Agrárkönyvtári Hírvilág, 2012. XIX. évfolyam 2. szám

Kitekintő

                                                                   

Európai Kulturális Találkozó Központ a Károlyi-kastélyban

 

Billédi Ibolya megint remek programra invitálta a Publika Körösöket. Fehérvárcsurgóra indultunk április 18-án, hogy megnézzük a Károlyi György megrendelésére, Heinrich Koch tervei alapján 1844-ben angol klasszicista stílusban épült Károlyi-kastélyt, amelyben Európai Kulturális Találkozó Központ működik. A kulturális találkozó központok európai hálózatot, szövetséget alkotnak, a negyvenkét tag között Magyarországról a fehérvárcsurgói kastély az egyetlen, amely jogot kapott a részvételre.

            A grófi család 1944-ig lakott itt. A háború után üdülő volt, majd menekült görögöket költöztettek ide, végül pedig nevelőotthonként működött 1979-ig, amikor is életveszélyesnek nyilvánították. 1994-ben gróf Károlyi György – a kastély építtetőjének ükunokája – létrehozta a Károlyi József Alapítványt, majd a Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt.-t, és pályázati pénzekből, hitelből, valamint állami támogatással renováltatta a 6000 m²-es kastélyt. A kastély vagyonkezelési jogát 99 évre megkapták a Műemlékek Állami Gondnokságától. A kastély 40 hektáros parkját 1910-ben Hein János tervezte. A közeljövőben ez a terület is megújul – mint hallottuk.

            Európai Dokumentációs Központ működik a kastélyban, itt található 2000 óta a 6000 kötetes – magyar, angol, német, francia, olasz nyelvű, filozófiai, nyelvészeti, vallási, politikai, történelmi, emberi jogi és nemzetközi kapcsolatokat érintő témájú – Fejtő Ferenc Könyvtár, amelynek feltárását Károlyi Angelika grófné – végzettségét tekintve könyvtáros – maga vette a kezébe. Ehhez a könyvtárhoz kapcsolódik még egy feldolgozás alatt álló sajtódosszié-gyűjtemény, amely minden Fejtő Ferenc által vizsgált témát érint; bizonyos esetekben Fejtő jegyzetekkel is ellátta ezeket. 350 címet tartalmazó folyóirat-gyűjtemény is csatlakozik a könyvtár anyagához. 

2011 óta idekerült a Vajay von Stetten genealógia és heraldika könyvtár és archívum gyűjtemény, amely az igen reprezentatív ovális alakú díszkönyvtárban (Magyarország első vasbeton szerkezete) kapott helyet, és már szintén kutatható.

Az alapítvány Kolnai Aurél archívumát is őrzi, ez azonban még feldolgozásra vár.

Egyelőre 21 vendégszoba, konferencia termek és kiállító terek várják a rendezőket és a látogatókat. Gyönyörűen sikerült a XVIII. századi barokk pince felújítása. Feljárata a fehérre festett kovácsoltvas „csipke terasz” mellett van. A közelebbi jövőben a gazdasági épületekből wellness szálló kialakítása van tervbe véve.

            A kastély egyik szárnya – a déli pavilon – a Károlyi család rendelkezésére áll. A család a levéltári anyag feltárásán, a magyar történelemben betöltött szerepük, és a helység, illetve a kastély együttes történetiségének bemutatásán dolgozik.

 

 

            Fehérvárcsurgó templomát a XIII. században építették későromán stílusban, a XIV. századi átépítés alatt gótikus részekkel bővült, a XVI. században pedig templomerőddé alakították. Védőszentje alexandriai Szt. Katalin. 1969-ben becses szoborral gazdagodott a templom: a Tihanyban kiállított bronz Csurgói Madonnát ajándékozta oda Amerigo Tot. A fáma szerint a Madonnát édesanyjáról, a kis Jézust saját magáról mintázta. A szobor egy másolata a Vatikánban, másik példánya pedig Tournus városában, a Szent Philibert apátsági templomban található. A csurgói templom stációit és az oltárasztal emmausi jelenetét Kopp Judit faragta.

            Az Eszterlánc Óvoda emeletén alakították ki a Fehérvárcsurgón 1909. szeptember 27-én született Amerigo Tot emlékhelyét.

            Csákvár – az ókorban Floriánának hívták – nevezetességei vártak ránk ezután. A honfoglalás után Szabolcs vezér kezébe került, majd Csák épített itt földvárat, de ennek már csak az emléke él. 1740 körül lett Esterházy birtok. I. Ferenc mezővárosi rangra emelte. Téglagyárat működtettek, a mai napig létező Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, valamint tűzoltó és földműves iskolát hoztak létre. A város határában kétféle kitűnő minőségű agyag volt található, erre négyféle fazekasság települt, a reformátusok tűzálló edényeket, a katolikusok tálalóedényeket, a vászonfazekasok mázatlan edényeket készítettek, míg a negyedik „kaszt” a kályhásoké volt. A mesterség fénykorában 193 fazekas dolgozott Csákváron.

            A Vértes Múzeumot 1962-ben Kovács László Pál alapította, aki saját maga szedte össze a házak padlásairól, sufnijaiból a letűnt korok használati tárgyait. A legrégebbi darab egy 1797-ből származó fűszertartó.

            Kodály Zoltán Háry Jánosát itt mutatták be először földművesek, akik olyan szépen énekeltek, hogy a pesti bemutatón is ők szerepeltek.

 

 

            Kastély építésére Esterházy János 1777-ben kérte fel Fellner Jakabot. Lovarda és színház is épült, ez utóbbi azonban összedőlt az 1802-14 közötti földrengések következtében. 1823-ban kapta mai, klasszicista arcát az épületegyüttes, amelyhez újra épült színház. A II. világháború után TBC-kórház lett a kastélyból, és a gyógykezelés mellé szakmát is tanulhattak a bentlakók, a nők például ápolónőként távozhattak. Az 1980-as évek óta általános kórház az egész épület, a színházi szárny ma a könyvtárnak és a kápolnának ad otthont. Volt olyan időszak, amikor itt működött a városi könyvtár. A kastély őspark közepén áll, a parkban szentháromság szobor, napóra, grotta, 200 éves platán áll és gömbmeggyek virágoznak.

            Egy szép nap kellemes fáradtságával tértünk haza.

 

Benczekovits Beatrix