Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 2. szám

Nálunk történt – Könyvbemutató

Szövetkezet vagy szövetkezés?

Gondolatok az együttműködés új formáiról

A fenti témában könyvbemutatóval egybekötött vitaülés zajlott április 13-án az OMgK Tessedik termében. Az esemény apropóját Szabó G. Gábor: Szövetkezetek az élelmiszer-gazdaságban című könyvének megjelenése adta. A szerző rövid, ám átfogó előadásban ismertette a mű fő gondolatait, majd a téma szakértői tették meg észrevételeiket, személyes kiegészítéseiket. Végül lehetőség volt ellenvetések megfogalmazására, nyilvános vitára – ilyen azonban nem alakult ki, mivel a jelenlévőket teljesen meggyőzte a szerző szakmai hozzáértése és alapossága.

Bolyki István és dr. Szűcs István	Szabó G. Gábor dedikál, a háttérben Mártonffy Béla

A mű témája az ún. előmozdító típusú szövetkezés, illetve ennek gazdasági lényege és jelentősége. Hazánkban a rendszerváltáskor megszűnt a tervgazdálkodáshoz kötődő szövetkezeti rendszer, ennek nyomán űr támadt az együttműködési lehetőségek terén a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban. Szükség van tehát olyan új típusú szövetkezési formákra, melyek – a tervgazdálkodástól eltérően – alulról szerveződnek, nem totálisak és nincs politikai céljuk.

A szerző visszanyúl a század első felében a szövetkezeti mozgalom témájában kutató Ihrig Károly munkásságához, szakmai elhivatottságában is őrá hivatkozik: célja az elfogultságtól mentes közgazdasági igazság kutatása. A műben végig az ihrigi gondolkodás mentén halad, ugyanakkor kutatásaihoz a legmodernebb közgazdasági elméletet veszi alapul, például Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász tanait, akitől személyes inspirációt is kapott.

Az előmozdító típusú szövetkezés marketingeszköznek tekinthető, mely a nagyobb termelőket a nagyobb kereskedelmi láncokba, a kisebbeket a helyi ellátási láncba vonja be. Nem nyereségelven, hanem szükségleti elven működik. Előnyei között megemlíthető a piacszerzés, a kockázatcsökkentés, a hozzáadott érték növelése, a tranzakciós és információs költségek csökkentése. Mindemellett fontos, hogy lehetőség van a termelői függetlenség nagyfokú megőrzésére.

A szerző kitér arra, melyek a szövetkezés sikerességének feltételei. Hangsúlyozza az emberi kapcsolatok, a bizalom, az együttműködési készség meglétét. Szükség van a potenciális tagok szűrésére, a beszállítandó termékek minőségi egységességére. Fontos a szövetkezeti tagok elkötelezettsége, egyértelmű anyagi motivációja.

Szabó G. Gábor alapvetően elméleti művet írt. Így az előadás utáni szakértői hozzászólásokban a gyakorlati szempontok elemzése kapott nagyobb hangsúlyt. Felföldi János, a Debreceni Egyetem docense áttekintette, hogyan alakultak ki és működnek ma a szövetkezetek az EU-ban. Kiemelte: a termelői szövetkezés hazánkban jelenleg nem elégséges mértékű, ennek okait és következményeit elemezte.

Mártonffy Béla, a FruitVeb elnöke a zöldség-gyümölcs ágazat helyzetét tekintette át, és hasonlította össze más országokkal. Hangsúlyozta a mű aktualitását; ugyanakkor a szövetkezések agrárpolitikai támogatását, hosszú távú gondolkodást sürgetett.

Bolyki István, az Agroinform Kiadó ügyvezető igazgatója örömének adott hangot, hogy léteznek Magyarországon magas színvonalú kutatóközpontok, szellemi műhelyek: a most kiadott könyv az ezekben felhalmozott tudásanyagot mutatja be.

Forgács Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem Agrárgazdaságtani és Vidékfejlesztési Tanszék egyetemi tanára és Lehota József, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára szintén elismeréssel szólt a könyvről: dicsérték annak alaposságát, modernségét, átfogó jellegét, nemzetközi horizontját.

A felkért hozzászólások után a jelenlévők kaptak szót, majd könyvvásár és dedikálás kezdődött.

A könyvbemutató sikeréhez nagymértékben hozzájárult dr. Szűcs István, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke, aki levezető elnökként gondoskodott a korrekt időbeosztásról, a gondolatok szabad áramlásáról.

Révész Márta