, a másik végén pedig Mária Magdolna a hajával szárítja Jézus lábát. Gyönyörű, fából faragott pad fut végig a folyosón. A kerengőből nyílik a Szt. Anna kápolna, a Fejezet terem, amely a téli kápolna, ablaka az 1896. évi párizsi világkiállításon I. díjat nyert, a Halál kápolnája, ahol a ravatalnál egy éjszakán át imádkoznak az elhunyt lelki üdvéért. A gyönyörűen faragott fa bútorok Giovanni Giuliani keze alól kerültek ki. Érdekesség a kútház, ahol egy 450 éves kút áll, természetes forrásvíz tör fel itt, és a saját nyomása hozza fel a vizet a föld alól. A vízben található ásványok érdekes lerakódásokat eredményeznek és festőien beszínezik a kutat. Hajdan ez volt a szerzetesek fürdőszobája, ők csak arcot és kezet mostak akkoriban. Aztán egyszer csak egy középkori műhelyben találtuk magunkat, itt készültek a szerzetesek cipői, és mindenféle egyéb használati tárgy is kikerült a szorgos kezek alól. Innen nyílik a kalitórium, a fűtőközpont, innen fűtötték a műhelyt és a scriptoriumot, a másolószobát. A hálótermekben nem volt fűtés. Kísérőnk elmondta, hogy ma már fürdőszobásak a cellák, a tévé és a laptop elengedhetetlen tartozék, valamint a szerzeteseknek mobiltelefonjuk is van.

A templom 150 évig épült, román, illetve a szentély gótikus stílusú. A híres kórus stallumait szintén Giovanni Giuliani faragta, minden ülés más és más mintázatú. A sarok felett Dávid király, a zene atyja hárfával látható. A bejárat feletti hármas ablakcsoport a Szentháromságot szimbolizálja.

Heiligenkreuz. A kútház és az évszázados ásványi lerakódások	Heiligenkreuz könyvtára

A könyvtárban külön vezetőnk volt, egy helyes fiatal segédkönyvtáros atya személyében. A könyvtár nem a monostor része, híd köti össze vele. A kolostor szimbolizálja az emberi szervezetet, az intellektus, az értelem, azaz a könyvtár a plusz a testhez. Hogy mennyire fontos volt a cisztereknek a tudás – mesélte a segédkönyvtáros – a középkori regulában benne van, hogy nagyböjt idején mindenkinek el kell olvasnia egy könyvet.

Az eredeti román stílusú könyvtárt kinőtték, ezért 1620 körül három nagy karzatos termet építettek hozzá. 1683-ban azonban a törökök felgyújtották a kolostort és a könyvek zöme is elpusztult. Az újjáépítésnél csak az első szoba lett könyvtár, de a XIX. században újra összecsatolták mindhármat. A hátsó két terem fogadó helyiségként működött, előtte gyönyörű kis tavacskás, narancsfás kerttel. Az első terem bútorzata, festése gazdag és pompás. Megismerhetjük a hit, a remény, a szeretet, a bűn, a bölcsesség motívumait, az ajtó felett Szt. Benedek és Szt. Bernát, az oszlopfőkön a szabad művészetek szimbólumai, és mivel a pogány irodalmat is ismerni kell, az ablakmélyedésekben pogány próféciák olvashatók. Azért akkoriban is volt indexen levő irodalom. Az egyik teremből a másikba egy szekrény az átjáró, illetve annak látszik. A szekrény egyik ajtaja maga az ajtó, a másik ajtaja mögött azonban valóban polcok vannak, itt tartották a tiltott könyveket. Ma mindössze egy kis könyvecske kuksolt az egyik polcon, és nem derült ki számomra, hogy az valóban tiltott-e, vagy csak demonstrációs céllal tették oda. Néhány könyv ki volt készítve az asztalokra, ezekbe bele-belenézegettünk, az egyik egy roppant érdekes többnyelvű mű, a szemben levő oldalpárokon a külső hasáb asszír, a belső latin, a másik oldalon a külső hasáb arab, a belső latin nyelvű.

Lilienfeldben 1202-ben alapított ciszterci kolostort III. Babenberg Lipót unokája, VI. Lipót. A bélletes portálú gótikus Szűz Mária templom a legnagyobb Alsó-Ausztriában, berendezése gazdag barokk. Főkapuja két oldalán a két Babenberg uralkodó szobra áll. Főoltárán Daniel Gran oltárképe, Szűz Mária mennybevétele. Az oltár szentségtartójában a Szent kereszt egy darabkája található. Dávid király a hárfájával itt is őrködik a zene felett, ebben a templomban orgonasípok szekrényén áll. Szt. Jusztin mártír üvegkoporsóban egy oldalkápolna oltárán van elhelyezve. A gyönyörű, árkádos, oszlopos, gótikus, festett ablakos kerengőből nyílik a Fejezet terem, amely a téli kápolna. 1810-ben tűzvész pusztított, a kútház kútját ez után készítették kőből. 1730-ban készült a barokk könyvtár, állománya 40 ezer kötet. 226 kódex és 119 ősnyomtatvány öregbíti a könyvtár hírnevét, de őriznek egy 1 cm-es gerincmagasságú könyvet és fából készült erdészeti könyveket. Gótikus dormitóriumának (hálóterem) mennyezetén 1478-as évszám olvasható. Hangversenyeket, illetve különböző rendezvényeket is tartanak itt. A XVIII. században magyar apátja is volt a kolostornak, Pyrker László.

Alsó-Ausztria legnagyobb temploma a lilienfeldi Szűz Mária templom	Lilienfeld könyvtára

A Stiftgasthaus hangulatos éttermében vertük el éhünket, azután feldübörögtek a lóerők és irány Budapest. Útban hazafelé Gócza Júlia kolléganőnk Liszt Ferencről összeállított, zenei illusztrációkkal bőven megtűzdelt kitűnő ismertetését hallgattuk végig.

Billédi Ibolya megint nagyon szép, nagyon tartalmas, nagyon hangulatos utat szervezett, köszönöm!

Benczekovits Beatrix