A magyar ex libris 100 éve
A magyar ex libris 100 évét ünnepeljük. Ebből az alkalomból nyílt kiállítás az OMgK VárMező Galériájában, a Tessedik Teremben március 10-én. A megnyitón Benczekovits Beatrix főigazgató-helyettes köszöntötte a vendégeket, majd kifejtette, hogy az ex libris-kiállítás lehető legjobb helyszíne a könyvtár. Ezután Palásthy Lajos, a Kisgrafika Barátok Körének titkára lépett a megjelentek elé, és vetített képeken mutatott be sok-sok szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb ex librist, néhány gondolatot is hozzájuk fűzve.
A következőkben pedig Vasné Tóth Kornélia, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa kiállításmegnyitó beszédéből idézünk.
|
Palásthy Lajos és Vasné Tóth Kornélia |
|
Tavaly a Kisgrafika Barátok Köre már rendezett egy centenáriumi kiállítást a kőbányai Artotékában, mely célzottan az 1913-2013 közti időszak kisgrafikai anyagát tekintette át, de főként grafikusok szemszögéből. Az Ürmös Péter által megnyitott, és idén Pápán megismételt kiállítás több mint száz grafikustól vonultatott fel kisgrafikákat.
Ezúttal – mint a Gyűjtemények kiállítása alcím is utal rá – nem a megszokott módon, a grafikusok középpontba helyezésével történik a bemutatás, hanem rendhagyóan a gyűjtők, az ex libris-rendelők oldaláról. A két kiállítás remélhetőleg erősíti egymást, és ezáltal teljesebb kép alakulhat ki az ex libris-készítők és készíttetők táboráról, a KBK-hoz kötődő alkotók technikai-műfaji-tematikai sokszínűségéről, a gyűjtők világviszonylatban is számottevő kisgrafikai anyagáról.
Az 1913-as első hazai nemzetközi ex libris-kiállítás és a jelen tárlat közti évszázad több generációt és stíluskorszakot magában foglal, a századelőről és a század első feléből olyan neves ex libris-gyűjtőkkel, mint Emich Gusztáv, Dirner Gusztáv, Kühnemann Viktor, Rozsnyay Kálmán, Reich Milton Oszkár, Siklóssy László. De a század első felét említve nem feledkezhetünk meg Arady Kálmán, Csányi István, Diamant Izsó, Lustig István, Lux Gyula, Lyka Károly, Nagy József, Pinterits Tibor, Némedy Gyula, Berei Soó Rezső stb. nevéről. Ők a XX. század első felében megalakuló gyűjtőszervezetek valamelyike, a Szent György Céh (1909-), a MEGE (Magyar Ex libris Gyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete, 1932-), illetve az Ajtósi Dürer Céh (1935-) tagságába tartoztak.
|
|
|
A második világháború okozta átmeneti megtorpanás után az ex libris-gyűjtés újult erőre kapott, amikor 1959-ben megalakult a mai napig fennálló Kisgrafika Barátok Köre. Tagjai a kezdetektől napjainkig olyan neves gyűjtők, mint Réthy István, Reisinger Jenő, Semsey Andor, Galambos Ferenc, Ebergényi Tibor, Illyés Sándor László, Katona Gábor, Kovács József, Krier Rudolf, Lippóczy Norbert, Lippóczy Miklós, Petrikovits László, Szentesi Flórián, Szíj Rezső, Szigeti István stb.
A helyszín nem csak Budapest: pécsi, egri, szegedi, debreceni, esztergomi, szerencsi stb. gyűjtők, sőt határon túliak (pl. az erdélyi Demeter Jenő, Gábor Dénes, a kárpátaljai Dalmay Árpád), illetve külföldre elszármazottak is bekapcsolódtak az ex libris-gyűjtésbe (gondolok itt például a Lippóczyakra). Közülük többen egész életüket a kisgrafikagyűjtés és -terjesztés szolgálatába állítva a század első és második fele ex libris életében is fontos szerepet játszottak (pl. Réthy István, Reisinger Jenő, Szentesi Flórián stb.).
A következőkben kissé leszűkítve a kört, a jelen kiállítás kapcsán elsősorban a kortárs ex libris-gyűjtőkre koncentrálnék, közülük is azokra, akik saját egyéni tablóval/tablókkal vesznek részt a tárlaton. Őket név szerint említi a kiállítás plakátja. Többük elsőként debütál teljes ex libris-tablóval egy kiállításon. A grafikák felapplikálásáért külön köszönet illeti Kerékgyártó László grafikusművészt.
Először hadd tegyem tiszteletemet az élők sorából nemrég távozott tagtársaink, Király Zoltán, Pesti László, Soós Imre, Szász Mara tablói előtt. A gyűjteményükből készült összeállítások nekik állítanak emléket. Minden ex librisük egy-egy emlékfoszlány, egy szavakká nehezen formálható hangulat, üzenet közvetítője, Babits Mihály szavaival: „Életed gyenge szál amellyel szőnek /a tájak s mult dob hurkot a jövőnek:/ (…)./ Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy / magad is…” (Csak posta voltál).
Az emlékállítás után következzenek azok a gyűjtők, akik aktív jelenlétükkel ma is erősítik a kisgrafikakör táborát. Az itt leírtakról jórészt a gyűjtőkkel folytatott személyes párbeszéd, ill. levélváltás során értesültem – az információkért ezúton is hadd fejezzem ki köszönetemet.
A sort kezdjük a női gyűjtőkkel: a törökbálinti Antalné Tari Zsuzsa építészmérnök, az ajkai Krajcsi Tiborné pedagógus, az érdi Skornyák Ferencné Turner Zsuzsanna áruforgalmi előadó, Németh Nándor grafikusművész unokahúga, Németh Nándor hagyatékának gondozója, azután a budapesti Szanka Rózsa tanulmányi előadó, végül Vasné Tóth Kornélia, azaz jómagam.
A bemutatást folytassuk a férfi gyűjtőkkel: körünk oszlopos tagjaival. Arató Antal nyugalmazott könyvtárigazgató, Harmath Gábor nyugdíjas kertészeti szaktanár, Palásthy Lajos gépészmérnök, Stockinger József székesfehérvári nyomdász.
A művész gyűjtők, akik a gyűjtés mellett maguk is készítenek kisgrafikákat, értelemszerűen szakértőként, a beavatott szemével nézik a kisgrafikai lapokat. Közülük elsőként Kerékgyártó László grafikust említem, akinek nagy szerepe volt a jelen kiállítás technikai kivitelezésében, a tablók elkészítésében. Kőhegyi Gyula grafikusművész nem tekinti magát gyűjtőnek, a kortárs művésztársak lapjainak gyűjtése a kisgrafika iránti érdeklődését szolgálja. Ürmös Péter grafikusművész a sokszorosító grafika számos ágában dolgozik.
A további, a KBK archívumából hozott tablókon Budai Tibor rézkarcainak meseszerű világába nyerhetünk betekintést, illetve a Szlovéniában élő Salamon Árpád művésztanár intézményi ex libriseit, négyzetes kompozícióit szemlélhetjük. De számos gyűjtő, alkotó nevét sorolhatnám még az archívumból, akik gyűjteményükkel már többször szerepeltek kiállításokon, akár önállóan is, pl. Rácz Mária, Lenkey István, Mayer József, Kundermann Jenő, Zenei József, Gombos László stb.
Körülnézve a teremben, a kiállított ex librisek a gyűjtők – és a készítők – sokféleségét, érzelemgazdagságát tükrözik. A gyűjtők a társadalom széles rétegét képezik, találhatunk köztük jogászt, mérnököt, tanárt éppúgy, mint költőt, könyvtárost, nyomdászt, eladót, kertészt. Nemegyszer a grafikusok maguk is gyűjtővé válnak. Ez a sokféleség a kiállított grafikákon is tükröződik, Karinthy Frigyes szavaival: „mennyi szín és furcsaság és élet mindez és mennyi emlék és mennyi remény” (Tanár úr kérem, Bevezetés).
„A művészet nem önmagától fejlődik, az emberek gondolatai változnak, s velük változik kifejezésük módja is.” (Picasso). Erről is tanúskodik ez a kiállítás, mely 100 év kisgrafikai világába nyújt betekintést – a gyűjtők szemszögéből. Legyen ez példa és bátorítás mindenki számára, aki már gyűjt, vagy még csak távolról foglalkozik az ex libris-gyűjtés gondolatával. Ne feledjük: rajtunk, mecénásokon is múlik a kisgrafika, az ex libris jövője!
Vasné Tóth Kornélia
|
|
A szerkesztő szeretné tovább gazdagítani a palettát, és idesorakoztat két ex librist, amelyek az OMgK-nak készültek. Az első Fery Antal keze munkája 1984-ből, a második pedig Olexa József rézmetszete 2002-ből.