Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 4. szám

Agrárium

 

Ezúttal Pécsre látogattunk

 

Pécsre szervezte – október 13–14-ére – őszi rendezvényét az MKE Mezőgazdasági Szervezete. A kétnapos kiránduláson tizennégyen vettünk részt. Megérkezésünk utáni első programunk a Dél-Dunántúli Regionális Tudásközpont és Könyvtár – rövid és népszerű nevén Tudásközpont – megtekintése volt. Kalauzunk Szarka Vera, a Csorba Győző Megyei Könyvtár munkatársa volt. A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat keretében megvalósult Tudásközpontot 2009-ben kezdték építeni, és 2010-ben adták át. A tizenháromezer m²-es épületet Balázs Mihály építész tervezte. Fő jellegzetessége a Kaptár, melynek belső borítását Nagy Márta tervei alapján készítettek. A Kaptár belső felületét 52 000 Zsolnay kerámia díszíti különböző színekben, és ezek a színek a Földet, a levegőt, a világűrt és a Napot szimbolizálják.

 

 

A Tudásközpont két könyvtár együttműködésén alapul. Egyik a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára, másik a Csorba Győző Megyei Könyvtár. A két könyvtár szervezetileg elkülönül. A Tudásközpont költségvetését 51 %-ban a tudományegyetem, 49 %-ban Baranya megye finanszírozza. Egységes az OPAC, de elkülönül a beszerzés és a feldolgozás, bár törekednek a párhuzamosságok csökkentésére. Mindkét könyvtár Corvina rendszert használ. A könyvtár állománya összesen egymillió kötetes, melyből hatszázezer szabadpolcon, négyszázezer raktárban van elhelyezve. A szabadpolcon a két könyvtár állománya össze van fésülve, a raktárban viszont elkülönül. A Tudásközpontban összesen 130 munkatárs dolgozik, és 300 olvasói ülőhely van. A könyvtárnak jelenleg kb. húszezer beíratkozott olvasója van.

A könyvtár hatszintes. A -1. szinten helyeztek el egy 400 fős nagyelőadót, az éttermet, a könyvesboltot, és innen lehet lemenni a tömörraktárba. A főbejárat a 0. szinten van. Itt található a ruhatár és a regisztráció. Innen beengedőkapu vezet a könyvtárba. A kapun csak érvényes olvasójeggyel lehet átlépni. A Tudásközpont olvasójegyére pénzt is fel lehet tölteni, amiből a könyvtári fénymásolást, nyomtatást és szkennelést lehet fedezni. Az 1. szinten a szépirodalom (magyar és idegen nyelvű), az irodalomtudomány és a nyelvészet van elhelyezve, és itt találhatók a folyóiratok, a hangoskönyvek és a DVD-k is. Ezen a szinten van a helytörténeti gyűjtemény, a Vas István Gyűjtemény, valamint a Csorba Győző emlékszoba is. A 2. szinten a tudományos gyűjtemény található, kb. 120 ezer kötettel. Míg az első szinten inkább a megyei könyvtár, itt inkább az egyetemi könyvtár munkatársai dolgoznak. Mindkét szinten lehetséges az önkiszolgáló kölcsönzés. A 3. szinten a Benedek Ferenc Jogi és Közgazdasági Könyvtárat helyezték el, és vannak önálló kutatószobák is az olvasóterem mellett. Végül a 4. szinten kapott helyet a gyermekkönyvtár és a zeneműtár.

 

 

A Tudásközpont garázsában pihen a könyvtárbusz. Ez valójában egy hazánkban egyedileg gyártott kamion, amely 2010. december 6-a óta járja Baranya kistelepüléseit. Összesen 28 település 760 olvasóját látja el könyvekkel, folyóiratokkal és internettel. A könyvtárbusz – amelynek működését a Baranya Megyei Önkormányzat finanszírozza – egy nap három településre jut el, ahol másfél-másfél órát tartózkodik, és két hét múlva várható újra. A buszban 4000 könyv, 30 folyóirat, 2 laptop, 1 projektor és 1 nyomtató található. A busz állományát forgatják, és könyvtárközi kéréseket is kiszolgál. Személyzete egy gépkocsivezető és egy könyvtáros.

Következő programunk a Klimó Könyvtár megtekintése volt. A Pécsi Tudományegyetem könyvtárának jogelődjét Klimó György pécsi püspök alapította és tette nyilvánossá 1774-ben. Klimó György (1710–1777) 1751-ben lett Pécs római katolikus püspöke. A rábízott egyházmegyét szorgalmasan kormányozta, templomokat építtetett, plébániákat alapított, és tervbe vette Nagy Lajos 1367-ben alapított pécsi egyetemének újjászervezését. Ehhez könyvtárra is szükség volt, melyet Berényi Zsigmond korábbi pécsi püspök háromezres és a Székeskáptalan ezer kötetes könyvtárából szervezett. A könyvtár gyarapítása, rendezése és katalogizálása két pap – Szalágyi István és Koller József – feladata volt. A könyvtár gyűjtése tervszerű volt, a beszerzéseknél a leendő egyetem minden karára gondoltak. Klimó György halálakor a könyvtár már 15 000 kötetet számlált. A katolikus és protestáns teológia mellett megtalálhatók voltak a történelem, a jogtudomány, a természettudományok, a matematika, a nyelvészet és az irodalomtudomány klasszikus és akkori kortárs művei. A könyvtár Klimó utóda, Esterházy Pál László (1780–1799) alatt még gyarapodott egykorú magyar és francia anyaggal, de utána évtizedekre elhanyagolták. Szepesy Ignác püspöksége idején kapott új lendületet a könyvtár ügye. A püspök Joglyceumot hozott létre Pécsett, és új könyvtárépületet emeltetett. A klasszicista középületet Piacsek József építette. Ide – jelenlegi helyére – került a könyvtár 1832-ben. A könyveket három teremben helyezték el. A barna bőrbe kötött, aranyozott gerincű könyvek az Arany-terembe, a fehér hártyába kötöttek a Hártya-terembe kerültek; a harmadik terem pedig a Székeskáptalani kanonoki terem. Az első teremben kaptak helyet Szepesy Ignác saját könyvei (kb. 4000 db), melyek a reformkori magyarországi könyvtermés javából kerültek ki. A rokokó oromdíszű állványokon méret szerint helyezték el a könyveket. Ekkor készült el a könyvtár 3 kötetes betűrendes és szintén 3 kötetes szakrendi katalógusa. A könyvtár Szepesy és utóda, Scitovszky János alatt szépen gyarapodott, de 1848 után egy újabb hanyatló periódus következett, majd Zichy Gyula püspöksége alatt (1905–1926) újra gyarapodni kezdett. A Monarchia felbomlása után, az 1918–19-ben Pozsonyból elmenekült Erzsébet Tudományegyetemet végül Pécs fogadta be 1923-ban. Mivel az egyetem könyvtárát nem tudták Pozsonyból elmenekíteni, és Pécs városa nem tudott nagyobb segítséget adni, így Zichy Gyula örökös használatra az egyetemnek adományozta a könyvtár épületét és magát az akkor már 35 ezer kötetes könyvtárat.  Állományában nyolc kódexet, huszonhárom XV. századi ősnyomtatványt, közel hétszáz XVI. századi antikvát és mintegy tizenhétezer kötetnyi 1851 előtt készült művet őriz, melyet az érdeklődők a könyvtár kutatótermében használhatnak. A Klimó Gyűjtemény utolsó katalógusa 2001-ből való, összeállítója Móró Mária Anna, és egyaránt elérhető az interneten és könyv alakban is.

 

 

 

A szakmai program után következtek a város nevezetességei. Mindnyájan ismertük már ezt a gyönyörű várost, amely most még szebb, még rendezettebb, és már nagyjából elkészült az összes újdonság és a felújítások is, amelyek a kulturális fővárosi programhoz köthetők.

Jártunk a Cella Septichora Látogatóközpontban, ahol megcsodáltuk a Péter-Pál és a Korsós sírkamra falfestményeit, a IV. századi szarkofágot és az abból előkerült korsót, valamint a többi ókeresztény emléket. Újra lenyűgözött a székesegyház, amelyet a kedvünkért ki is világítottak. Megcsodáltuk a Megyeháza, a Városháza, a Nemzeti Színház és a Palatinus Szálló gyönyörű épületét, valamint az egyetem megújult méltóságteljes épületeit. Jó volt végigsétálni a Király utcán, ahol minden házat tataroztak kívülről, és új burkolatot is kapott. Elgyönyörködtünk a város szép szobraiban (Hunyadi János, Kodály Zoltán, Zsolnay, Szent Antal, Liszt Ferenc, Szepessy Ignác, Csontváry Kosztka Tivadar stb.). Memi pasa fürdőjének a romjai sajnos egyre romosabbak. Lenyűgöző viszont a Szt. Bertalan templom – Gázi Kászim pasa dzsámija – Belvárosi plébániatemplom, amely a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása. Szt. Bertalanra már csak Rétfalvi Sándor szobrászművész 2004-es alkotása és a harang emlékeztet. Belsejében a legnagyobb békében keveredik az iszlám építészet és a katolikus vallás.

 

 

Megújult a Zsolnay-negyed! Itt kapott új otthont a Bóbita Bábszínház; egy részébe még az egyetem is betelepedett; sóhajok hídja ível át a forgalmas úttesten; van játszótér, játszóház, kávéház, étterem, látványmanufaktúra és múzeumok. Felújították a Zsolnayak jégvermét is, amelyen egy tündéri oszlop áll, és erről már messziről felismerhető. Az idő szűkössége miatt csak a Gyugyi Gyűjteményt tudtuk meglátogatni, amely a fantasztikusan felújított Sikorski-házban kapott helyet. Dr. Gyugyi László mérnök Amerikában él, és a ’70-es évektől kezdve gyűjti a Zsolnay kerámiákat. A páratlan szépségű kerámiák – tálak, vázák, korsók, szobrok stb. – megtöltik a Sikorski-házat; egy részét ajándékba kapta a gyűjtőtől a város, a másik részét megvásárolta. Később megnéztük a belvárosban levő Zsolnay Múzeumot is, és láss csodát, abban az épületben alapították 1477-ben az első nyilvános könyvtárat.

A Zsolnay Mauzóleum is visszakapta régi fényét, a hozzá vezető meredek út két szélén oroszlánok vigyáznak az örök nyugalomra. A három eredeti oroszlán egyike a múzeum udvarán hasal, másik két társuk a mauzóleumhoz vezető útról figyeli az újoncokat és a látogatókat.

Az ökörfejes gyönyörű Zsolnay-kúttal búcsúzunk el a magyar mediterráneumtól és a feledhetetlen, megfiatalodott Pécstől.

 

 

Horváth Tamás – Benczekovits Beatrix