Könyvbemutató az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltárban

Óbuda-Békásmegyer táji-természeti értékei

2014. április 9-én került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának nyugalmazott dékánja, dr. Csemez Attila által szerkesztett Óbuda-Békásmegyer táji-természeti értékei című könyv bemutatására a Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtárában. Elsőként Tóth Imre, a kötet egyik lektora üdvözölte a megjelenteket. Úgy gondolja, mivel 22 évig a Dunakanyarban, majd újabb 22 évig Óbudán lakott, jól ismeri Óbudát. A könyvből főleg a növényzetet bemutató részekkel foglalkozott alaposan. Reméli, hogy a könyv alapműve lesz az Óbudával foglalkozó szakirodalomnak.

            A rövid bemutató után a lektor átadta a szót dr. Csemez Attilának, aki először két könyvről – az 1995-ben megjelent Óbuda évszázadairól és az 1998-as Mesél Óbuda földjéről – beszélt. Az elsőt Kiss Csongor és Mocsy Ferenc szerkesztette, és 34 szerző írásait tartalmazza 592 oldalon. Nagy hátránya, hogy Óbuda tája, kertjei, parkjai kimaradtak belőle. Ezt a hátrányt a Mesél Óbuda földje pótolta, amely az 1993 és 2013 között működő Guckler Károly Természetvédelmi Közalapítvány gondozásában jelent meg. Ennek a két könyvnek – főleg az utóbbinak – folytatása a most bemutatott könyv, amely három részből áll: Természeti állapot, Természeti értékek és területek, Társadalmi hatások. Az, hogy a könyvet itt, az Entz Ferenc Könyvtárban mutatják be, Tóth Magdolna: Az alma című könyvének ugyanitt zajlott sikeres februári bemutatója az oka. A könyv megírását motiválta, hogy kevés a tájépítészeti kari tankönyv és a táji léptékű könyv.

            Ezután Duhay Gábor, a Természeti értékek és területek fejezet egyik szerzője beszélt az általa írt részekről. Elsőként megköszönte Csemez Attilának, hogy a könyv szerzői között lehet. Elmondta, hogy a Természeti értékek és területek részben elsőként a természetvédelemről írt általánosságban, hogy az olvasó tudja, mit is takar ez a fogalom. Óbuda védett természeti értékei két csoportba sorolhatók. Az egyik a Budai Tájvédelmi Körzet, melynek egy része Óbudán található. A Budai TK egészéről a könyv általánosságban ír, majd bemutatja annak három óbudai hegyét: a Mátyás-, a Hármashatár- és a Csúcs-hegyet. A másik a különféle helyi védettségű részek, mint a Róka-hegyi bánya, a Mocsáros-dűlő, a Kenyeres utcai zöld juharfa és a Királyhelmec úti krími hársfa. Duhay Gábor beszélt a barlangokról is. Ezek közül legrészletesebben a Mátyás-hegyi barlangot ismerteti a könyv, a többi óbudai barlang 4-5 sort, maximum fél oldalt kapott.

            Utoljára Jombach Sándor tanársegéd lépett a hallgatóság elé, aki a könyv térinformatikájáért volt felelős. Tizennégy különböző térképet használt fel – mondta –, amelyek az 1783 (I. katonai felmérés)  és 2013 közötti időszakból valók. A térképek közt előfordul katonai, város-, topográfiai térkép, ortofotó és űrfelvétel is. Ezeket a térképeket térben korrigálni kellett, hogy átfedésben vizsgálhatók legyenek. Ezután került sor a változások vizsgálatára. Ez fontos kérdés, mert így derült ki, mik a tényleges és a torzulás okozta változások. Érdekességként megjegyezte, hogy a különféle térképek összevetésével kiderült: a Vörösvári út a Flórián térnél az 1800-as évek elején kissé északabbra feküdt, mint ma.

            Végül dr. Csemez Attila megköszönte az érdeklődést, majd a dedikálás következett, illetve a látogatók megtekinthették a témában összeállított kiállítást.

            A könyv – mint már volt róla szó – három részből áll: Természeti állapot, Természeti értékek és területek, Társadalmi hatások. Az első részben a földrajzi adottságokat, a földtani felépítést és a felszíni, felszín alatti vizeket mutatja be. A második részben általában a természetvédelemről, a botanikai és zoológiai értékekről, a barlangokról és a védett természeti területekről esik szó. A társadalmi hatások címet viselő harmadik rész a kötetnek majdnem kétharmadát teszi ki. Elején Csemez Attila a tájalakulás történetéről ír az aquincumi kezdetektől egészen a jelenig, majd a különféle „zöldfelületi elem-együtteseket” (római kertek, temetők, strandfürdők kertjei, felhagyott bányák, parkok, kertek) ismerteti.

A könyvnek összesen hét szerzője van: Bőhm Éva, dr. Csemez Attila, Duhay Gábor, dr. Facsar Géza, dr. Farkas Péter, dr. Lorberer Árpád és dr. Merkl Ottó; 79 ábrát, 23 táblázatot és 34 képet tartalmaz. Irodalomjegyzéke 161 tételből áll. A kötet kialakítása igényes, olvasói örömmel forgathatják.

            Az Óbuda-Békásmegyer táji-természeti értékei című könyv az OMgK állományában is megtalálható, a C 77253 raktári számon.

Horváth Tamás