Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 3. szám

OMÉK

 

Újra, immár hetvenötödször

 

Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, mely hazánk legnagyobb agrárseregszemléje, hat év szünet után 2011. szeptember 28. és október 2. között nyitotta meg kapuit a Hungexpo Budapesti Vásárközpont területén. A rendezvény fővédnöke Orbán Viktor miniszterelnök, védnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter volt. Az OMÉK díszvendége idén az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Lengyelország volt. A kiállítás szervezését az Agrármarketing Centrum vállalta.

A miniszterelnöki megnyitó és a vidékfejlesztési miniszter köszöntője után Marek Sawicki, a lengyel agrártárca nevében üdvözölte a 75. OMÉK résztvevőit.

 

 

A kiállítás megnyitóján került sor az OMÉK-díjak átadására. A termékek széles köre nyert elismerést, köztük volt például a Magyar Rapszódia bon-bon, a zölddió-szirup, a pápai extra sonka vagy a lillafüredi füstölt pisztráng. A következő felsorolásból megtudható, hogy milyen kategóriákban lehetett nevezni, illetve a győztes cégek neve is olvasható.

A kiállításon fő hangsúllyal szerepelt a feldolgozott magyar élelmiszerek bemutatása, melyek hazai alapanyagból, ellenőrzött forrásokból és folyamatokon keresztül jutnak el a fogyasztók asztaláig. Az OMÉK megfelelő alkalmat kínált arra, hogy a városban élő emberek közelebbről megismerkedhessenek a boltok polcaira érkező élelmiszerek útjával, és ezen keresztül az agráriummal, a vidéki életformával. A kiállítást színesebbé tették az élőállat-bemutatók, tenyészversenyek és showbírálatok. A Kincsem Parkban különböző lovas rendezvények, magyar szürke marha bikák felvezetése, hatos ökörfogatok bemutatása színesítette a programot. A kiállított mezőgazdasági gépek körül is mindig sok érdeklődő állt. A felfrissülésre vágyó látogatók számos ínycsiklandó étel és ital közül válogathattak. A rendezők a legkisebbekre is gondoltak: kézműves gyerekfoglalkozásokon vehettek részt, játékokat, vetélkedőket szerveztek számukra. A rendezvény ideje alatt minden nap más-más mesterséggel ismerkedhettek meg a gyerekek: a lovász, a pék, a földművelő és a borász munkájába nyerhettek betekintést. A szórakozni vágyó közönséget a programok széles tárháza várta a vásár ideje alatt a nagyszínpadon.

 

Az OMgK pultja a VM standján

 

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, mint a Vidékfejlesztési Minisztérium közművelődési és ismeretterjesztési feladatokat is ellátó háttérintézménye a VM Kutatás- és Oktatásszervezési Főosztálya által kialakított standon várta az érdeklődőket. Szép számmal fogytak a könyvtárról, valamint a könyvesboltról szóló ismertetők, és igen nagy népszerűségnek örvendtek a naptárjaink is. A látogatók közül sokan töltötték ki a könyvtárral kapcsolatos játékos totót, s nyertek ajándékokat. Öröm volt találkozni az OMÉK-on is olvasóinkkal, és reméljük újabb beíratkozókat is üdvözölhetünk hamarosan az Attila úton!

A kiállítás ideje alatt számos szakmai konferencia is zajlott. A témák igen szerteágazók voltak, a mezőgazdaság minden területét érintették, amit a kiragadott példák is alátámasztanak:

Nehéz volt a választás, mert egy időben több rendezvény, bemutató és konferencia is zajlott. E kiállítási beszámoló keretében az Agrármarketing Centrum és az Agrofórum által rendezett És mégis mozog a Föld című földbirtok-politikai kérdésekkel foglalkozó konferenciára pillantsunk be!

Prof. Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára Az agrártárca hosszú távú földbirtok-politikája címmel tartott előadást, melynek során a Nemzeti Vidékstratégiában szeplő mezőgazdasági modellt ismertette. Ennek kiinduló pontja az, hogy a közös sorson osztozó város és vidék közötti szerves kapcsolat kialakítása a cél. E két terület egymásra utalt, együttműködésük fejlesztése alapvető fontosságú. A vidék környezetbiztonságot, megújulási lehetőséget nyújt és élelmiszert állít elő, míg a város szolgáltatásokkal és felvevőpiaccal áll rendelkezésre. A mezőgazdasági modell alappillére a jó minőségű, szermaradvány-mentes, biztonságos élelmiszer előállítása, a tájak sokszínűségét, mozaikos szerkezetét fenntartó gazdálkodás. A cél az, hogy az agrárium minél több ember számára biztosítson munkát, megélhetést, ami leginkább a kis- és közepes méretű családi gazdaságok dominanciája mellett érhető el. E vegyes mozaikos modell működésének elengedhetetlen feltétele a résztvevők szövetkezése. Az új birtokpolitika elemeként az állami tulajdonú földterületek pályázati úton való bérbeadásának kialakulóban levő rendszerébe is rövid betekintést nyerhettünk.

Prof. Németh Tamás akadémikus, az MTA főtitkára előadásában a hazai termőföld elmúlt két évtized során bekövetkezett jelentős mértékű kivonása ellen emelte fel a szavát, és állította párhuzamba ezt a jelenséget azzal, hogy a világ első számú kérdése az élelmezésbiztonság.

Dr. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója a magyar mezőgazdaság üzemstruktúrájának sokszínűségéről beszélt. Megállapította, hogy birtokrendezésre szükség van – pl. a gazdáknak földterületek bérbeadása – annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban és a vidék foglalkoztatottságában komoly szerep betöltésére képes családi gazdaságok minél nagyobb számban létrejöhessenek. Számításokat végeztek arra vonatkozóan is, hogy az agrárium főbb, meghatározó ágazataiban mekkora üzemméret nyújt megélhetést egy átlagos méretű család számára. Az eredmények azt mutatták, hogy búzatermesztés esetén 70-80 hektárra van szükség, míg aki tejelő tehenészetben gondolkodik, annak kb. 30 tehenet kell tartania és ehhez 30 hektár takarmánytermő területtel kell rendelkezni. Természetesen ezek „elméleti” méretek, hiszen a gyakorlatban egy családi gazdaság sokkal sokszínűbb, nem specializálódik egy tevékenységre.

Molnár Zsolt, az FHB Ingatlan Zrt. vezérigazgató-helyettese az FHB termőföldindex meghatározásáról beszélt. A számítást hedonikus regresszión alapuló módszertannal végezték, kiszűrve a forgalomba kerülő területek sokféleségéből eredő hatásokat.

 

Polgárné Balogh Eszter