Mag = élet

A MAG a vég és a kezdet,

az öröklődő lényeges tulajdonságok hordozója,

jelképezi a sokszorozódást és az elterjedést,

a folytonosságot és a változást, a túlélést,

a megújulást és a születést

Heidegger

Az OMgK VárMező Galériájában 2014. július 1-jén Jó vetés, jó aratás címmel képzőművészeti kiállítás nyílt a – sajnos már nem létező – Mag, Kutatás, Fejlesztés és Környezet folyóirat szerkesztőségének inspiráló közreműködése mellett és Vincze Petronella gondos szervező munkájának köszönhetően. A tematikus tárlat központi témája az élet körforgását magában hordozó mag, a szemből csírázó, kalászt érlelő búzanövény, és a lisztből készülő, az élet örökkévalóságát és folytonosságát szimbolizáló kenyér volt. A kiállítás támogatói között szerepelt az Agrofórum című folyóirat, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.

Lükőné Örsi Gabriella, az OMgK főigazgatója köszöntőjét követően Turcsányi Bíbor előadásában két szép, a témához szorosan kapcsolódó magyar népdalt hallgathattunk meg.

A kiállítás megnyitóján dr. Bódis László, az Agrofórum szerkesztőbizottságának elnöke Mindennapi kenyerünk című korábbi írásából osztott meg a hallgatósággal a búzáról, a kenyérről néhány személyes gondolatot. Hangsúlyozta, hogy a kenyér tisztelete a munka, az elhivatottság és egyben a hivatás tisztelete is. A mindennapi kenyér előállítása a nemesítőktől a pékekig az egymást követő nemzedékek által felhalmozott tudásra alapozva számos lépésből, sok ember munkájából áll. E kiállítás keretében az alkotók művészettel fogalmazták meg ugyanezt, azaz a kenyér iránti tiszteletet. A tárlat megnyitása előtt dr. Oláh István, a Mag, Kutatás, Fejlesztés és Környezet nyugalmazott főszerkesztője, a kiállítás egyik ötletgazdája is üdvözölte a megjelenteket, és kiemelte azt, hogy egy szép hagyomány megteremtésének részesei vagyunk, ugyanis tematikus jellegű, képzőművészeti kiállításnak a tervek szerint minden évben helyet fog adni a VárMező Galéria.

A kiállításon 36, különböző képzőművészeti ágban alkotó művész alkotásai voltak megtekintehők: Ambrus Éva, Balán Éva, H. Barakonyi Klára, B. Kovács Márta, D. Szűcs Rita, Dobay Géza, Fazekas Albert, Feyér Mária, Göbölyös Márta, Harsányi Elvira, Harsányi Zsolt, Izsák Anikó Ana, J. Miklós Judit, Kaippel Emília, Kelemen Dénes Lehel, Kemenes Katalin, Kerékgyártó László, Keresztes Zsuzsa, Koó Éva Lídia, Lévai Zoltán, Lőrincz V. Gabi, M. Kiss Katalin, Mecseki Anikó, Mógor Ildikó, Nemes Takách László, Neumann Ildikó, Olajos György, Pájer Emília, Román Dóra Mária, Said Shamirbaev, Seres Zoltán, Somos Gyula, Tegze Judit, Tüskés Tünde, Varga József Zsolt, V. Donáth Györgyi.

Kedvcsinálónak, a teljesség igénye nélkül néhány alkotásra szeretném felhívni a figyelmet. H. Barakonyi Klára Búzaünnep című munkája a – dr. Bódis László megnyitójában is megfogalmazott –kenyér létrehozásának hosszú folyamatát mutatja be a tűzzománc-technika segítségével. Varga József Zsolt Magvető című festményén a nemzedékek által felhalmozott ősi tapasztalat és tudás átadását ábrázolja. Tüskés Tünde népi iparművész a szalmafonás technikáját alkalmazva hozta létre a Földanya és az Útmenti kereszt című alkotásait. A búzatermesztés során melléktermékként keletkező szalma tápanyag-utánpótlás a talajnak, a bálák bioenergia-előállításra (biomassza-tüzelés) is felhasználhatók, a favázas szalmabála-falas házak építésekor, mint környezetbarát szigetelőanyag szerepelhet, de a gondolatok művészi megfogalmazásának eszköze is lehet. M. Kiss Katalin a szántóföldek párhuzamos gabonasorait idéző csempealkotásokon mutatta be a búza teljes életciklusát a vetéstől az aratásig, amelyet bibliai idézettel tett teljessé. Munkája rávilágít arra, hogy a Szentírásnak ugyanúgy mindennapi lelki táplálékunknak kellene lenni, mint testünknek a mindennapi kenyér.

Said Shamirbaev üzbég festőművész a kenyérhéj színének meleg árnyalataival fogalmazta meg lendületes, örömet sugárzó Készülődés kenyérsütésre című művét. D. Szűcs Rita só-liszt gyurma segítségével formázta meg életfamotívumait. Alkotói tevékenységéről úgy vall, hogy fő mozgatóeleme a kíváncsiság. Szeret új dolgokat felfedezni nemcsak témák, hanem anyagiság és eszközhasználat terén is. Így esett a választás a só-liszt gyurmára.

Tegze Judit Gabonasilók című festménye a mai valóságba röpít, ahol a csillogó acélsilók a modern terménytárolás és gabona-feldolgozás technológiai elemeit jelenítik meg mérnöki pontossággal. A Munkácsy-díjas Olajos György Mag sorozata fotótükrözés technikájával készült, mellette Neumann Ildikó izgalmas Élet, illetve Corpus című fotomontázsa mutatja be az általa sütött kenyér belének és héjának szerkezetét. Egy érdekes finn csomózástechnikával – ryijy – készült alkotásra is szeretném felhívni a figyelmet. Lőrincz V. Gabi Virágoskert című faliképén ismét a búzamezőn találjuk magunkat, megismerhetjük a jó és a rossz talajba vetett mag sorsát. Szántóföldi barangolásunkat Keresztes Zsuzsa színes textilekből készült Péter-Pál előtt és Összeszokva című rongykép-alkotásai segítségével folytathatjuk.

A kiállításmegnyitón a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Liszt laborjának bemutatóján megismerkedhettünk a legújabb fejlesztésű gluténmentes, fehérjeszegény, fenilalanin-szegény termékekkel. A gyógyélelmiszer-család készítményeit lisztérzékenyek, vesebetegek és fenilketonúriás betegek részére ajánlják (lisztek, száraztészták, galuska- és pudingporok), emellett a Diabet-mix és Diabet-max termékcsalád a cukorbetegek számára ajánlott. Megkóstolhattuk a szögedi rozsbúza lisztjéből sütött kenyeret és többféle süteményt is. Legnépszerűbb a fekete zabból készült volt, amelyhez a GK Kormoránt, a hazai fajtaszortiment első fekete pelyvás zabfajtáját használták, melynek beltartalmi tulajdonságai meghaladják a hagyományos zabfajtákét.

A tárlat július 31-éig volt megtekinthető.

Polgárné Balogh Eszter