Lehoczky-díj-átadó ünnepély

2013. március 9-én az Országos Mezőgazdasági Könyvtár második alkalommal adott otthont az Erdei Iskola Egyesület által évente adományozott Lehoczky-díj átadójának. Ezt az elismerést 2005-től minden évben egy ember kaphatja meg, olyan személy, aki a környezetvédelem és az erdei iskolázás területén végzett munkásságával felhívja a figyelmet mindarra, amire a névadó, Lehoczky János tette haláláig. A szombat délelőtt 10 órakor kezdődött rendezvényt a könyvtár főigazgatója, Lükőné Örsi Gabriella nyitotta meg, majd Rozsnyai Kamilla, az Erdei Iskola Egyesület titkára, a kuratórium elnöke hirdette ki az eredményt és ismertette a díjazott, Kurucz Lászlóné érdemeit. A díjat az egyesület képviselői adták át.

Hét felterjesztés érkezett az idei kiírásra. Értékes munkásságok, életutak. Ezek közül választott az öttagú kuratórium, amelynek tagjai: Rozsnyai Kamilla, Vajtáné Boros Éva, Kovácsné Szabó Ilona, Vincze Petronella és Mező Arnold. Az Erdei Iskola Egyesület társelnöke, majd elnökeként Valika volt az, akiről Mező Arnold így nyilatkozott: … a környezeti nevelés számára nem munka, hanem hivatás, melyet mosolyogva, a leküzdendő nehézségek előtt nem megtorpanva elszántan visz véghez, legyen szó konkrét megvalósításról, vagy akár a természetszeretet magjainak elhintéséről…

Rozsnyai Kamilla díjátadó beszédében kihangsúlyozta: az idei díjazott rengeteget dolgozott és dolgozik az erdei iskola, mint sajátos tanulási, illetve nevelési módszer terjesztéséért, népszerűsítéséért, az anyagi háttér biztosításáért. Idézett abból a hat felterjesztésből, amelyeket a Valikát nagyon jól ismerő régi társak (iskolája igazgatója, munkatársak, erdei iskolás társak) küldtek be. Most az az ember a díjazott, aki éveken keresztül tarthatta kezében a Szabó Imrefia Béla szobrászművész által készített alkotást, de mindig valaki másnak adta át, ő maga soha nem vihette haza – mondta Vajtáné Boros Éva, az Erdei Iskola Egyesület elnöke. A díjátadás után a kuratórium örökös tiszteletbeli elnöke kitüntető címet is átadta Kurucz Lászlónénak, aki megálmodta a díjat, azzal a nem titkolt céllal, hogy méltóképpen emlékezzen és emlékeztessen a névadó példaképre: Lehoczky Jánosra. Ezzel maradandóan hozzájárult az erdei iskolázás fenn- és megtartásához, annak minél szélesebb körben történő terjesztéséhez, pótolhatatlan értékeinek továbbadásához, az emberré neveléshez.

Kurucz Lászlóné, Rozsnyai Kamilla és Vajtáné Boros Éva

Ami igaz, az igaz: nem könnyű a tanítványnak, ha felismeri a Mesterét. Mert akkor követni kell. Nem dicsérgetni, nem a szavait szajkózni, nem kisajátítani, nem megzsarolni, nem kihasználni Őt, hanem követni. Ki, ahogyan képes rá. A bölcsek módján, elsősorban az eszével, vagy a pásztorok módján, elsősorban az érzéseivel. S egyszer talán a kettő szintézisében, egész lényével, végre – idézte Jókai Anna szavait a díjazott.

Kurucz Lászlóné, Valika érdemei

(Rozsnyai Kamilla összeállítása)

Eddigi elismerései:

1981. Miniszteri Dicséret

2009. március 15. Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Elismerő Oklevele

Kurucz Lászlóné életében az erdei iskoláztatás nagyon fontos szerepet töltött be és tölt be a mai napig. Ennek a sajátos, élménypedagógián alapuló tanulásszervezési és nevelési, közösségépítési módszernek a népszerűsítéséért, elismertetéséért nagyon sokat tett. Tanítványai erdei iskoláztatásán kívül mind elméleti, mind gyakorlati tudását tréningeken, továbbképzéseken, publikációkban (Erdei iskola sorozat Középhegység és Alföld kötetei, a Zöld könyv szerkesztése, Hírmagocska), a médiában való szereplésekkel és az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron is továbbadta.

Fáradhatatlanul dolgozott – időnként szélmalomharcot vívva – hosszú éveken keresztül társelnökként és elnökként az Erdei Iskola Egyesületben, ahol Lehoczky János szellemiségét folytatta, tovább vitte. Töretlen, fiatalos lelkesedéssel szervezte az évenkénti országos találkozókat, amely a tanároknak, tanítóknak egy szakmai megújulás, feltöltődés, tapasztalatszerzés és információcsere volt. Eközben hitet adott a csüggedőknek, fáradóknak, és a fiatalokat is lelkesítette.

Osztályfőnökként nevelő-oktató munkájában kiemelten fontosnak tartotta tanítványai egészséges életmódra, környezettudatos életmódra nevelését. Minden tanévben erdei iskolát szervezett számukra, ahol az általa összeállított programokat valósították meg. A projektek zárásaként kiállításokat rendeztek, amelyet a tanulók értékes, hangulatos kiselőadásokkal varázsoltak emlékezetessé.

Igazgatóhelyettesként végzett tevékenységét szintén áthatotta a környezettudatos szemléletmód. Kidolgozta iskolája Környezeti Nevelési Programját.

Bővítette az erdei iskolás osztályok számát. Számtalan segítséget nyújtott azoknak a kollégáknak, akik a nevelésnek ezt a formáját választották. Az Erdei Iskolai sorozat, amelynek társszerzője volt, napjainkig az egyik legfontosabb támasz a programok szervezésénél…

Megszervezte és irányította a szelektív hulladékgyűjtést (műanyag flakonok, száraz elem tárolása).

Rendszeresen szervezte és irányította az egészséges életmódhoz, a környezetvédelemhez kapcsolódó programokat. Kistérségi szintű Víz Világ Napi rendezvényeiről a környező iskolák pedagógusai és a vízügyi szakemberek teljes elismeréssel nyilatkoztak.

A Kiskunsági Nemzeti Park adta lehetőségeket kihasználva túrákat szervezett a tanulóknak.

Ezeken a csiga-túrákon megismerkedhettek közvetlen környezetük, szűkebb hazájuk földrajzi jellemzőivel, a táj élővilágával, kitekintést kaptak az építészeti hagyományokra, régi mesterségekre, foglalkozásokra. A nem tankönyvből tanulás kiváló példái voltak ezek az alkalmak.

Neki köszönhetően az alsó tagozatos iskolaépület udvara fákkal, zöld területekkel gyarapodott, ahol a növényeket a tanulókkal és kollégákkal közösen telepítették.

A fenti pár sor csak ízelítő abból a számtalan tevékenységből, amelyet pedagógusként végzett mind a kollégák, mind a tanulók között a korszerű, környezettudatos nevelésért, az élhetőbb, egészségesebb környezet és életmód, életszemlélet kialakításáért.

Az egyesület elnökeként mindig fontosnak tekintette a különböző szakmai szervezetekkel való együttműködést, hogy egymás munkáját megismerve, segítve a környezeti nevelés terén egyesületünk tagjai friss információkkal, ismeretekkel rendelkezzenek. Az elmúlt években szoros kapcsolatot épített ki az Országos Erdészeti Egyesülettel. Elnöki munkája során kiemelt feladatának tartotta az erdei iskola, mint sajátos tanulásszervezési forma széleskörű elismertetését.

Felkészültségével, tudásának és tapasztalatainak átadásával, időt, energiát nem sajnálva fogja össze és képviseli országos szinten az erdei iskola mozgalmat.

Az elmúlt években az erdei iskola fogalma összeolvadt Valika nevével. Tevékenységének köszönhetően:

·        megalakultak a régiós hálózatok,

·        az Erdei Iskola Egyesület együttműködési megállapodást kötött több szakmai szervezettel,

·        közreműködött a Lehoczky–díj alapításában és az átadási ünnepség szervezésében, a jó hangulatú, gyakorlatias, szakmaiságot tükröző közgyűlések szervezésében,

·        szakmai továbbképzéseket és tréningeket szervezett országos szinten és határon túl is,

·        együttműködési megállapodást készített elő, hozott létre hazai és határon túli szervezetekkel együttműködve,

·        publikációival, a rádiós és televíziós lehetőségek kihasználásával is népszerűsítette és népszerűsíti az erdei iskolát,

·        szakértői tevékenységével is segíti az erdei iskolázást,

·        sok iskolának és pedagógusnak nyújtott és nyújt segítséget napjainkban is a Nemzeti Tankönyvkiadó által megjelentetett Erdei iskola-sorozatával, a Zöld könyv szerkesztésével, szakmai találkozók vagy akár személyes beszélgetések során,

·        kapcsolatteremtő képességében, bátorító szavaiban, lelkesedésében, támogató egyéniségében rejlik kezdeményezéseinek sikeressége.

Minden tevékenységében odaadó, maximalista, körültekintő munkát végez, segítőkész, pozitív személyisége követhető példát nyújt az őt körülvevő fiatalabb kollégák számára. A jelölésekből kitűnik erdei iskoláztatásban betöltött jelentős, majdhogynem pótolhatatlan szerepe. Úgy hiszem nem csak az Erdei Iskola Egyesületben végzett munkájáért, hanem személyében kiemelkedő tanító-nevelő pedagógus kaphat elismerést.

Az erdei iskola az ő anyáskodása nélkül nem az lenne ami, hiszen sokan a mai erdei iskolázók közül nem ismernénk, talán ki sem próbáltuk volna az ő tapasztalatai, mondhatnám pozitív megszállottsága nélkül. Számtalan kolléga, és ennek a számnak a sokszorosa gyermek köszönheti neki, hogy valaha is átélte azt az élményt, amit ő is átél nap mint nap – az imént felsoroltakon keresztül –, és amit csak nyújthat ez a tanítási, nevelési, önismereti, közösségépítési, a munka örömét megmutató csodaszer, elixír: az ERDEI ISKOLA.

V.P.