Temesvár műépítésze volt

Székely László műépítész Székely Mihály okleveles építőmester, építkezési vállalkozó és Mados Zsuzsanna gyermekeként született Nagyszalontán, 1877. augusztus 3-án.

Középiskolai tanulmányainak első négy osztályát szülővárosa református algimnáziumában végezte, Iglón járt az ötödikbe, a gimnázium utolsó három osztályát pedig Máramarosszigeten, a Református Kollégiumban abszolválta.  A budapesti Királyi József Műegyetem építészeti karára iratkozott be, ahol Pecz Samu, Czigler Győző, Hauszmann Alajos és Schulek Frigyes növendéke volt. Diplomáját 1900-ban szerezte meg, és az év július 1-jétől már Czigler Győző budapesti tervezőirodájában munkatársként dolgozott, egészen 1903 márciusáig. A temesvári polgármesteri hivatal műszaki osztályának műépítésze lett 1903. április 1-jétől, sőt magántervező-irodát is nyitott a városban. Középületek, bérházak, magánvillák, iparcsarnokok egész sorát tervezte a XX. század első évtizedeiben, évszázadokra meghatározva a Bega-parti város architekturális és urbanisztikai arculatát.  Fő műve a temesvári piarista főgimnázium, rendház és templom épületegyüttese. Tervei alapján épült fel a közvágóhíd, a vízerőmű, a harisnyagyár, a tűzoltólaktanya, a kereskedelmi iskola, a polgári menházalap bérháza, a Hungária fürdő, a gyárvárosi görögkeleti templom, az erzsébetvárosi, a gyárvárosi, a józsefvárosi és a rezsőföldi elemi iskola, a józsefvárosi óvoda, a hitelbank, a csendőrlaktanya, a főtéri bérpalota-sor.

Nagyszalontán a városháza és a gimnázium, Versecen a szerb görögkeleti püspöki palota, Nagybecskereken és Pancsován a vágóhíd, Gyulán a harisnyagyár köthető a nevéhez, és ezzel nem értünk a leltár végére. Székely László tervezte a Dózsa György tüzes trónusa feltételezett helyére emelt Mária-kápolnát Temesváron 1906-ban, a szabadfalui Petőfi-emlékművet 1913-ban, valamint díjmentesen a temesvári Magyar Házat 1930-ban.  A Magyar Ház eklektikus homlokzatán a neoklasszicista, valamint a korszerű építészet stílusjegyeinek társításával, merész egybe-szervesítésével, a kőből faragott ablakkeretek, a pilaszterek (az épületek falsíkjából kiemelkedő féloszlopok), a kétszer égetett téglából rakott falrészek összekapcsolásával, ritmikus váltakoztatásával mozgalmas, motívumgazdag felületet teremtett. Az épület formai megjelenésében is a bánsági magyarság életkedvét, tettrekészségét, áldozatos összefogásának erejét érzékeltette, jelezte. 1922-ben, 45 évesen vonult nyugdíjba mint városi műépítész, de 1934. január 23-án Temesváron bekövetkezett haláláig továbbdolgozott magántervezőként. A temesvári református egyházközség, illetve a bánsági református egyházmegye világi főgondnoka volt.

November 8-án az Európai Utas Alapítvány kiállítást rendezett – Székely László, Temesvár építésze címmel – az OMgK Tessedik-termében, ahol az építész életművének néhány jellegzetes alkotásáról készült fotókból válogatás volt látható. A felvételeket egy temesvári műépítész-házaspár, Mihai és Hortensia Botescu készítette. 2002-ben magyar, román és angol nyelven Székely László-album is megjelent ezekkel a fotókkal.

Benczekovits Beatrix, Módos Péter, Szekernyés János és Szász Enikő

Módos Péter, az alapítvány kurátora megnyitójában beszélt Temesvárról, erről a szép mediterrán jellegű városról, valamint az alapítvány céljairól.

Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház színésznője elmondta, hogy a város arculatát Székely László művészete határozza meg, és ezt most újra a város lakóinak eszébe kell idézni – a magyar önkéntes szervezetek erre az áldozatos munkára vállalkoztak. Folyik továbbá Székely László szellemi hagyatékának felidézése és felélesztése is. Ezekből a szép fotókból az első kiállítás 1998-ban nyílt, azóta sok városban megfordult, az album elfogyott, és jövőre tervezik a javított, bővített kiadását.

Szekernyés János művészettörténész, a Romániai Képzőművészek Szövetségének elnöke kapott szót ezután. Székely egyik alkotása – a Szűz Mária-kápolna – kapcsán említette, hogy jövőre lesz Dózsa György kivégzésének 500 éves évfordulója. A feltételezések szerint a kápolna Dózsa tüzes trónjának helyszínére épült, ahol a fáma szerint csoda történt. A kivégzéskor megjelent Szűz Mária (az utókor racionális véleménye szerint valószínűleg a füstben rajzolódhatott ki egy arc képe), és ennek emlékére került erre a helyre a szép kis kápolna. A művészettörténész beszélt Telbisz Károly polgármesterről, aki 1885-től majd harminc évig meghatározó személyisége volt Temesvárnak. Románia ma harmadik legnagyobb városa a legurbánusabb, legvárosiasabb település. Emlegették a gyárai miatt magyar Manchesternek, a virágai miatt pedig magyar Erfurtnak is. Mérnökök határozták meg a város szerkezetét, épületeit pedig neves magyar építészek tervezték, a legfontosabb Székely László mellett többek között Alpár Ignác, illetve Komor Marcell és Jakab Dezső, akik Szabadka szecessziós arculatának kialakításához jócskán hozzájárultak.

Annyi szépet és érdekeset hallottunk Temesvárról, hogy úgy gondolom, el kell menni, vissza kell menni ebbe a szép városba, és most ilyen szemmel, ennek a tudásnak a birtokában kell ott körülnézni.

Remélem, találok társakat ehhez a vállalkozáshoz. Várom a jelentkezőket! Mikor indulhatunk?

Benczekovits Beatrix