Féljubileum Egerben

2013. július 17-20. között Egerben került sor a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 45. vándorgyűlésére, melynek szlogenje Szabad tudásáramlás, egyenlő hozzáférés – Könyvtárak az európai állampolgárokért volt. Mint már évek óta, most is a szakmai kiállítás megnyitásával kezdődött a vándorgyűlés. Czeglédi László a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum főigazgatója és dr. Kis-Tóth Lajos intézetvezető üdvözölték a kiállítókat, akik az Egri Líceum aulájában állították fel standjaikat.

            Délután kettőkor az AGRIA TISZK konferenciatermében kezdődött az első nap igazi szakmai programja, a nyitó plenáris ülés. A résztvevők elsőként két kisfilmet tekintettek meg, Az Eger a Te történetedet és Bollók Csaba: Legenda című filmjét. Ezután Bakos Klára az MKE elnöke lépett a mikrofonhoz és üdvözölte az egybegyűlteket. Külön köszöntötte a plenáris ülés díszvendégeit: Doncsev Andrást az EMMI parlamenti államtitkárát, Habis Lászlót Eger polgármesterét, országgyűlési képviselőt, dr. Liptai Kálmánt az Eszterházy Károly Főiskola rektorát, Vesna Crnogoracot a Szerb Könyvtáros Egyesület főtitkárát és az IFLA FAIFE Bizottságának tagját, Tőzsér Istvánné Géczi Andreát a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatóját és Czeglédi Lászlót az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum főigazgatóját. Ezután köszöntötte Sajó Andreát az OSZK főigazgatóját, dr. Virágos Mártát a DEENK főigazgatóját, dr. Szakály Sándort a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettesét, Ramháb Máriát az IKSZ alelnökét, Szakmári Klárát a Könyvtárostanárok Egyesületének elnökét, a határon túli magyar könyvtáros szervezetek és a szomszédos országok könyvtáros szervezeteinek küldötteit és a 680 (!) résztvevőt, akik eljöttek a vándorgyűlésre. A vendégek és résztvevők üdvözlése után Bakos Klára elmondta elnöki köszöntőjét.

Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, Habis László, Doncsev András, dr. Liptai Kálmán és Czeglédi László

Globalizált világunkban mindenki tudni akar mindent, és lehetőleg azonnal. Elképzelhetetlen, hogy ne legyen ismeretünk a bárhol bekövetkező eseményekről. Az információ és a tudás fontos, nem annak származási helye. A tudás megszerzését egyre kiterjedtebb tudásipar segíti. A technikai fejlődés szinte a végtelenségig tágítja a tudástartalmak, információk közzétételének lehetőségeit, egyre nagyobb mennyiségben, egyre nagyobb sebességgel és egyre kevésbé helyhez kötötten lehet az információhoz hozzáférni – mondta az elnök asszony. Az állampolgárok tanulását, munkavállalását életvezetésük, pénzügyeik, hivatalos teendőik intézését megkönnyíti a szabad tudásáramlás. A tudástartalom gyorsan és a korábbiaknál szélesebb körben hasznosul, ez javítja az állampolgárok esélyeit és növeli a vállalkozások versenyképességét. Ugyanakkor súlyos gond, hogy az egyre inkább hozzáférhető tudástartalmak megjelenéséhez nem járulnak széles körű igénybevételt lehetővé tevő, megfelelő hozzáférési kompetenciák. A technikai fejlődés gyorsaságát a lakosság széles rétegei nem tudják követni és megfizetni, valamint az iskolai oktatás sem nyújt elegendő felkészítést a tudástartalmak optimális, ésszerű felhasználására – Bakos Klára szerint. Különösen magas a digitális analfabéták aránya a hátrányos helyzetű csoportokban és az idősebb generációban, amely tény társadalmi szakadással fenyeget.

            Szabad tudásáramlás – egyenlő hozzáférés. Könyvtárak az európai állampolgárokért. Ezt a címet választotta az MKE az egri vándorgyűlés fő témájának. A témaválasztással egy olyan problémát szeretne az MKE alaposabban körüljárni, amely nemcsak Magyarországon, hanem az EU egészében is feszítő erővel jelentkezik. A szabad tudásáramlás kiemelt fontosságú, azonban csak szervezett formában tud hasznosulni. Ezért továbbra is szükség van a könyvtárakra, mint olyan gyűjtő, feldolgozó és közzétevő szervezetekre, melyek a rendkívüli mennyiségű információt felhasználóbarát formában bocsájtják a felhasználók rendelkezésére. A világban fontos kapaszkodó a megszerzett tudás, de ezt nem mindig egyszerű kiválogatni, az ismeretek bővülése hallatlanul felgyorsul, és ezzel együtt megjelenik a megszerzett tudás gyors elavulása, illetve alig fordítódik figyelem a jogtisztaságra, az információk valóságára – mondta Bakos Klára. A tudás előállítása és szétsugárzása mellett feladat a tudatos internethasználóvá nevelés is. A képzettség hiánya ma már jelentős személyes és társadalmi problémát okoz, kezelésére megfelelő stratégiát kell kidolgozni, és megfelelő intézményrendszert létrehozni. A kérdésre, hogy a tudásiparban állják-e a versenyt a könyvtárak, képesek-e a könyvtárosok megfogalmazni azokat az új feladatokat, amelyek rájuk várnak a tudásalapú társadalom létrehozásában és kiszolgálásában a válasz csak pozitív lehet. A könyvtári rendszer területi elhelyezkedéséből, infrastrukturális és személyi felkészültségéből adódóan különösen alkalmas ennek a problémának a sikeres kezelésére, szolgáltatásai a legkisebb településektől a felsőoktatásig elérhetők: törvényi feladatai közé ezért került be alapfeladatként az oktatás támogatása, a digitális írás-olvasás tanítása, az állampolgárok ügyintézésének segítése. Ez azonban újfajta szolgáltatási módozatokat, a könyvtárosok részéről is újfajta felkészültséget, kompetenciákat kíván meg – sorolta az elnök.  A vándorgyűlésen ezeket a problémákat, megoldási lehetőségeket kívánják a résztvevők a legszélesebb nyilvánosság előtt megvitatni. A rendezvény szellemisége szorosan kapcsolódik a 2012 őszi Országos Könyvtárügyi Konferencián elfogadott tézisekhez és ajánlásokhoz.

            Beszéde végén Bakos Klára megköszönte a rendezőknek – Eszterházy Károly Főiskola, Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, valamint az MKE Heves Megyei Szervezete –, hogy egy olyan kiemelkedő múltú történelmi városban mint Eger, arról a szakmai kérdésről nyithatnak diskurzust, hogy milyen a könyvtárak társadalom által elfogadott státusza a tudásiparban, melyek az előttünk álló feladatok a következő évekre és mit kell tennünk használóinkért a tudás társadalmában.

            Doncsev András, az EMMI parlamenti államtitkára lépett következőként a mikrofonhoz és köszöntötte a résztvevőket. Szavai szerint jobb helyet nem is találhattunk volna a vándorgyűlésre, mint Eger. Eszterházy Károly fontos személye a magyar kultúrának, mert nemcsak templomokat, hanem melléjük iskolákat is alapított. A bevezető szavak után az államtitkár néhány mondattal felvázolta a hazai könyvtári rendszert, amely 6150 könyvtárból áll. Ezeket 2,6 millió ember látogatta tavaly. 57 település kivételével mindenhol van könyvtár az országban. 2012-ben módosították a könyvtári törvényt, bővítették a könyvtárak feladatait, hogy azok alkalmasak legyenek az életfogytig tartó tanulásra. A törvény szól az ODR-ről és a KSZR-ről, valamint a települési könyvtáraknak önálló normatívát ad. A törvény alapján az OSZK elektronikus könyvtári szolgáltatásokat fog indítani 2014-től. Az államtitkár fontosnak nevezte az oktatást, az élethosszig tartó tanulást, az olvasáskultúra fejlesztését és a funkcionális analfabetizmus elleni küzdelmet. A harmadik könyvtári ciklus ebben az évben fejeződik be. Céljai nagyrészt teljesültek. A következő, 2020-ig tartó ciklus stratégiájáról közösen kell gondolkodni. Végül szakmailag pezsgő rendezvényt kívánt a résztvevőknek.

            Habis László, Eger polgármestere a könyvtárosokat, mint az olvasás nagyköveteit köszöntötte. Gárdonyi Gézának köszönhetően Eger egy kicsit minden magyar ember városa. Eger megújulóban van. Felújítják a belvárost, és a Gárdonyi-ház is megújul. Eger büszke város. Az egriek büszkék az 1552-es várvédelemre, a várra, Gárdonyi Gézára és Bródy Sándorra, a főegyházmegyei könyvtárra, a főiskolára és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárra. A polgármester azzal zárta szavait, örül annak, hogy városában köszöntheti a vándorgyűlésre érkezett könyvtárosokat.

            Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora volt a következő felszólaló, aki szerint életünk első és utolsó öröme a betű, az írott szó. Mi könyvtárosok segítsünk abban, hogy a könyvtár hely maradjon a belső utazás számára.

            Vesna Crnagorac, a Szerb Könyvtáros Egyesület főtitkára és az IFLA FAIFE Bizottságának tagja a Szerb Könyvtáros Egyesület köszöntőjét hozta el. Mint az IFLA FAIFE Bizottságának tagja elmondta, hogy a vándorgyűlés szlogenje fontos cél. A konferenciának sok sikert kívánt.

            Tőzsér Istvánné, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója kiemelte, hogy ezen a vándorgyűlésen kezdődik az új könyvtári stratégia vitája. A vándorgyűléssel be akarják bizonyítani, hogy az Év könyvtára díj méltán került Egerbe. Az igazgatónő két elköteleződést tart fontosnak: a használóközpontú könyvtárosság irántit és a múlt, jelen és jövő mellettit. Fontos a közös munka öröme. Ehhez jó tanácskozást, hasznos időtöltést kívánt.

            Czeglédi László, az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum főigazgatójának köszöntője következett ezután. A vándorgyűlésen a tartalom közvetítéséről fogunk értekezni, és ezt a témát fogjuk körbejárni minden szempontból – mondta. Ehhez jó hely lesz a főiskola, amely több mint 250 éves múltra tekint vissza.

            Az üdvözlések után a díjátadások következtek. Elsőként a Fitz József-díjakat adták át, mellyel a könyvtárakban legnagyobb sikert aratott, legértékesebbnek, legszebbnek tartott műveket díjazzák. A három díjazott könyv: Deák Eszter – Zvara Edina: Levélben értesítsen engem! Kortársak Széchényi Ferenc könyvtáralapításáról – OSZK-Kossuth Kiadó; Nyáry Krisztián: Így szerettek ők: magyar irodalmi szerelmeskönyv – Corvina Kiadó és az Elfelejtett lények boltja – Cerkabella Könyvkiadó.

Ezt követően az MKE-emlékérmeket adták át. 2013-ban Gerencsér Judit (Jogi Szekció), Kiss Péterné (Heves Megyei Szervezet), Pallósiné dr. Toldi Márta (Vas Megyei Szervezet), Szamosvári Istvánné Mezei Mária (Pest Megyei Szervezet), Szőnyi Éva (Bibliográfiai Szervezet), Okos-Rigó Ilona (Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete) és posztumusz, dr. Román Lászlóné dr. Pócz Mária kapott kitüntetést. Az MKE-emlékérmek után a Kertész Gyula-emlékérmet adták át Mándli  Gyulának (MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete). Következett az Év fiatal könyvtárosa-díj átadása, melyet Zahuczky László, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc) munkatársa kapott. Végül a Kovács Máté Alapítvány különdíját Horváth Péter, a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár (Kaposvár) könyvtárosa kapta.           A szervezők ezután kedves gesztussal megünnepelték, hogy féljubileumra került sor Egerben. Ez a 45. MKE Vándorgyűlés. Az ünnepi tortát Bakos Klára vágta fel majd körbekínálták a résztvevőket. Ezzel a nyitó nap plenáris ülése véget ért.

            2012-ben Győrben elmaradt, de Egerben – a második nap délelőttjén – ismét kisplenáris ülésre került sor. Ekkor négy előadást hallgathattunk meg, melyek a következő 7 éves EU költségvetési ciklus könyvtári és egyéb stratégiáit járták körbe. Elsőként Sörény Edina, az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya Könyvtári Osztályának vezető tanácsosa beszélt. Előadása a Könyvtári stratégia céljai 2014–2020 címet viselte. Az előadás első részében a 2008–2013 közti könyvtári stratégia eredményeit mutatta be, míg a második részben a 2014–2020 közti célokról beszélt.

            A 2008–2013 közti stratégia a könyvtárakkal kapcsolatban a következőt határozta meg: A könyvtári rendszer egésze alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelyétől és a településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére, elősegítve ezzel a különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, és segítve a leszakadó térségek és csoportok felzárkózását.

            A stratégia céljai a következők voltak:

• IKT és szolgáltatásfejlesztés az információk elérése érdekében;

• 7/24 szolgáltatás tértől és időtől függetlenül;

• olvasáskultúra fejlesztés új módszerekkel;

• közösségi szolgáltatások fejlesztése, felnőttképzés;

• a könyvtárosok ismeret- és kompetenciafejlesztése.

A célok eléréséhez uniós forrásokat tudott felhasználni a könyvtári rendszer. A TIOP és TÁMOP pályázatok segítségével 786 projekt összesen 17,768 milliárd forintot nyert el. A stratégia eredményei a következők voltak:

• minőségileg magasabb színvonalú, egyenlő esélyű hozzáférést biztosító könyvtári rendszer alakult ki;

• megvalósult a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) egységes felületen történő hozzáférése, valamint ezeknek a rendszereknek a továbbfejlesztése;

• a 24 órán keresztül elérhető könyvtári portálokon a felhasználók könyvtári szolgáltatásokat vehetnek igénybe otthonról is – valamennyi típusú könyvtárban;

• elindult Magyarország első korszerű, internetes kapcsolattal is rendelkező könyvtárbusza;

• elkezdődött a könyvtári infrastruktúra megújítása;

• nőtt az olvasást és az olvasási kompetencia fejlesztését támogató programok száma;

• a megvalósult képzések révén a könyvtárosok és a felhasználók ismeretei bővültek;

• a könyvtárak szakmai együttműködése révén hatékonyabbá és színvonalasabbá vált a régiók könyvtári és információs szolgáltatásokkal való ellátása.

            2011-ben 6151 könyvtár működött az országban. A használók száma 2 millió 371 ezer fő volt. 26 millió 323 ezer személyes és 70 millió 107 ezer távhasználatra került sor. A könyvtárakban 72 ezer rendezvényt tartottak, melyeken majdnem 3 millióan vettek részt. Nőtt a könyvtárak számítógéppel való ellátottsága is. Míg 2007-ben 12,7 gép jutott 10.000 főre, addig 2011-ben 16,54.

            A 2020-ig terjedő időszak nemzetközi környezetét az Európai Unió három növekedési terve (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) fogja meghatározni, valamint az, hogy az UNESCO és az IFLA fontosnak tartja az információhoz való egyenlő hozzáférést a használói közösségek számára.

            A könyvtári rendszer külső környezete az előadó bemutatása alapján a következőképpen változik:

• az 1997. évi CLX. törvényt korszerűsítették (a nyilvános könyvtár alapfeladatainak bővítése);

• a közkönyvtárak támogatási rendszerének fejlesztése;

• a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer megújulása;

• integrált intézmények számának növekedése – új modell kialakulása;

• a felsőoktatási és felnőttképzés átalakulása, valamint ennek társadalmi hatásai;

• iskolai könyvtárak a KLIK-ben.

            A stratégiatervezet összeállítói szerint a könyvtár ma Magyarországon a legfontosabb közösségépítő hely. Az új stratégia a könyvtárak küldetéseként és feladataként a következőt határozza meg: a könyvtárak kiemelt feladata, hogy válaszokat adjanak a társadalmi és gazdasági változások által előidézett használói igényekre. Cél, hogy Magyarország összes településén minőségi közszolgáltató könyvtári ellátás váljon elérhetővé, továbbá az oktatási és a közösségi igényeket figyelembe vevő, hatékony, gazdaságosan fenntartható, értékközvetítő és értékteremtő könyvtári rendszer alakuljon ki, amely egyenlő esélyű hozzáférést biztosít a kulturális értékekhez. A használói közösségek minőségi ellátása és elérése érdekében fokozni kell a könyvtárak társadalmi szerepvállalását a nem formális és informális képzések révén, az információs műveltség elsajátításában, az olvasási készség és a szövegértés fejlesztésében.

       Könyvtári jövőképként a stratégia tervezetébe a következő került be: a folyamatosan fejlesztett könyvtári rendszer a tudás forrásaként a társadalmi növekedés, a gazdasági fellendülés és az egyéni érvényesülés nélkülözhetetlen bázisa. A könyvtárak közszolgáltatásként, a társadalom valamennyi rétege számára időbeli és térbeli korlátozás nélkül egyenlő esélyű hozzáférést nyújtanak korszerű gyűjteményeikhez és szolgáltatásaikhoz. Támogatják az ismeretszerzést, a kompetenciák fejlesztését, közösségépítő tevékenységükkel növelik a társadalmi kohéziót.

            A könyvtárak küldetését hat pontban foglalták össze:

1. a könyvtár hozzájárul a nemzet jólétéhez, a közösség fejlesztéséhez, az életminőség javításához, a versenyképesség és a foglalkoztatás növeléséhez;

2. a könyvtár elősegíti a demokrácia és a kulturális identitás érvényesülését, az állampolgári jogok gyakorlását;

3. a könyvtár közszolgáltatás, állami feladatként gyűjti és hozzáférhetővé teszi a gyűjteményébe tartozó kulturális örökséget, segíti annak kreatív hasznosítását;

4. a könyvtár élményt és inspirációt ad a tanuláshoz, a munkához és a szabadidő tartalmas eltöltéséhez, a tudományos kutatás nélkülözhetetlen eszköze;

5. a könyvtár integráltan biztosítja a hagyományos és elektronikus dokumentumok elérését, az internet adta információs lehetőségeket, valamint a hatékony tanulásra és kreatív tevékenységre alkalmas közösségi helyet;

6. a könyvtár elősegíti a fizikai, mentális, illetve társadalmi hátrányokkal küzdő csoportok kulturális integrációját; támogatja a nemzetiségek identitásának megőrzését.

            Végül a tervezett stratégia négy átfogó célt határoz meg:

1. a könyvtárak társadalmi szerepvállalásának erősítése;

2. a könyvtári rendszer hosszú távú működésének fenntartása és innovatív fejlesztése;

3. korszerű, felhasználó-központú, versenyképes országos könyvtári szolgáltatások fejlesztése, széleskörű jogszerű elektronikus hozzáférés nyújtása;

4. a könyvtáros szaktudás folyamatos megújításának és elismerésének biztosítása.

            A főbb célokat Sörény Edina 4 dián részletezte, majd végül elmondta, hogy a célok eléréséhez az eszközök a következők lesznek: megfelelő jogszabályi környezet, hazai (központi és fenntartói) támogatás, uniós forrású fejlesztési támogatások (hazai és nemzetközi pályázatok).

            (Sörény Edina előadásának diái megtekinthetők http://mke.info.hu/konyvtarvilag/files/2013/08/A-könyvtári-stratégia-céljai-2014-2020_Soreny-Edina.pdf  címen)

            A következő előadó Eszenyi Miklós, az EMMI munkatársa volt, aki az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programról beszélt. Ennek két célja a hátrányos helyzetű csoportok és térségek integrációja, valamint az élethosszig tartó tanulás és minőségi oktatás támogatása a kultúra speciális eszközeivel. Ez az operatív program fog a TIOP és TÁMOP helyébe lépni. Az előadó fontos célnak nevezte a területi és szociokulturális hátrányok leküzdését.

            Dr. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a Vidékfejlesztési Programot mutatta be, melynek 6 fő prioritása van:

1. a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben;

2. a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása;

3. az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén való előmozdítása;

4. a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása;

5. az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába való elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban;

6. a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben.

A következő EU-s ciklusban az unió az EMVA-ból (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) fogja a vidékfejlesztést támogatni.

            Utoljára Jusztin Valéria, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal vezetőtervezője beszélt a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programról (TOP). Szavai szerint ahhoz, hogy a 2014–2020 közti időszakra fel lehessen készülni, intézményrendszert kell fejleszteni, elő kell készíteni a programdokumentumokat és ismerni kell a nemzetközi környezetet. Az EU előírásai konkrétabbak, mint korábban.

            A Líceumban a szekcióülésekre került sor. A Bibliográfiai Szekció előadásai a múlt felé fordultak. Elsőként Zsupán Edina (OSZK) tartott előadást A Corvina könyvtár – Európa szerte: a Corvinakutatás másfél százada címmel. A Corvina könyvtár sorsán és a könyvtár kutatásán illusztrálható a szabad tudásáramlás jelensége, bár a szabad tudásáramlás kezdetben szabad rablás volt. A köztudatban élő képpel szemben – a török hódoltság alatt tűnt el a könyvtár – már Mátyás halála után ajándékozások formájában megkezdődött a Corvinák külföldre áramlása. A ma ismert Corvinák háromnegyede külföldön található, ezért a Corvinák kutatásában együtt kell működni a külföldi kutatókkal. Ez kezdetben kodikológiai és filológiai kutatás volt, amelyhez a XX. század elején művészettörténészek is csatlakoztak. A Corvinák azonosítását megnehezíti, hogy a Filosztratosz kódex kivételével egyetlen Corvinában sincs Corvina Bibliotheca felirat. A kutatás általános ismertetése után az előadó néhány Corvina-kutató munkásságáról beszélt. Az első Csontos János volt. Rozsondai Mariann volt az, aki legtöbbet kutatta a Corvinák kötéseit. Szerinte egy olyan olasz mester volt a könyvkötő, aki Mátyás király halála után elhagyta az országot. Karsay Orsolya A fenséges könyvtár dicsérete címmel Naldus Naldius verses katalógusáról írt cikket. Uralkodók és Corvinák címmel 2002-ben rendeztek az OSZK-ban kiállítást, melynek anyaga könyv formájában is megjelent. Monok István, az OSZK akkori főigazgatója indította el a Corvinák digitalizálását és a Supplementum Corvinianum könyvsorozatot. Jelenleg egyes kódexek „mélyfeltárása” folyik. Érdekes kutatói probléma, hogy nehéz azonosítani a görög nyelvű Corvinákat. Az is kérdés, egyáltalán mit takar a Corvina fogalma. Ma időbeli zárásnak Mátyás halálát fogadják el a kutatók. Az ezután Budára, a királyi könyvtárba került kódexek nem számítanak Corvinának. Fontos a Corvinák fellelésének története is, zárta előadását Zsupán Edina.

            A Corvinákhoz kapcsolódott a következő előadás is. Káldos János (OSZK) Bibliotheca Corviniana Digitális – kincs – közkincs – préda? című előadása a Bibliotheca Coviniana Digitális Programot mutatta be, amely program a Bibliotheca Corviniana Program egyik része. A BCP kutatási programból, a BCDP-ből, kiadványokból és kiállításokból áll. A Digitális Program 2001-ben kezdődött az OSZK-ban, kivitelezője a Xerox cég volt. Célja: digitalizálni a Corvinákat és egységes honlapon hozzáférhetővé tenni őket. A honlap címe: www.corvina.oszk.hu. A beszkennelt Corvinákról készült képek minősége 2001-ben elfogadható volt, mára sajnos már elavult. A honlap és a képkezelés technológiailag elavultnak számít, de forrás- és kapacitáshiány miatt a honlap megújítása nem történt meg. A Corvinák kincsek, közkincsek, mivel a magyar történelmi identitás részét képezik, de egyben prédák is, ugyanis a honlapról leszedett tartalmat Pdf-fé fűzve CD-n, DVD-n árulják. (Magukra a Corvinákra természetesen nincs szerzői jog, de a honlapon lévő tartalom jogdíjköteles, illetve etikátlan, hogy valaki ingyenesen elérhető tartalmat pénzért árul.)

            A Társadalomtudományi Szekció előadásai közül elsőként Barna Marianna, a SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár részlegvezetője Útban a Web 2.0-ás felsőoktatási könyvtárak felé – Válaszadás kihívásokra, fejlődési tendenciákra a szabad tudásáramlás szolgálatában című előadását hallgattam meg. Barna Marianna először a Web 2.0 fogalmát definiálta. Ez egy gyűjtőfogalom, ami egyszerre jelent attitűdöt, módszert és szolgáltatást. A Web 2.0 interakciót feltételez a felhasználó és a honlap között. Ilyenek a levelezőcsoportok, fórumok, blogok, közösségi oldalak, videó- és hírcsatornák. Nyitottságra és közösségi aktivitásra van ezeknél szükség. A Web 2.0 és a könyvtár a következőképpen kapcsolódik egymáshoz. Jelenleg az információhoz vezető út a fontos. Ennek gyorsnak és pontosnak kell lennie. Az olvasók szolgáltató könyvtárakat, információs központokat várnak el. Könyvtáros körökben manapság használják a könyvtár 2.0 fogalmát, amely a Web 2.0 könyvtári alkalmazását jelenti. A könyvtár 2.0-ban fontos a felsőoktatási könyvtárak szerepe, mivel a fiatalabb generáció az, amely leginkább nyitott a Web 2.0 irányában. A Kosáry Domokos Könyvtár is rendelkezik Web 2.0-ás eszközökkel, üzemelteti a Szent István Egyetem e-learning rendszerét, rendelkezik könyvtári wikivel, központi hírlevele, hírcsatornája van, az olvasók elektronikusan beszerzési javaslatokat tehetnek, üzemelteti a SZIE három repozitóriumát (SZIE Archívum, SZIE PhD, SZIE Full Text).

            Kosáry Domokost az érdeklődők, mint történészt ismerik, de ő öt évig könyvtárosként is tevékenykedett. Erről az 1952–57 közti időszakról beszélt Kissné Bognár Krisztina. A Kosáry Domokos a könyvtáros, a tudományszervező könyvtárigazgató című előadásból megtudhattuk, hogy a kiváló történészt, aki a Teleki Pál Tudományos Intézetnek majd a Kelet-európai Tudományos Intézetnek (az MTA Történettudományi Intézet elődje) előbb igazgatóhelyettese, azután igazgatója volt. 1950-ben eltávolították állásából, és az Országos Könyvtári Központ egyetemi könyvtári előadója lett. 1952-ben lett a Gödöllői Agráregyetem központi könyvtárának szerzeményezési osztályvezetője. A könyvtár ekkor még Budapesten volt, és Kosáry az, aki Gödöllőre költözteti azt. A gödöllői egyetemet a Premontrei Gimnázium épületében helyezték el, és idekerült a könyvtár is. 1955-ben Kosáry Domokos előbb a könyvtár megbízott, majd '55 júliusától kinevezett igazgatója.  Igazgatósága alatt a könyvtár 155 külföldi cserepartnerrel rendelkezett. Kosáry igazgatóként agrártörténeti különgyűjteményt hozott létre, fordítószolgálatot szervezett. Az agrártörténet jelentőségét felismerve 1956-ban létrehozta Gödöllőn az Agrártörténeti Munkaközösséget és az Agrártörténeti Szemle szerkesztése is itt kezdődött. Könyvtárigazgatói munkássága elismerésének is tekinthető, hogy az Országos Könyvtárügyi Tanács 1957-ben Gödöllőn ülésezett. Kosáry Domokos könyvtárosi karrierjének az 1956-os forradalomban betöltött szerepe miatti 1957-es letartóztatása vetett véget. Szabadulása után újra történészként tevékenykedett.

            Az Open Access korunk tudományos életének egyik izgalmas kérdése, amely minket, könyvtárosokat is érint. Erről beszélt Prof. Dr. Makara B. Gábor, az MTMT Felügyelő Testületének elnöke Nyílt hozzáférés: a tudományos közlés jövője? című előadásában. Először a jelenlegi, évtizedes múltra visszatekintő helyzetet mutatta be. Az alapkutatások jelenleg világszerte közpénzből folynak.  A tudományos kutatók szervezetben végzik munkájukat. A szellemi termék, mint jog részben azé a szervezeté, amelyben a kutatás folyik, részben a kutatóé és a kutatást finanszírozóé. Közérdek, hogy a tudományos tartalmakat, a tudomány eredményeit minél többen megismerjék. Jelenleg a legfontosabb nagy impaktfaktorú tudományos szakfolyóiratokat néhány monopolhelyzetben lévő kiadó adja ki, akik súlyos pénzekért adják el a folyóiratokat, miközben sokszor nem fizetnek a szerzőknek és a lektoroknak. A közpénzből folyik a kutatás, de fizetni kell, hogy azt megismerjük helyzetét az Open Access (Nyílt hozzáférés) tudja megtörni, melynek megjelenése az informatikai fejlődésnek köszönhető. Az előadó szavai szerint a nyílt hozzáférés már a sarkon van. Ennek közlési költsége a kutatás költségének töredéke. Jelenleg a közlési költségeket az előfizető fizeti. Ezentúl a szerző és a lektor fog fizetni. De ez a költség sokkal kisebb lesz, mint a jelenlegi. Az Open Accessnek vannak fanatikus hívei és ellenfelei is. A hívek az információ szabad áramlása mellett állnak ki (többnyire ők azok, akik a szerzői jogi korlátokat is feszegetik), míg az ellenzők az ellenőrizetlen információk közzétételétől félnek. Érdekes kérdés, hogy a tudományos teljesítmény jelenlegi értékelése (leegyszerűsítve: publikálj minél többet és hivatkozzanak minél többen rád) a nyílt hozzáférésnek köszönhetően hogyan fog megváltozni. Kérdés, mi az Open Access terjedési sebessége? Az előadó szerint a természettudományokban hamarabb fog bekövetkezni az áttörés. Makara Gábor természetesen a magyar helyzetről is beszélt. Open Access terén nem vagyunk az elsők között, de lemaradásról se lehet beszélni. Az OTKA kötelezővé tette az alapból elért tudományos eredmények közzétételét nyílt hozzáféréssel. Ugyanez a helyzet az MTA kutatóintézeteinél is.

            A szekcióülések befejezése után került sor a záró plenáris ülésre. Ennek levezető elnöke, mint évek óta mindig, most is Kiss Gábor volt, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója. A Líceum dísztermében került sor az eseményre, melyen az MKE nevében Bakos Klára elnök együttműködési megállapodást írt alá a határon túli magyar könyvtárosszervezetek képviselőivel. Szavai szerint 2004-ben született az első ilyen megállapodás. Most azt, és az azóta kötötteket erősítették meg. A megállapodás garantálja az együttműködés fennmaradását. Ezután került sor a szekcióülések összefoglalóira, a szekciók ajánlásainak felolvasására, végül az elnök asszony értékelte a vándorgyűlést. Elmondása szerint jó volt hallani, hogyan gondolkodik a tárca, a könyvtárak fenntartója. Nagy szükség volt a kisplenáris ülésre, hiszen a következő stratégia fogja meghatározni a könyvtárak és a könyvtárosok életét. 2013 stratégiaalkotó év lesz az MKE életében.

            Ezután került sor a vándorgyűlések vándorbotjának átadására, Czeglédi Zoltántól és Tőzsér Istvánnétól Tompa Zsoltné, a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtára könyvtárosa, egyetemi főtanácsos vette át, és ezzel kiderült, hogy 2014-ben az MKE vándorgyűlésének Sopron fog otthont adni.

            A vándorgyűlést – a szokásoknak megfelelően – szombaton élvezetes kirándulások zárták.

Horváth Tamás