A magyar mezőgazdaság érdekét… híven képviseltem[1]

A Földművelésügyi Minisztérium

mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomatáinak éves beszámolója

A Földművelésügyi Minisztérium impozáns épületének Darányi Ignácról elnevezett előadótermében július 28-án tartották meg 2014. évi beszámolójukat a tárca külföldre akkreditált mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomatái. Az idei alkalommal Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának megbízásából Károlyné Zdenkó Ildikó nyitotta meg a rendezvényt.

A minden esztendőben megrendezett attasébeszámolók lehetőséget adnak a szakdiplomatáknak arra, hogy összefoglalják és a szakmabeli nagyközönségnek bemutassák éves tevékenységüket. A tárca szakdiplomatáinak legfontosabb feladata nem kizárólag az adott ország partnerintézményeivel való kapcsolat fenntartása és a magyar agrárium szerepének megőrzése. Tevékenységük közé tartozik a Földművelésügyi Minisztériumból a fogadó országba látogató miniszteri, valamint egyéb delegációk kiutazásainak megszervezése, programjaik összeállítása, a magyar piaci szereplők külföldi bemutatkozásának elősegítése, ugyanakkor a fogadó országokból érkező delegációk magyarországi látogatásának megszervezése is. A kétoldalú agrárkapcsolatok alakításában mindenekelőtt a szakmai programokon való részvételükkel, illetve az agrárvonatkozású rendezvényekről a szaktárca számára küldött – egyes esetekben igen terjedelmes – jelentéseikkel meghatározó szerepet játszanak.

Bevezető gondolatai elején Károlyné Zdenkó Ildikó a tárca nevében megköszönte a mezőgazdasági és környezetügyi attaséknak a kiküldetésük kezdete óta végzett aktív és hatékony munkáját, amely – az agrártárca külkapcsolatainak erősítésén, a kétoldalú nemzetközi együttműködés sikerének előmozdításán túl – a gazdaságdiplomáciai tervezés célzottabbá tételéhez, valamint a szakpolitikai területek nemzetközi ismereteinek elmélyítéséhez is nagymértékben hozzájárul. Az élelmiszerhiány, az élelmezésbiztonság, a génmódosítás, az élhető és fenntartható környezet, a fenntartható környezethasználat mind-mind olyan témák, amelyek stratégiai jelentőségük fokozódásával párhuzamosan egyre nagyobb nemzetközi hangsúlyt is kapnak. Köszöntőjében utalt arra, hogy a mezőgazdaság szerepe nem kizárólag globális jelentősége miatt értékelődött fel az elmúlt években, hanem a „keleti nyitás” külpolitika és külgazdasági stratégia egyik kulcsfontosságú területe is egyben.

A tárca szakdiplomatáinak közreműködése nélkülözhetetlen egyrészt a már kialakított kapcsolataink fenntartásában, a magyar agrárium szerepének, súlyának megőrzésében, másrészt az új keleti partnereink belső mezőgazdasági viszonyainak megismerésében.

Munkájuk révén az ismert és kevésbé ismert országokról komplex, a hazai gazdasági és kormányzati szervek tervezésének elősegítéséhez jól használható ismereteket kapunk. A szakdiplomaták éves jelentéseinek és beszámolóinak publikus részeit a tárca igyekszik a minél szélesebb közönség részére is eljuttatni, így azok a Földművelésügyi Minisztérium megújuló honlapján hamarosan elérhető Szakdiplomaták Hírei rovatban is hozzáférhetővé válnak.

A bevezető után a szakdiplomaták éves szakmai beszámolói következtek, és ezek egyöntetűen az adott ország aktuális politikai és gazdasági helyzetének ismertetésével kezdődtek.

Béki Nándor berlini mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata beszámolója elején rámutatott arra, hogy a mező- és erdőgazdaság, valamint a halászat stratégiai fontosságú területe a német gazdaságnak. Amellett, hogy Németország az állattenyésztésben az EU egyik éllovasa és a világ legfontosabb biotermékpiaca, egyben a harmadik legnagyobb biogazdaságok által megművelt földterülettel és Európa legnagyobb erdészeti forrásával is rendelkezik. Az állatvédelmi- és állategészségügyi törvény „egy keretbe rendezésének” igénye mellett párhuzamosan Németország a területhez kötött haszonállattartáshoz is ragaszkodik, amely mögött elsősorban az állatbarát tartási körülmények támogatása húzódik meg. Míg 2013-ban Németország hangos volt az élelmiszer-botrányoktól, addig az idei esztendő ebben az aspektusban viszonylagos nyugalomban telt el. A lakosság jelentős része ellenzi a zöld géntechnológiát, és a nem megengedett GMO-val összefüggésben zéró toleranciát hirdetnek. Németországban a nitrát-direktíva végrehajtásának – melynek elsődleges célja a talajvíz, a folyóvizek és a tengerbe szivárgó nitrátok mértékének csökkentése – legfontosabb alapelve a megelőzés, így nem véletlen, hogy az egyes állattartó telepeken a trágya kezelésére helyezik a hangsúlyt. Az állattartó telepek létesítése, bővítése, illetve fennmaradása Németországban csak abban az esetben lehetséges, ha a nitrát-direktíva által előírt trágyatároló berendezéssel rendelkezik az adott vállalkozás.

A szemléletnek köszönhetően – a kíméletes állattartás ügyének előmozdítása érdekében – az egyes élelmiszeráruház-láncok a közelmúltban 10 millió eurós nagyságrendet meghaladó közös alap létrehozásáról döntöttek. A legnagyobb élelmiszeráruház-láncok megállapodtak a beszállító-gazdálkodók állattartási körülményeinek javításában, és támogatni kívánják azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fogyasztók megnövekedett igényeihez alkalmazkodó állattartást követik a jövőben. Az új modell lényege, hogy az egyes áruházláncok – függetlenül a hús származási helyétől – húseladásuk után meghatározott összeget utalnak a fent említett közös alapba, amellyel lehetővé válik az állatállományának jobb körülményeket nyújtó gazdálkodók forráshoz jutása.

A szakdiplomata beszámolójából megtudhattuk, hogy a 2013. évi agrár-külkereskedelmi adatok alapján Magyarország rekordmértékű – 337 millió €-t kitevő – külkereskedelmi többlettel zárt Németországban, és hazánk a német borpiacon az európai országok közül a legnagyobb forgalomnövekedést érte el. A Magyar Nagykövetség komoly hangsúlyt fektet a magyar bor promóciójába, melynek egyik legfontosabb rendezvénye az immár tradicionálissá váló Magyar Szüret rendezvénysorozat. A szakdiplomata úgy véli, hogy a bor, a méz és a feldolgozott sertés (kolbász, szalámi) területén lehet tartós és látványos növekedést elérni a német piacokon. A Béke és Mezőgazdaság nevet kapta a FriedensBrot Egyesületnek az a programsorozata, amelyre már tizenegy új európai uniós tagállam is jelezte részvételét. Magyarországot a Szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet fogja képviselni.

Béki Nándor sajnálatosnak nevezte, hogy a német média Magyarországról szóló cikkei nem kiegyensúlyozottak, és német földön pozitív információk alig jelennek meg országunkról. Elmondása szerint a nagykövetség minden egyes fogadásán a német és magyar befektetők helyzetbe hozását, az üzleti kapcsolatok fejlődéséhez megfelelő környezet kialakítását, valamint Magyarország méltó bemutatását tűzi ki elsődleges céljául.

Pintérné Visel Judit, madridi szakdiplomataként beszámolójának elején szemléletesen érzékeltette a Spanyolországban regnáló konzervatív jobbközép néppárti kormány három egymással szorosan összefüggésben álló vállalását, melyek gerincét a gazdasági fellendülés konszolidációja, a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés szükségessége jelenti. 2014 márciusában mutatta be Mariano Rajoy kormányfő a Jövőnket tápláljuk elnevezésű élelmiszeripari stratégiai keretprogramot. Az élelmiszer-ágazatot a spanyol gazdaság egyik alappillérének nevezte, hangsúlyozva annak országimázs-javító és társadalmi kohéziót erősítő szerepét. A keretprogram legfontosabb céljai között szerepel az élelmiszeripar éves nettó árbevételének jelenlegi 90 milliárd eurós szintjéről 115 milliárd euróra emelése 2020-ig, és ezzel párhuzamosan 60 ezer új munkahely létesítése.  A program az élelmiszeripart olyan biztonságos, gazdaságilag, társadalmilag, környezetileg fenntartható ágazatként értékeli, amely a népesség jelenlegi és jövőbeli életminősége javításának záloga is egyben.

A Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsának 2013 júliusában tartott ülésén a magyar napirendi ponthoz kötődően az élelmiszerveszteség és -pazarlás kezelésével összefüggésben spanyol nemzeti stratégiai program jött létre Több élelmiszert, kevesebb pazarlást! címmel. A program az erőforrás-gazdálkodás javításával az élelmiszerveszteség keletkezésének megelőzését szolgálja, illetve megoldásokat keres a kidobott élelmiszer hasznosítására.  A szakdiplomata beszámolója érdekes adatokat szolgáltatott a spanyol viszonyok megismeréséhez. Mint közismert, Spanyolország lakosainak száma 2014 első negyedévében 47,13 millió fő volt, amelynek kevesebb, mint a felét tette ki az aktív korú népesség. A mezőgazdaságban (az erdőgazdálkodással és a halászattal együtt) foglalkoztatott aktív népesség száma meghaladta az 1 millió főt, az ipar 2,3 millió főt foglalkoztat. Ezen belül az élelmiszer-, az ital- és a dohányipar együtt 515 ezer főt foglalkoztatott, míg a vízgazdálkodásban 122 ezer fő dolgozott. A földhasználat szerint 2012-ben Spanyolország teljes – csaknem 50 millió hektáros – területéből a mezőgazdaságilag hasznosított terület mintegy 17,5 millió hektárt tett ki, amelynek 22%-a volt öntözött. 19,1 millió hektár erdő, 9,4 millió hektár legelő, az egyéb hasznosítású terület pedig 4,5 millió hektárt foglalt el. A mezőgazdaságilag hasznosított terület több mint felén, 8,9 millió hektáron növénytermesztést folytattak. Az ugaroltatott területek nagysága 3,6 millió hektárt ért el, amelyek zömmel öntözetlen területek voltak.

Az Európai Unió ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló rendeletmódosításnak tárgyalásával szinte egy időben a spanyol szaktárca megjelentette Stratégiáját az ökológiai termelés támogatásáért. Érdekesség, hogy míg a bizottság csak 2004-ben fogadta el a bioélelmiszerek és a biogazdálkodás első európai akciótervét az ökológiai ágazat ösztönzéséről és erősítéséről, addig a spanyolországi ökológiai termelés szabályozása – mint megtudhattuk – 1988-ig nyúlik vissza.

Spanyolországban 2014 januárjának elején jelent meg az a királyi rendelet, amely az ibérsertésből származó tőkehús, sonka, lapocka és rövidkaraj minőségének szabályozását tartalmazza, illetve amely a termékminőség szempontjából szabályozza az ibérsertés tartását. A szabályozás elsődleges célja az emblematikus spanyol ibérico termék előállításának, feldolgozásának és kereskedelmének javítása, illetve olyan termelési modell ösztönzése, amely képes kezelni az ágazati válságot előidéző túltermelést és az emiatt visszaeső értékesítést.  A szabályozásoknak köszönhetően az ibéricotenyésztésben megnőtt a törzskönyv szerepe és természetesen a tiszta vérvonal megőrzése.

A szakdiplomata előadásában hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi forgalom alapján Magyarország sertéshúsban és húsnyesedékben Spanyolország ötödik legfontosabb beszállító partnere, de hazánk legfontosabb kiviteli termékei közé tartoznak a gabonafélék (búza) és az élelmiszeripari melléktermékek is. A baromfikivitel az utóbbi időszakban némiképp csökkent, ám a jövőben érdemes kihasználnunk a spanyolországi pulyka- és nyúlhúsfogyasztásban rejlő potenciált – számolt be a diplomata. Sertéshúskivitelünkben jelentős a hazai mangalicasonka, amely minőségében vetekszik a spanyol ibérico sertésből előállított érlelt sonkával. A mangalica és annak magyar kötődése egyre többször kap nyilvánosságot a közvélemény előtt, mivel a termék minősége és ára egyaránt kedvező.

Kárteszi Nándor

Kárteszi Nándor asztanai mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata beszámolója következett ezután, a melyet videofelvételről hallgathattunk meg. Rámutatott arra, hogy – mivel a két népet egyebek között a nomád ősök és a lovas nemzetekhez való tartozás miatt sokan rokon nemzetnek tekintik – Magyarország és Kazahsztán között problémamentesek a kétoldalú kapcsolatok. Az elmúlt négy évben kapcsolataink a magyar kormány keleti nyitás politikájának köszönhetően kulturális és gazdasági téren egyre intenzívebbé váltak, és a közelmúltban a kazah-magyar mezőgazdasági kapcsolatokban is jelentős előrelépés történt.

A szakdiplomata Kazahsztán földrajzi, politikai, kulturális és szociális viszonyainak szemléletes bemutatása után külön hangsúlyozta, hogy a kazah gazdaság – bár az utóbbi években látványos eredményeket ért el – sok problémával küzd. A fő bevételi forrás továbbra is a nyersanyagok kitermelése, ám azok feldolgozása a törekvések ellenére továbbra sem meghatározó. A gazdaság több lábon állását napjainkban nagymértékben megnehezíti a megfelelő szakembergárda, a modern technológiák ismeretének és a megfelelő képzési rendszereknek a hiánya. A szakdiplomata előadásában hangsúlyozta, hogy a kazah elit továbbra sem hazai földön fekteti be vagyonát, így a helyi kis- és középvállalkozások száma továbbra is igen alacsony. Kazahsztán mezőgazdasága ma sem önellátó. A kazah mezőgazdasági vezetés napjainkban is külföldi tőke és külföldi technológia vonzásával próbálja a hiányzó feldolgozóipart megteremteni.  A külföldről származó befektetések 2013-ban az előző évekhez képest felére estek vissza. Az okok mögött elsősorban az ország területén jellemző egységes eljárásrend és a szabályozások azonos módon történő alkalmazásának hiányosságai húzódnak meg, jóllehet az idevonatkozó körülmények felszámolására a kormány már átfogó törvényi szabályozást készített elő a befektetési klíma javításának érdekében.

Kazahsztán esetében az olajipar körüli események mellett sem mehetünk el szó nélkül, hiszen annak bevételtermelő képessége a gazdaság minden ágára – így a mezőgazdaságra is – hatással van. Kárteszi Nándor külön kitért a nemzetközileg is híressé vált Kashagan projekt indulásával és a termelés beindításával kapcsolatos problémákra, mivel a projekt körüli nehézségek gyökerei általánosságban jellemzőek a teljes kazah gazdaságra.

Mint megtudhattuk Kazahsztán WTO-hoz való csatlakozási tárgyalásai immár tizenhat éve zajlanak, és bár a legfontosabb megoldandó kérdések – mint a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítása – egyelőre nincsenek napirenden, a kormányzati kommunikáció szerint a csatlakozás nem kérdéses.

Kazahsztán mezőgazdasága domborzati és klimatikus viszonyait tekintve is kiemelkedő adottságokkal bír.  Egyik legfőbb erőssége az ország megművelhető területeinek – amely nem kevesebb, mint 222,4 millió hektár – nagysága, valamint a gabonatermesztéshez, illetve ló- és juhtenyésztéshez kapcsolódó tapasztalata. A kazah mezőgazdaság húzóágazata egyértelműen a gabonatermesztés, melyhez kiválóak az északi, északkeleti és az ország nyugati, illetve középső részén elhelyezkedő területek, valamint amelyeken – a világpiacon kiválóan értékesíthető – igen magas gluténtartalmú búza terem.  Kazahsztán kiváló adottságai az állattenyésztési ágazatnak is megfelelnek. Kiemelhető a legeltetéses gazdálkodás, amely kis költséggel állít elő versenyképes és ökológiailag tiszta állati termékeket. Tekintettel arra, hogy a világpiaci kereslet az ökológiailag tiszta termékek iránt egyre növekszik, a kazah termelők ezen a területen a jövőben kiemelkedően sikeresek lehetnek. A kazah állattenyésztés ágazatai a szarvasmarha-, a baromfi-, a juh-, a sertés- a ló- és a kecsketenyésztés. Az állattenyésztésre leginkább a külterjes legeltető állattartás jellemző.

A szakdiplomata beszámolója rávilágított arra is, hogy az egyik legégetőbb feladat a kazah mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi lehetőségeinek javítása, mivel a mezőgazdasági vállalkozások eladósodottsága – megnehezítve ezzel a hitelképességet és az új technológiák bevezetésének lehetőségét – meglehetősen nagy. Ugyancsak kiemelt problémát jelent a gabonatárolási képesség súlyos hiánya, ugyanis kedvező időjárás esetén a gabonatermés meghaladja a tárolási kapacitást, és ehhez még hozzájön a fejletlen vasút- és úthálózat miatti igen magas szállítási költség is.

Bár az állam szabályozó szerepe a felvásárlások és támogatások területén erőteljes, a támogatási rendszer nem átlátható. A támogatott tevékenységek és termékek köre gyakran változik, ráadásul állandó és megbízható információforrás hiányában a termelők tájékoztatása sem teljes körű. Szinte kizárólag személyes kapcsolatokra épül a rendszer.

            Kazahsztán elhanyagolhatatlan problémája a vízhiány. A törekvések várhatóan a nagy vízigényű – szovjet időkből megmaradt – gyapot és rizstermesztés felszámolására irányulnak majd a közeljövőben, hiszen napjainkban ennek a két növénynek az öntözéséhez felhasznált víz teszi ki a teljes kazah vízfogyasztás 7%-át. A kazah vezetés célja a fenntartható vízforrások biztosítása 2020-ra a lakossági, 2040-re a mezőgazdasági vízfelhasználás számára.  

Kazahsztán energiaszükségletének 88%-át szénerőművekből nyeri, és az energia nagy részét hatalmas erőművekben állítják elő. Az ország hatalmas gáztartalékokkal rendelkezik, és úgy tűnik, a hamarosan elavuló szénerőművek helyét gázerőművek veszik majd át a jövőben, bár egyes források szerint 2050-re az ország energiaszükségletének 50%-át megújuló energiaforrásokból kívánja fedezni az ország vezetése.

Kazahsztánban – különösen a fiatalokra és a gyerekekre fókuszálva – a környezeti problémákról alkotott szemléletmód megváltoztatása érdekében idén nagyszabású kampány indul 2020-ig. A szakdiplomata szerint a kazah vezetés tisztában van azzal, hogy gazdaságuk és társadalmuk környezettudatossá alakítása nem lehet sikeres a környező országok (Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Kína, Afganisztán, Oroszország) és Közép-Ázsia bevonása nélkül. Ennek érdekében hozták létre a Green Bridge Partnership elnevezésű programot (GBPP), amely mindenekelőtt a vízellátás, a fenntartható energia, az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság, a fenntartható városi rendszerek és a klímaváltozás kockázatainak csökkentésére fókuszál.

            A szakdiplomata kitért arra is, hogy a 2017 júliusa és szeptembere között Asztanában tervezett világkiállítás a zöld technológiák fővárosaként kívánja bemutatni a várost. Az EXPO épületkomplexuma a vele szemben elhelyezkedő Nazarbajev Egyetemmel együtt otthona lesz annak a közösségi térnek, amely világszerte motorjául szolgál a környezettudatos és zöld gondolkodásnak. Kárteszi Nándor szerint komoly lehetőség nyílhat a magyar környezetvédelmi profilú műhelyek és vállalkozások bekapcsolódására a zöld gazdaság kialakításához kapcsolódó kazah projektekbe, amit tovább erősít csatlakozásunk a Green Bridge Partnerségi Programhoz.

Dr. Somogyi Norbert párizsi mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata bevezetőjében felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy Magyarország párizsi nagykövetségén már 2001 márciusa óta működik mezőgazdasági szakattasé. Beszámolója szerint Franciaország az agrárterület vonatkozásában ez idáig is stratégiai partnerként tekintett hazánkra, és talán kizárólag a GMO-k kérdésének területén tértek el egymástól elvi síkon álláspontjaink.

A magas szintű intézményesített kétoldalú együttműködés terepe a Magyar-Francia Mezőgazdasági Munkacsoport, amely gyakorlatilag 2006 óta – a két országban felváltva – tartja üléseit. A szakdiplomata előadásában elmondta azt is, hogy a francia-magyar agrárkereskedelem nyomon követése, bővülésének elősegítése és ösztönzése kapcsán a mezőgazdasági attasé, a kereskedelmi képviselet és a Magyar Turizmus Zrt. párizsi irodájának munkatársai együttműködésben dolgoznak egymással.

A francia fogyasztói piac közismerten ragaszkodik a már jól bevált termékekhez, és előszeretettel részesíti előnyben a hazai termékeit, így a magyar termékek piacra találása komoly marketing-akciók nélkül elképzelhetetlen. A francia piacon elsősorban olyan termékekkel lehet megjelenni, amelyek különlegességként, újdonságként hatnak, és amelyekhez addig nem lehetett hozzájutni a francia boltokban. A termékek minőségének állandó kiegyenlítettsége és azok folyamatos hozzáférhetősége alapvető követelmény.

A francia mezőgazdasági politika fő vezérfonala a mezőgazdaság jövőjéről alkotandó törvény (Loi d’avenir sur l’agriculture, l’agroalimentaire et la forêt) előkészítése, amit első olvasatban 2014 elején a Nemzetgyűlés és a Szenátus is megszavazott. A 2012-es kormányváltás óta ideológiai téren a környezetvédelem erősítése tűnik a legfontosabb feladatnak, egyfajta agroökológiai forradalmat szorgalmazva a mezőgazdasági termelésben.

Míg az állattartók és a szántóföldi kultúrákat termelők többé-kevésbé optimisták a 2014. évet illetően, a zöldség- és gyümölcstermelők szerint továbbra sincs megoldás a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok kereskedelmi fölényére. Agrárpiaci oldalon az elmúlt év leglátványosabb ágazati krízisét a tojáspiac produkálta, amellyel összefüggésben Bretagne-ban komoly gazda-megmozdulások is voltak. A szaktárca és a tojáspiaci szereplők között lefolyt egyeztetések után a közvélemény legnagyobb meglepetésére a termelők saját kezdeményezésben olyan önkorlátozó lépéseket foganatosítottak, amelyeknek köszönhetően a tojáspiac gyakorlatilag néhány hónap alatt stabilizálódott.

Somogyi Norbert kitért arra, hogy a francia mezőgazdaság jövőjéről most készülő törvényben is kiemelt figyelmet kap a fiatalok képzése és munkaerő-piaci elhelyezkedésének javítása. Az említett törvény egyik fő eleme az agroökológiai átmenet és annak hangsúlyozása, hogy a gazdaságok ökológiai és ökonómiai hatékonyságának egyidejű növelése csak széles szakmai összefogással, az aktív termelői csoportok munkájával érhető el.

Az agroökológiával függ össze a fönntartható méhészettel kapcsolatos tavalyi döntéssorozat és az elindított méhészetfejlesztési program is, valamint a biogáztermelés ösztönzését szolgáló intézkedés-csomag. Az agroökológiai átmenet része a biokontroll szerepének növelése és a mezőgazdasági erő- és munkagépeken végrehajtható környezetvédelmi fejlesztések támogatása, amelyek igen nagy lehetőségeket jelentenek a francia iparnak – mondta a diplomata.

A környezetvédelmi politikát alapvetően az ökológiai és energetikai átmenet elve határozza meg, amelynek sarkalatos elemei a megújuló energiahordozók arányának növelése, a növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentése, az uniós víz-irányelv végrehajtása, a hulladékhasznosítás arányának emelése, a körkörös és zöld gazdaság elvének erősítése, a levegő minőségének javítása, az endokrin rendszert károsító tényezők kiszűrése, a fönntartható mobilitás megteremtése, valamint a hosszú távú hulladékkezelési program elfogadása.

Ségolène Royal tárcavezető több ízben hangot adott annak, hogy a fenntartható fejlődés a gazdasági előrehaladás, a társadalmi fejlődés, és az ökológiai előrehaladás hármas alappillérén nyugszik. Ezek sikeres alkalmazása Franciaországot Európa (egyik) élenjáró ökológiai hatalmává teheti.

Somogyi Norbert szerint kifejezett sikerként könyvelhető el Magyarország részvétele a tavaszi párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállításon (SIA), amelynek folytatása volt a magyar régiók bemutatása a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódva. A szakdiplomata szerint valós esély kínálkozik arra, hogy hazánk hamarosan érdemi résztvevőjévé váljon a francia G20 elnökség agrárprioritásaihoz (is) kötődő Wheat Initiative (IRIWI) nemzetközi búzakutatási kezdeményezésnek, valamint aktív tagja lehet a montpellier-i székhelyű CGIAR Consortium által koordinált fejlesztési célú globális agrárkutatási projekteknek.

A beszámolók sorát Kárteszi Ágnes előadása zárta, aki szerint a kínai nyilvánosság és a nemzetközi média felfokozott várakozással tekintett a 2013. novemberi pártkongresszus, valamint az új kormányzat felé, amelytől liberálisabb gazdaságpolitikát, a GDP-növekedés stabilizálását és a vidéki lakosság helyzetének javítását várta. A kínai gazdasági reformok nem feltétlenül jelentenek egyben politikai reformot, hiszen a Kínai Kommunista Párt szerepe továbbra is megmaradt. A piac szerepe ugyan megnövekedhet, és úgy tűnik, nagyobb teret engednek a piaci hatások érvényesülésének a központi beavatkozások kárára, ám továbbra is égető probléma a hatalmas állami vállalatok támogatottsága.  Igen nagy figyelmet kapott a kormányzat – korrupt tisztviselők és vállalatvezetők ellen egyre erősödő – korrupcióellenes kampánya, amely egyben nagy szervezettséget is mutat.

A reformok a városiasodás támogatásával együtt az ország modernizálásában a vidéki lakosságnak is fontos szerepet szánnak, részint az ún. hokou rendszer megszüntetésével és azzal a törekvéssel, hogy a migráns vidékiek is jogosulttá váljanak a városi ellátásokra. A kínai vezetés a környezetvédelmi kérdéseket és az ökológiai fejlődést, mint a lakosság életszínvonalának fontos befolyásoló tényezőjét határozza meg.

Kárteszi Ágnes utalt arra, hogy 2014-ben már a Mezőgazdasági Minisztérium és a Mezőgazdasági Akadémia (CAAS) közösen elkészítette azt az első tízéves előrejelzést, melynek kiszámításánál már figyelembe vették a városiasodás alakulását, az étkezési szokások változását és a mezőgazdasági stratégiát is.

A Kína felé irányuló magyar mezőgazdasági termékek lehetőségeire kitérve a szakdiplomata hangsúlyozta, hogy a fagyasztott sertés-, kacsa- és libahúsra a protokollokat már 2009-ben aláírták, azonban a jelentkező vállalatok akkreditációjára csak 2012 augusztusában került sor. A vállalatok az összes hiányosságot kijavították, így a CNCA hivatal 2014 márciusában kiadta az engedélyt a vállalatok exportjának megindulására, ám a szállítás a gyakorlatban mégsem indulhatott meg. Az előzőleg már jóváhagyott állategészségügyi bizonyítvány kiegészítését kérte ugyanis a kínai fél, majd végül hosszadalmas egyeztetés során 2014 júniusában kelt levelében végre jóváhagyta az okmány formáját és tartalmát. A következő teendő, hogy a jóváhagyott minta alapján a magyar hatóság megküldjön 90 darab, vízjeles papírra nyomtatott mintát, valamint hogy a két szabályozó hatóság, a Kínai Minőségellenőrzési és Karanténozási Hivatal (AQSIQ) és az Ellenőrzési és Akkreditációs Hivatal (CNCA) honlapján a jóváhagyott vállalatok listája megjelenjen. Ekkor kezdődhet meg a tényleges kiszállítás.

A szakdiplomata elmondta, hogy a marhahús-protokoll megkötését maga a kínai fél kezdeményezte, mégpedig gyorsított eljárás keretében. A protokoll szövegének egyeztetésével egy időben megtörtént a vállalatok bevizsgálása is, így a 3-5 éves folyamat várhatóan 1-1,5 évre rövidül majd.

Kárteszi Ágnes szerint 2013 áprilisában Magyarország beadta a tejtermékekre vonatkozó kitöltött kérdőívet, ám ez idáig előrelépés nem történt. A vetőmegtermesztés terén sikeresen indult viszont a magyar-kínai vegyesvállalat (Szentesi Mag Kft.), és folyamatosan van érdeklődés a libatenyésztés, illetve a sertéstenyésztés iránt. A szakdiplomata hangsúlyozta, hogy a kínai fél jelenleg egy magyar technológiákkal működő falugazdaság kiépítéséhez, valamint egy nagy lovarda üzemeltetéséhez keres magyar partnereket. Sikeresnek értékelte a Corvinus Egyetem cseresznyetermesztési projektjét, és a kínai fél részéről folyamatosan van megkeresés a Hortobágyi Lúd Zrt. – amely 2013-ban ANhui tartománnyal tudományos és technológiai együttműködést írt alá – libatenyésztési technológiáira is. Külön hangsúlyozandó a víztisztításban érdekelt magyar vállalatok (AQUAPROFIT, ORGANICA) jelenléte Shenzhenben, és a Magyar Vízipari Klaszter állandó képviseletének fenntartása Csunkingban és Shanghajban (Tradeland).

Kárteszi Ágnes a kínai viszonyok egyik jellegzetes és folyamatosan jelen lévő problémájának értékelte a szellemi tulajdon védelmének hiányát, vagyis minden befektetőnek kockázatot jelenthet a csúcstechnológia átadása és a közös vállalat üzemeltetése.

Elmondása szerint a kínai-magyar mezőgazdasági kapcsolatok előmozdítása érdekében a megkezdett projektek folytatásán túl a legfontosabb tervek között szerepel az exportengedélyek területén további eredmények elérésével párhuzamosan promóciós rendezvények és „szalon” események szervezése – lehetőleg magyar vállalatok részvételével – érdeklődő befektetők és alapok részére. Kárteszi Ágnes utalt arra is, hogy az agrártudományi egyetemek részére szeretnének bemutatkozó és magyarországi képzést propagáló programokat szervezni az északi, hasonló szerkezetű és éghajlatú tartományokban.

A szakdiplomaták beszámolójából levonható konklúziók alapján úgy tűnik, nincs olyan keleti célország, amellyel ne lenne reális esély a mezőgazdasági együttműködés kialakítására, vagy a már meglévő kapcsolatok kiszélesítésére. A keleti nyitás külpolitikája mellett ugyanakkor jól megrajzolható a magyar agrárium EU-28-ak között meglévő elhanyagolhatatlan szerepének jelentősége is, azzal együtt, hogy a közösségi döntéshozatal során kialakuló politikai, pénzügyi és gazdasági környezet továbbra is alapvetően határozza meg a magyar agrárium lehetőségeit.

A szakdiplomaták éves beszámolója a tárca munkatársai, valamint a szakmabeli közönség számára kiemelt rendezvény, és jelentőségénél fogva, úgy tűnik, mindinkább meghatározó eseménnyé válhat a magyar diplomácia egésze számára.

Zubor Ferenc – Kiss Éva