Az agrárkutatás stratégiai terület

 A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából november 13-án került sor a Vidékfejlesztési Minisztérium központi rendezvényére Megújuló agrárkutatás az innovatív fejlődés szolgálatában címmel. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter köszöntőjében kiemelte, hogy a hazai agrárkutatás küldetése, alapvető célja, hogy kedvező természeti adottságainkra alapozva lendületet kapjon a vidék felemelkedése. Az agrárkutatás, a fejlesztés és az innováció csak egységes irányítás mellett, összehangolva, egymást kiegészítve működhet hatékonyan. A tárca feladata ennek az integrációs folyamatnak a megvalósítása, melynek eredményeképpen a hazai agrártudományok és a mindennapok mezőgazdasági gyakorlata között szorosabbra fűzhető a kapcsolat. A tudás akkor válik hatékonnyá, ha a kutatási eredmények a gyakorlat számára is hasznosíthatóvá válnak. 2014. január 1-je az agrárkutatásban új korszak határát jelenti. Ekkor kezdi meg működését az egységes irányítású, rendszerbe integrált kutatóintézeti háttér.

Fazekas Sándor, Szépe Ferenc és dr. Feldman Zsolt

A miniszteri köszöntőt követően az agrárkutatási jövőképek témakörben dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára A vidékfejlesztési miniszter által irányított integrált agrárkutató hálózat kialakítása című előadása hangzott el.

Az agrárkutatási intézményhálózat átalakítása kormányzati támogatással az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködésben, összehangoltan zajlik. A közfeladatot ellátó kutatóintézetek nagyobb hatásfokkal tudnak dolgozni integrációban, költségvetési szervként. A Vidékfejlesztési Minisztérium a hálózat újjászervezésével azt kívánja elérni, hogy az agrárkutatási struktúra széttöredezettsége csökkenjen, valamint hatékonyabb és versenyképesebb rendszer alakuljon ki. A Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá kerültek az elmúlt években a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete alatt működő kutatóintézetek is. 2014. január 1-jén kezdi meg működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gödöllőn a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont bázisán. Ez az ernyőszervezet kilenc szakmai kutatóintézet integrációjával sok szakmai terület összefogásával jött létre, mely az agrárkutatás stabil, szervezeti keretét fogja adni a következő év kezdetétől. A szervezet átstrukturálásához a pénzügyi eszközök rendelkezésre állnak, a kormány pluszforrásokat is a minisztérium rendelkezésére bocsát. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a tervek között szerepel a kutatási területek bővítése, a szakemberek létszámának növelése. Emberi erőforrások, szürkeállomány tekintetében komoly kapacitást fog képviselni a létrejövő új szervezet, mely célkitűzéseiben összhangban áll a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program központi gondolatával, kulcsszavával: az innovációval. Fiatal Kutató Program indításával kívánja a Vidékfejlesztési Minisztérium a hiányzó generációk okozta gondok áthidalását megoldani. Az agrárkutatási rendszer átalakítása nem önmagában áll, egy folyamat részét jelenti. A középfokú szakképzési intézmények átszervezése már korábban megkezdődött, a folyamatok nem öncélúan, hanem egy pontosan kidolgozott jövőkép elérése érdekében összhangban zajlanak. Az integrált kutatási hálózat kialakítását az motiválja, hogy a korszerű tudás, a kutatás és fejlesztés eredményeinek a gyakorlatban történő alkalmazása a mindennapi gazdálkodás részévé váljon, azaz a folyamat végén a termelő szektor számára hasznosítható eredményeknek kell születni, a magyar agrárium versenyképességének növelése érdekében.

Dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia főosztályvezetője Agrárkutatások az Akadémián a XXI. században című előadásában az akadémia megújult kutatóintézeti hálózatát mutatta be, mely 2012. január 1-jén kezdte meg működését.

2009-ben hirdette meg első alkalommal Pálinkás József, az MTA elnöke a Lendület programot, kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára. A kezdeményezés célja többek között a fiatal tehetségek elvándorlásának visszaszorítása: From brain drain to brain gain. 2011-2012 folyamán a kutatóintézeti hálózat megújítására került sor, a korábbi 46 intézményből 15 jött létre, mely egy átláthatóbb, logikusabb struktúra kialakítását eredményezte. 2012-2013 a hálózat megerősítésének, finomra hangolásának időszaka, az infrastruktúra fejlesztése, az emberi erőforrások elosztása volt. Az egyik fontos rendező elv volt, hogy ahol lehetett az egyes kutatási egységek székhelyéül vidéki várost jelöltek ki. A folyamat jelenleg ott tart, hogy 10 kutatóközpont (MTA Agrártudományi Kutatóközpont, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA Energiatudományi Kutatóközpont, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, MTA Ökológiai Kutatóközpont, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, MTA Természettudományi Kutatóközpont, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont), 5 kutatóintézet (MTA Atommagkutató Intézet, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, MTA Nyelvtudományi Intézet, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) és 47 Lendület Munkacsoport működik. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában 4 intézet található: Állatorvos-tudományi Intézet, Mezőgazdasági Intézet, Növényvédelmi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Intézet. Az MTA ATK-ban alap- és alkalmazott kutatás és fejlesztés folyik. Fontos célkitűzés és elvárás a tudományos, szakmai ismeretek átadása a társadalom számára. Az eredmények publikálása önmagában nem elég, a gyakorlatban is hasznosítani kell tudni azokat. A publikálást illetően dr. Szarka László az open access hozzáférés kapcsán felmerülő kérdésekről számolt be, elmondta, hogy a nyílt hozzáférés költségeit a tudománynak kell finanszíroznia. 2012 óta az akadémiai támogatással született tudományos művek open access elérhetők a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT). Emellett az akadémiai hatáskörbe került országos hatókörű adatbázis-szolgáltatás az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) tartalmazza a kutatásokhoz elengedhetetlen adatbázisokat.

Dr. Kardon Béla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Tudománypolitikai Főosztályának főosztályvezetője Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során című előadása zárta a rendezvény első felét. A kutatás és fejlesztés a gazdaság, ezen belül az agrárium versenyképességének a kulcsa. A kutatásokat állami és európai uniós források támogatják (pl. OTKA – Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, KTIA – Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Strukturális Alapok, közvetlen brüsszeli források, TÁMOP 4.2.2 konstrukció, HORIZON 2020 – az Európai Unió következő kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja). Az operatív programok mellett elengedhetetlen a különböző stratégiák kialakítása is, melyek közül az előadó a Befektetés a jövőbe: Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020-at, a Tudománypolitikai Stratégiát (2014-2020) és a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát említette meg. A KFI stratégia főbb célkitűzései között a versenyképes tudásbázisok fejlesztése, hatékony tudásfelhasználás és intenzív tudásáramlás generálása szerepel. A Tudománypolitikai Stratégia átfogó tudománypolitikai koncepció, melynek homlokterében a tudomány működésének és fejlődésének biztosítása, valamint a tudományos eredmények hasznosításának elősegítése áll. A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia régiófejlesztéssel foglalkozik, melynek során kiemelt az adott területre specializálódott, jól működő felsőoktatási intézmény szerepe.

A rendezvény második felében sikeres kutatóintézet-vállalkozás együttműködéseket ismerhettünk meg. Az élő tudományt a kapcsolatok erősségével lehet mérni, melyeket a vállalkozó partnerek mutattak be:

•  Júlia Malom Kft. / Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.

- nyolcéves zöldmezős beruházással létrejött német-magyar vegyesvállalat

- durumbúzát, búzát őrölnek

- fajták: GK Bétadur, GK Csillag, a javító jellegű GK Békés

• Napkori Erdőgazdák Zrt. / Erdészeti Tudományos Intézet

- 1992-ben alakult a cég

- fenntartható erdőgazdálkodás

- főként a Nyírségre jellemző akác- és nyárfajok

- Vadgazdálkodási és Közjóléti Ágazat erdei iskolával, Turisztikai Központ

- Erdőhatár projekt

- Naperti Salix szabadalom

• ImmunoGenes Kft. / Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont

- hatékony ellenanyag-fejlesztés transzgénikus állatokban

• DUNA-R Kft. / Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont

- paprikanemesítés, vetőmag-előállítás, -forgalmazás

- ötéves együttműködés: DH (dihaploid) vonalak előállítása

- speciális indukciós eljárás

• Vitafort Zrt. / Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet

- tízéves együttműködés

- állattenyésztési és állatorvosi szaktanácsadás, valamint laborszolgáltatás

- nagyüzemi fejlesztés: Gükofort ÁTK-val közösen, valamint Mela Dry bypass-fehérje

- ÁTK-val közösen évi több száz tejelő tehén metabolikus vizsgálata és intenzíven tartott mangalica szaporodásbiológiai vizsgálata

• Olmos és Tóth Kft. / Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet

- cél: mangalica szaporítása biotechnikai eljárással

- alacsony szaporaság élettani hátterének felderítése

- MANGFOOD projekt – diagnosztikai eljárás kidolgozása: késztermékből is megállapítható, hogy mangalicából készült-e

- régi értékek modern kori hasznosítása

• Gárdonyi Géza Mezőgazdasági Szövetkezet Zrt. / Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.

- 254 ha gyümölcstermő terület

- 8 gyümölcsfaj, főként csonthéjasok

- együttműködés: Agárd környéki termőhelyen fajtavizsgálat

• Univer Product Zrt. / Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet

- az együttműködés az élelmiszer-analitika terén jelentős, ezen belül minőség-ellenőrzés, K+F (új zöldségalapú termékcsalád kifejlesztése konzorciumi keretek között – SZIE, OÉTI, Univer Product Zrt.), versenytárs-analízis

• Toxi-Coop Zrt. / Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet

- szerződéses labor: ökotoxikológiai vizsgálatok, bioanalitika, genetikai vizsgálatok

- humán kockázatbecsléshez ad megfelelő információt, pl. szermaradékok megengedett szintje

- lebomlási utak modellezése

- kutatási eredményeik felhasználhatók: (i) új vegyületek engedélyezése, (ii) új toxikológiai hatások feltárása

• Zöldségmag Termelő és Kereskedelmi Kft. / Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt.

- innovatív együttműködés

- klímatoleráns, hungarikum zöldségfajták nemesítése hazai genetikai források felhasználásával

- induló nemesítési alapanyag vásárlása a ZKI Zrt.-től

• Tegavill Kft. / VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

- agrárenergetikai fejlesztések

- gabonatechnika, biomassza, megújuló energia

- biomassza-szárító építése Biodryer Konzorcium keretében

- feladat: lágyszárúak felhasználásával terményszárító hőellátásának biztosítása

• Bagodi Mezőgép Kft. / VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

- kis- és középkategóriás erőgépekhez csatlakoztatható gépek, részegységek gyártása

- MGI közreműködésével kialakított gépcsaládok

- járműfejlesztés

- fás biomassza betakarítógép

• Jászkiséri Halas Kft. / Halászati és Öntözési Kutatóintézet

- 35 éves együttműködés

- tengerből nyerhető halmennyiség véges, ezért édesvízi aquakultúrával kell megtermelni a halat

- a halászat előtt nagy jövő áll

- tógazdasági haltermelés, intenzív halnevelés, horgászturizmus, intenzív rendszerek tervezése

- együttműködések: tavi recirkulációs halnevelés, intenzív törpeharcsa-nevelés, hibrid csíkos sügér termeléstechnológia, tó a tóban intenzív halnevelő technológia

A rendezvény dr. Ligetvári Ferenc zárszavával ért véget, melyben a mezőgazdaság és vízgazdálkodás területén dolgozó, kiemelkedő eredményeket elért kutatókról és szakemberekről emlékezett meg.

Polgárné Balogh Eszter