Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 4. szám

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények

 

Az ökoturizmus lehetséges célpontjai

 

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár agrárkulturális rendezvénysorozatának keretében 2011. október 27-én Duhay Gábor agrármérnök, egyetemi oktató Nemzeti parkjaink szerepe az ökoturizmusban címmel tartott előadást.

Duhay Gábor

Az elmúlt években az ökoturizmus iránti érdeklődés világszerte, így hazánkban is fokozódik, egyre többen választják ezt a természet megismerésével összekapcsolt módját az aktív pihenésnek. Előnyei között mindenképpen említésre méltó, hogy a turizmusnak ez a formája természetkímélő, és a keletkező bevétel nagy része is a természeti értékeink fenntartását, helyreállítását segíti elő. Természeti értékeink többsége a nemzeti parkok területén, azok fennhatósága alatt található, ezért az ökoturizmus is elsősorban ezekre a területekre irányul. A nemzetipark-igazgatóságok feladata a védett, illetve fokozottan védett területek látogathatóságának szabályozása, a védett növény- és állatfajok megóvása, valamint a földfelszín alatti képződmények bemutathatóvá tétele.

Magyarországon jelenleg 10 nemzeti park működik, amelyek az ország egész területét lefedik, miután saját területükön kívül a tájvédelmi körzetek, illetve a természetvédelmi területek is a nemzetipark-igazgatóságok fennhatósága alá tartoznak. Ha nyugatról keletre haladva elindulunk, az egyik természetvédelmi szempontból jelentős terület északnyugati határunk mellett a Fertő-tó és környéke, melynek magyarországi része a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Ide tartozik a Hanság megmaradt mocsár- és lápvilága, valamint a Répce ártere is. A nemzeti park székháza Sarródon, a Kócsagvár nevet viselő oktatóközpontban található, ahol a látogatók kiállítások, illetve tanösvények segítségével ismerkedhetnek meg a környék élővilágával. A nemzeti park fő látnivalói közé tartozik a gazdag madárvilág, melynek megfigyelésére szakvezetéses túrákat szerveznek, illetve több madárvárta is a látogatók rendelkezésére áll. Az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködés keretében közös programokat is szerveznek az osztrák Neusiedlersee-Seewinkel nemzeti parkkal.

Az ország délnyugati határa mellett lévő őrségi és vendvidéki területek, valamint a Rába völgye az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartoznak, mely Őriszentpéteren található. Az Őrségi Nemzeti Park területén szubalpin éghajlati hatás érvényesül, így az itteni erdők, hegyi kaszálók és láprétek számos olyan hegyvidéki növény- és állatfajnak adnak otthont, melyek hazánk más területein nem fordulnak elő. A terület legértékesebb része a szőcei tőzegmohás láp, ahol tíz ritka tőzegmohafaj él. Az őrségi területek jellegzetes élővilágát tanösvények segítségével ismerhetik meg a látogatók, míg a Kőszegi-hegység növény- és állatvilágáról a kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont kiállításai adnak átfogó képet. A környék védett növényfajainak gyűjteménye a közeli Chernel-kertben található, melyet a jeles ornitológusról, Chernel Istvánról neveztek el. A kert kettős funkciót lát el, az arborétum mellett madárvédelmi mintatelep is működik itt.

Kelet felé haladva, a Balaton északi partján a Kis-Balatontól a Tihanyi-félszigetig húzódik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe. A csopaki központú nemzeti park természeti értékei közül említést érdemel a fokozottan védett tihanyi Külső-, illetve Belső-tó, ez utóbbi elnyerte az Európa Diplomás Terület címet. Ugyanakkor a Balaton, illetve a Kis-Balaton nemzetközi jelentőségű vadvízként felkerült a ramsari területek listájára is. A madárvilágon kívül még számos látnivaló várja az érdeklődőket a nemzeti park területén, mint például a különböző geológiai bemutatóhelyek, a kápolnapusztai bivalyrezervátum, a Kotsy-malom, vagy a salföldi major, ahol régi magyar állatfajtákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Déli határunkon, a Duna, illetve a Dráva folyók mentén húzódik a Duna-Dráva Nemzeti Park területe. A nemzeti park pécsi székhelyű igazgatóságának a kezelésébe tartoznak többek között a Gemenc és Béda-Karapancsa térségében található egykori fajgazdag ártéri ligeterdők maradványai, melyek ma is számos védett és veszélyeztetett növény- és állatfajnak adnak otthont. Gemenc ugyanakkor az itteni gímszarvasállományáról is híres, a vadászturizmus egyik kedvelt színhelye. A nemzeti park területén számos barlang is található, így az Abaligeti-cseppkőbarlang, valamint a Tettyei Mésztufa-barlang, amely félig természetes, félig mesterséges természeti képződmény. A természeti értékek védelme mellett ugyancsak nemzeti parki hatáskörbe tartozik a Mohácsi Történelmi Emlékhely és Szoborpark felügyelete is, amely az ország sorsát megpecsételő vesztes csatának állít méltó emléket.

Szintén a Duna mentén helyezkedik el a Duna-Ipoly Nemzeti Park, melynek területe a Pilis-, a Visegrádi-, és a Börzsöny-hegységeket, valamint az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát foglalja magába. Ennek a térségnek egyedülálló sajátossága a terület nagyfokú változatossága, mely a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozásából adódik.

A terület növény- és állatfajokban rendkívül gazdag, ami részben a szubmediterrán és a kontinentális klíma határán való elhelyezkedéséből, részben a változatos alapkőzetből adódik. Az itt előforduló fajok közül mintegy hétszázra tehető a védett, illetve fokozottan védett fajok száma. A természetvédelmi szempontból jelentős területek közül kiemelkednek az egyedülálló élővilággal rendelkező Szénások dolomit hegyei a Budai-hegységben, melyek 1995 óta az Európa Diplomás Terület címet viselik. Hasonlóan nagy értéket képvisel a fővárosban található Sas-hegyi Természetvédelmi Terület, melynek élővilágáról a Sas-hegyi Látogatóközpontban elhelyezett kiállítás nyújt átfogó képet. A barlangok szintén fontos részét képezik a nemzeti park területén található természeti értékeknek, az ökoturizmus kedvelt színhelyei közé tartoznak.

A Duna-Tisza közén található hazánk másodikként megalakult nemzeti parkja, a Kiskunsági Nemzeti Park, melynek igazgatósága Kecskeméten található. A térségre jellemző szikes puszták és tavak, valamint a fülöpházi és bugaci buckavidék kiemelt természetvédelmi jelentőségű területek, melyek számos ritka növény- és állatfajnak adnak otthont. Gazdag madárvilággal rendelkező vizes élőhelyei fokozottan védettek, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartoznak, a nemzeti park területének kétharmada bioszféra-rezervátum.

Hazánk elsőként létrejött nemzeti parkja, a debreceni központú Hortobágyi Nemzeti Park a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára is felkerült. Közép-Európa legnagyobb füves pusztájának, a Hortobágynak arculatát az emberi tevékenység formálta, az itteni szikes puszták, löszpuszták, mocsarak, illetve árterek ritka fajok élőhelyéül szolgálnak. A puszta élővilágával a Hortobágyi Látogatóközpont természetrajzi kiállítása ismerteti meg az idelátogatókat, a vidékre jellemző kézműves mesterségekkel pedig a Kézművesudvarban ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A hortobágyi pásztorok életéről és a helyi hagyományokról a Pásztormúzeum nyújt átfogó képet, míg a Pusztai Állatparkban régi magyar háziállatokat láthatunk.

 

 

 Az Északi-középhegység területén található a Bükki Nemzeti Park, amelynek központja Egerben van. A terület jellegzetességei közül a tengeri üledékes kőzetekben kialakult különböző karsztformák, valamint a Bükk-hegységben előforduló több mint 800 barlang érdemel említést. Az Európa Diplomás Terület címet viselő Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világviszonylatban egyedülálló őslénytani bemutatóhely, a leglátogatottabb turisztikai célpontok közé tartozik. A természetismereti és szabadidős családi programok gazdag kínálatával várja az érdeklődőket a felsőtárkányi Oktató- és Látogatóközpont Erdei Iskolai Fogadóbázisa. A környék élővilágát kiállítás, illetve tanösvények mutatják be, az erdei iskolai programok pedig elsősorban a fiatalabb korosztálynak nyújtanak felejthetetlen élményt.

Az Aggteleki Nemzeti Park az Aggteleki-karszt és a Gömör-Tornai-karszt magyarországi részét öleli fel, mely szintén bővelkedik különböző karsztformákban, kiterjedt barlangrendszere a Világörökség részét képezi. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság környezeti nevelési tevékenysége a jósvafői Kúria Oktatóközpont által szervezett erdei iskolai programokon keresztül valósul meg. A látogatók számára tanösvények könnyítik meg a tájékozódást, emellett szakvezetéses túrákat, lovasturisztikai szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. A dél-alföldi területek felügyeletét a Kőrös-Maros Nemzeti Park szarvasi igazgatósága látja el. A Kőrösvidék és a Békés-Csanádi löszhát löszpusztagyepeiben számos ritka, védett növényfaj él, a kardoskúti Fehér-tó és a biharugrai halastavak a Ramsari Egyezményben is szerepelnek. A Szarvason létesült Körösvölgyi Látogatóközpont kiállítása a Dél-Tiszántúl természeti értékeit mutatja be, a Réhelyi Látogatóközpontban pedig a nemzeti park túzokvédelmi tevékenységével, illetve őshonos magyar állatfajtákkal ismerkedhetünk meg. Ugyanitt erdei iskola is működik, változatos programokkal, vezetett túrákkal várják az érdeklődőket.

 

Papp Mónika