Veszélyben a jövő

A helyet, ahol élünk – a Föld nevű bolygót – több mint 7 milliárdan lakják. Minden ember nyomot hagy rajta. Sebet, ami begyógyulni képes, mert a Föld csodálatos ökoszisztémával rendelkezik. Gyógyulni képes, ha hagyjuk. Az életünk fenntartásához nélkülözhetetlen javakat vonunk el a Földtől, valamint hulladékkal terheljük a környezetünket. Az ökológiai lábnyom olyan objektív mérőszám, amely megmutatja annak a területnek a nagyságát, amelyen az általunk fogyasztott javak, vagyis élelmiszer, szállítási eszköz, használati tárgyak előállíthatók, illetve a keletkezett hulladék elhelyezhető az ökoszisztéma egyensúlyának károsodása nélkül. A Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és 7,1 milliárd ember, vagyis minden emberre 1,6 hektár jut. Ez az a szám, amivel még fenntartható a fejlődés. Természetesen ez a terület nagyság a társadalom „jólététől” függően változik. Egy átlagos etiópiai lakos ökológiai lábnyoma 0,5 hektár, míg az amerikaiaknak 10,3 hektárra van szükségük fejenként. De miért van veszélyben a jövő?....

Mert ha a jelenlegi fogyasztási szokásinkat a jövőben is fent szeretnénk tartani, pontosan 4 darab Földre lenne szükségünk az igényeink kielégítéséhez. A Föld napját, a Madarak és fák napját, a Víz Világnapját sokan ismerik, de vajon mennyire tudjuk mi fogyasztók, hogy minden év augusztus 22-e a Túllövés Napja, vagyis ez az a nap, amire az emberiség felhasználja a teljes évre való erőforrás mennyiséget. Szerencsére van választásunk, lehetünk aktív alakítói és nem passzív elszenvedői életünknek. Szükségleteink és vágyaink nem egyeznek. Mahatma Gandhi ezt úgy fogalmazta meg, hogy a világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.

Tehát létfenntartásunkhoz sokkal kevesebb elegendő. Ennek belátására, és egy tudatosabb fogyasztói generáció kineveléséhez nyújt segítséget a Zöld Fiatalok és a Cellux Csoport közös kezdeményezése a Tükörben a világ című kiállítás, melyet 2013. április 23. és május 11. között tekinthettek meg az érdeklődők az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban.

A kiállításhoz kapcsolódóan a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács védnökségében került sor a Jövőkereső konferencia meghirdetésére, melyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Jövőkereső jelentés a magyar társadalomnak című kiadványa indított útnak. A konferenciát Wayda Imréné Mariann, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) képzési igazgatóhelyettese nyitotta meg. A konferencia több mint száz résztvevője Bartus Gábortól a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkárától megtudhatta, hogy miben nyújthat segítséget a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Magyarországnak. A dokumentum integráltan, 4 dimenziós modellen keresztül mutatja be a természet és az emberi erőforrások, a társadalom és a gazdaság egységét. A keretstratégiát 2013 március végén fogadta el az Országgyűlés.

Ezt követően Czene Zsolt, a NAKVI Vidékfejlesztési Koordinációs és Dokumentációs Osztály osztályvezetője vette át a szót. Előadásában bemutatta az Európai Unió vidékfejlesztési prioritásait a 2014-2020 tervezési időszakra.

Rakaczky István, a NAKVI ökoturisztikával foglalkozó szakreferense előadásában elmondta, hogy a tudatos fogyasztás egyik megnyilvánulása a fenntartható turizmus, az ökoturizmus preferálása a környezetromboló hagyományos utazásokkal szemben. Nagy eredményeket lehetne elérni az ökoturisztikai fejlesztésekben, ha megszűnnének a törvényi hiányosságok és jól képzett szakemberi háttérrel kialakulhatna a minőségi termékkínálat, és létrejönnének az ún. ökokódexek. 

A falusi turizmus érdekképviseletét ellátó Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Szalay Zala Andrea előadásában vidékre csábította a konferencia hallgatóit. A szervezet kiemelkedő marketing kezdeményezése a Művészek a vidékért valamint a Vidékjáró program.

A vidéki élet népszerűsítését leggyakorlatiasabban bemutató gömörszőlősi Paraszt Wellness programot Hankó Gergely az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. PR vezetője ismertette a résztvevőkkel. Gömörszőlős egy zsákfalu a magyar-szlovák határ mellett. A környék iparosodásának köszönhetően és a hagyományos életforma eltűnése miatt a falu lélekszáma napjainkra 100 fő alá csökkent. 1993-ban a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet egy helyi csoportja elindított egy falufejlesztési programot fenntartható falu címmel. Ehhez kapcsolódik a kaláka munkára hívó „Paraszt Wellness”. A programra jelentkezők wellness-csomagjában megtalálható az önkéntes munka biogazdaságban, állatgondozás, extenzív gyümölcsös fenntartása, ismerkedés a permakultúrával, a komposztálás gyakorlati fortélyainak megismerése, napkollektoros gyümölcsaszaló építése és persze sajtkészítés, kenyérsütés.

A konferenciát Gyulai Iván az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója zárta. Véleménye szerint nem a világot kell megváltoztatnunk, hanem saját belső egyensúlyunk megtalálásával párhuzamosan, igényeink, fogyasztói magatartásunk a Föld számára is fenntarthatóvá válik. Az önkéntes egyszerűség képviselői nem aszketizmusban élnek, hanem tudatosan csak annyit fogyasztanak, ami „elegendő” a számukra.

Természetesen a tudatosság jegyében a konferencia szünetében fair trade kávézó és biobüfé várta a vendégeket a könyvtár udvarán álló gesztenyefa alatt.

Siadak-Balogh Beáta