A Székely Ház Közhasznú Alapítvány újabb kiállítása

Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 3. szám

Nálunk történt – Kiállításmegnyitó

A Székely Ház Közhasznú Alapítvány újabb kiállítása

Szeptember 1-jén dr. Aniszi Kálmán egyetemi adjunktus nyitotta meg Novák József címerfestő és Hunyadi László szobrászművész kiállítását, amelyet a Székely Ház Közhasznú Alapítvány szervezett.

Dr. Aniszi Kálmán, Novák József, Benczekovits Beatrix és Nagy Zoltán

A címerkészítő*

„Erdély címere vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben aranycsőrű, vörösnyelvű, jobbra néző, emelkedő sas. A sas színe fekete, jobbra tőle arany nap, balról megújuló ezüst hold, az alsó arany mezőben (fenn négy, alant három) vörös háromormú vár. A várat ormosbástya és abból kiemelkedő, két lőréssel ellátott háromormú torony képezi. A váron nyílt kapu látszik.”

Hiába a sok vázlat, töprengés, az első sikeres vonás az lesz, amelyet felszabadultan, játékosan kanyarítunk oda.

Látványnak megkapó.

Ezek a címerek tulajdonképpen olyan színes jelvények, alakos jelvények, melyek arra szolgáltak, hogy jelezzék: viselőik egyazon közösséghez tartoznak.

Ma mintha újraéledne a címerfestés. Az idősebbeknek élvezetet, kicsit a történelemmel való találkozást jelenti, a fiataloknak újdonság, ilyet szinte nem is láttak még, hiszen évtizedeken keresztül tiltott, rejtett műfaj volt. Ma a címerek reneszánszát éljük. Nem véletlenül.

A címer üzenete: erény és vitézség. Valamint hűség és áldozatos szeretet. A színekről tudni kell, hogy a színezésre szolgáló heraldikai mázak kétfélék: fémek – arany vagy sárga és ezüst vagy fehér; a színek – vörös, kék, zöld, fekete. A barna vagy a bíbor nem heraldikai színek. A címerkészítés a legszigorúbb szabályok szerint működő művészeti ág! Sem a színek, sem a méret, sem a forma szempontjából nem ismer kompromisszumokat.

Történelmi töltete révén a közönség jelentős részében ébreszt érzelmeket. Ez a hatalmas kincs így együttesen nem csupán nemzeti öntudatunk kialakulásához és fejlesztéséhez járul hozzá, hanem művészetünk régiségének és európaiságának, ezeréves ittlétünknek a tanúbizonysága is.

Gyökerek nélkül nem nőnek fák, múlt nélkül nincs jövő. Nekünk pedig ugyancsak okosan kell sáfárkodnunk értékeinkkel. Anyanyelvünk féltő ápolása, múltunk hiteles értékeinek felmutatása és továbbadása a két legfontosabb erő a mindent egynemű szürkévé foncsorozó globalizálódó világban.

Kezdetben kételkedve szemlélték, amit Novák József csinál, a jóindulatú figyelmeztetéstől a csodabogaraknak – hogy ne mondjam jámbor félkegyelműeknek – kijáró sajnálkozással vegyes tiszteletig terjedően minden benne volt a véleményekben. De nem lehetett lebeszélni…

Művészi útját három generáció hölgykoszorúja támogatja: az édesanya, a feleség és a kislánya.

*Jelen írás minden mondata más-más szöveg-összefüggésben megtalálható az Üzenet Erdélyből (Novák József történelmi címerei) – Közdok, Budapest, 2006. című könyvben

Nevek, népek, nemzetek

Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész 29+1 plakettel és egy szoborral mutatkozott be az OMgK Újhelyi-termében. A plaketteken erdélyi hírességek, nemzeti nagyságok arcmása, illetve születési, valamint halálozási dátuma látható. Hunyadi munkássága ihlette az alábbi táblázatot, ahol a jelentős személyiség nevét egy – általam kiválasztott – a háló szerint őt jellemző mondat követi. Fogadják szeretettel!

Név	Tudnivaló
Áprily Lajos	Szigorú, a hagyományos formákat tisztelő, azokat finomító megkomponáltság, lelki és formai egyensúlyt teremtő zeneiség jellemzi művészetét, e zenei fogantatású érzékelés sajátos harmóniát kölcsönöz verseinek.
Balázs Ferenc	Az erdélyi irodalom ideológusának és szervezőjének indult, de amint a világ kitárult előtte, búcsút mondott az irodalomnak, fontosabbnak tartotta a társadalom anyagi és erkölcsi megújítását, s csak akkor tért vissza az irodalomhoz, amikor már a betegség nem hagyta társadalmi téren tevékenykedni.
Báthory István	A cár 1584-es halála után foglalkozott Oroszország meghódításának tervével is, de a lengyel rendek nem voltak hajlandóak vállalni egy ilyen nagyszabású vállalkozás terheit.
Batsányi János	Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven verselt: magyarul, latinul, németül és franciául.
Berde Mária	Egy leányanyáról írott regényében, A szent szégyenben a társadalmi előítéletekkel szembeszállva azt bizonyítja, hogy a nők csak a termelőmunkában való részvételükkel, anyagi függetlenségük megteremtésével érhetik el szabadságukat.
Bethlen Gábor	I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621).
Bocskai István	A reformációért a legtöbbet tevő nagy magyar politikusok egyike volt, ezért Genfben a Reformátorok fala egyik szobra az ő alakját őrzi, alatta felirat egyik jelmondatával: Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük.
Bod Péter	Irodalmi működése közben szőlőművelésben találta örömét és ez volt oka halálának, ugyanis kezét késsel oly erősen vágta meg, hogy a vér folyását reggeli 9 órától esti 6 óráig nem lehetett megállítani.
Dsida Jenő	Visszatérő témája a haláltól való félelem, a mély katolikus vallásosságából eredő versei, és szerelmes versei.
Franciscus Davidis	Dávid Ferenc – Kolozsvárott született. Apja Hertel Dávid, szász nemzetiségű csizmadiamester, anyja kolozsvári magyar nő volt. Nevét tanuló korában, az akkori humanista szokás szerint apja keresztneve után Franciscus Davidisre latinosította, később a magyar Dávid vezetéknevet vette fel.
János Zsigmond	Igen művelt ember volt, nyolc nyelven olvasott és beszélt.
Karácsony Benő	Az 1930-as évek elején Kolozsvárt telepedett le és önálló ügyvédi irodát nyitott; ismert íróként is tovább folytatta ügyvédi gyakorlatát, csaknem húsz éven át.
Kazinczy Ferenc	Vallotta, hogy az írónak szabadságában áll új szavak alkotása, hogy a nyelvet szebbé, kifejezőbbé tegye, alkalmassá az új ismeretek befogadására.
Kemény János	Öt fejedelmet szolgált.
Kós Károly	1919-ben megalakította a Kalotaszegi Köztársaságot.
Kossuth Lajos	Egész élete utolsó évéig megtartotta szavának bűbáját, társalgásának élénkségét, lelki frissességét.
Makkai Sándor	1926-ban az Erdélyi Református Egyház püspökévé választották.
Maksay Albert	A kolozsvári Erdélyi Szemle (1928–44), a Református Szemle, a Pásztortűz (1921–44), az Erdélyi Helikon (1928–44) folyóirat munkatársa és irodalmi csoportjának tagja volt.
Nyírő József	Művei elsősorban az erdélyi magyarság művelődéstörténeti és történelmi kérdéskörében helyezkednek el.
Olosz Lajos	Távol az irodalmi pezsgésű városok zajától, vidéki magányban a költészet mellett kötelezte el magát.
Orbán Balázs	Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz.
P. Gulácsy Irén	A marosvásárhelyi Zord Idők lapvállalat pályázatára nyújtotta be első regényét, a Förgeteget, amellyel pályadíjat nyert.
Petőfi Sándor	Petőfitől 782 költemény maradt reánk, ebből 11 elbeszélő és 771 lírai.
II. Rákóczi Ferenc	Kétszer is fölajánlották neki a lengyel koronát, és megválasztását az orosz cár is támogatta, ő mégsem fogadta el.
Sütő András	Koporsójára pusztakamarási és sikaszói földet is szórtak: keveredve a marosvásárhelyi temető földjével, legyen végső pihenőhelye a romániai és az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának.
Szabédi László	1958-ban megírta főművét, A magyar nyelv őstörténete – A finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai címmel.
Széchenyi István	Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője.
Tamási Áron	Törzsében székely volt, fia Hunniának / Hűséges szolgája bomlott századának.
Wass Albert	Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások.

(Mellesleg & utólag: Az Ószövetség körülbelül 2500 személynevet tartalmaz, az Új úgy 500-at, míg a Korán nagyjából 50-et. Ha ez a tendencia folytatódik, néhány szereplős lesz csupán a következő kinyilatkoztatás.)

Kabai Gábor