Tanévzáró Gödöllőn

2014. június 20-án rendezte meg a Szent István Egyetem szenátusa tanévzáró ünnepi ülését, ahol doktorrá avatásokra, Szent István előadásra, a Kosáry Domokos-díj és egyéb kitüntetések átadására került sor. Dr. Tőzsér János rektor üdvözölte a résztvevőket és megnyitotta az ünnepi ülést.

Elsőként Dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára lépett a szónoki pulpitushoz és átadta Fazekas Sándor miniszter üdvözletét. A miniszter a jövőben is szeretne építeni a minisztérium és az egyetem szoros együttműködésére. Az egyetem célja, hogy az élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés tudásközpontjává váljék a Kárpát-medencében. Ez egybeesik a minisztérium céljával is. Mind az FM, mind a SZIE a kutatásban, kutatásfejlesztésben és a tudás fejlesztésében látják a sikeres agrárium kulcsát. A magyar mezőgazdaság és vidék működéséhez fontos látni, hogy Magyarország 10 éve EU-s környezetben működik. Fontos azt is látni, hogy haszonélvezői vagyunk a tagságnak. Ma több mint háromszoros a támogatás összege, mint amit a csatlakozás előtt a költségvetés a vidék számára adni tudott. Az elmúlt 10 évben megváltozott a világ és a mezőgazdaság szerkezete is. Az unió nehéz és szigorú környezet, de így is van lehetőség előlépni az agráriumban. A magyar vidék erős, fejlett és jövőképpel rendelkező agrárium nélkül nem képzelhető el, és az elmúlt években jó gazdasági teljesítményt nyújtott. A minisztérium eddig is segítette a Szent István Egyetem munkáját. Ez továbbra is így marad, mert az egyetemre és annak munkájára szükség van. Végül Herman Ottó szavait idézte, aki szerint: Légy büszke arra, ami voltál, és igyekezz különb lenni annál, ami vagy.

 Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el – idézte ezután Jókai Mórt a rektor. A mondat ma is időszerű, mert Magyarország ma is reformértékű és -léptékű módosításokat hajt végre, amelyek nemzeti érdekeink jobb érvényesítését és nemzetközi versenyképességünk javítását szolgálják. Mindezek az egyetem mozgásterét is befolyásolják. Az egyetem a tárcával kötött stratégiai együttműködési megállapodásnak megfelelően részt vett a kormányzati fejlesztési stratégiák kidolgozásában. 15 éve országgyűlési döntéssel integrálódtak a különféle főiskolák, egyetemek és jött létre a Szent István Egyetem. Az oktatás az egyetem legfontosabb célja. A tanévzáró minden évben alkalmas mérleg készítésére. Tőzsér Jánosnak ez az első mérlegkészítő éve, hiszen most zárja rektori megbízatása első évét. A tanévnyitón arra hívta fel a figyelmet, hogy a SZIE a Kárpát-medence elit agrár- és vidékfejlesztési egyetemévé válhat, de ehhez számos külső és belső feltételt kell megteremteni.

Az egyetemi vezetés minden intézkedésével az intézmény érdekeit képviseli. Az egyetem hét karból áll. Fontos erősíteni az összefogást, hiszen az erőforrások korlátozottak. Az egyetem fejlesztése az egyetemi polgárokon múlik. A korábbinál jobb együttműködéshez hatékony belső kooperáció és kommunikáció kell. Az egyetem céljai teljesítéséhez szükséges tudományos erőforrásokkal inkább rendelkezik, mint a hét kar harmonikus együttműködését biztosító szervezeti és szervezési feltételekkel. Az elmúlt tanévben szigorú pénzügyi gazdálkodást folytattak. Ennek köszönhetően az egyetem gazdasági helyzete stabil. Most világítják át a karokat, hogy a közép- és hosszú távú célokat reálisan lehessen megfogalmazni. 1214 külföldi hallgatójuk van, nemzetközi kapcsolataik kiterjedtek, legerősebb az EU országokkal, de vannak brazil, afrikai és dél-kelet ázsiai hallgatók is. A vidékfejlesztés területén partnerük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet. Ezután az egyetemi élet büszkeségre okot adó különféle eredményeit sorolta. Végezetül gratulált azoknak, akik most védték meg akadémiai doktori címüket, valamint az aktuálisan PhD címet szerzőknek is.

Dr. Móré Attila, az AlphaVet Befektetési Holding Zrt. elnöke örömmel emlékezett ifjúságára. 1983 nyarán Gödöllőn járt egyetemi előkészítő tanfolyamra. Amikor aztán elkezdte az egyetemet nem szerette, és amikor megkapta a diplomát boldog volt, hogy vége lett. Évek múlva jött rá, hogy az egyetemnek köszönhet mindent, amit elért. A szakmai tudás és a diploma mellett kitartást és küzdeni akarást is szerzett. Megtanították gondolkodni, előre lépni, nem feladni. Azt gondolja, nagyon jó befektetés volt az a néhány kemény év. A frissen végzetteknek azt kívánja, éljék ugyanazt át, mint ő annak idején. Az itt kapott szakmai tudás szakmai karriert tesz lehetővé. Javasolja, hogy legyenek kitartók, ne legyenek kishitűek, ne hátráljanak meg az első nehézségnél. Az AlphaVet Holding anyagilag is támogatja az egyetemet, ami kölcsönösen jó mindkét félnek.

A beszédek után a doktorrá avatásokra került sor. Elsőként a doktori esküt mondták el a doktorrá avatottak, majd dr. Tőzsér János és a dr. Gálfi Péter, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke adta át a doktori címet tanúsító okiratot. Nyolc tudományágban hatvan doktort avattak. A doktorrá avatások után került sor a habilitációs címek átadására. Öt tudományterületen hét fő kapott habilitált tanári címet.

A Szent István Egyetem létrejötte óta létezik a Szent István előadás, amit ebben az évben dr. Birkás Márta tartott meg. Az előadás előtt az ülés levezetője ismertette az előadó pályáját. Birkás Márta 1974-ben végzett agrármérnökként a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1978-ban summa cum laude doktorált. 1987-ben mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet szerzett. 1995-ben Gödöllőn habilitált. 1997 óta egyetemi tanár. 2002-ben kapta meg az MTA doktora címet. Ő teremtette meg a gödöllői talajművelési doktori iskolát. Kilenc szakmai és tankönyvet írt. Magyarul és angolul publikál, ad elő. Tudományos munkásságának fő területe a talajminőség-javítás és a talajok védelme a káros hatások ellen. Magyarországon 2,2 millió hektáron vezették be tudományosan igazolt talajvédelmi módszereit. Az ismertető után a professzor asszony Talajművelés – közelebb a csodához címmel tartott előadást.

A talajművelés konvencionális tevékenység és nem könnyű a csodát elérni. Ha a talajt jól gondozzák, akkor elérik a megfelelő morzsalékosságot, de ha szakszerűtlenül bánnak vele, akkor leromlik a minősége. Magyarországon nyolc fő talajtípus van. Legtöbb az erdőtalajokból fordul elő. Valamennyit védeni és kímélni kell. A bevezető után a talajt veszélyeztető tényezőkről beszélt az előadó. A talajt leginkább a nagyon sok csapadék, illetve a szárazságstressz vagy aszálystressz veszélyezteti, de számolni kell a jégveréssel és a fagykárral is. A tartós szárazság és a hőstressz kiszáradást, kérgesedést okoz, ami a talaj halála. A nem megfelelő művelés is veszélyezteti a talajt (pl. a szalonnás szántás káros a talaj szerkezetére). A kiszáradt talaj inaktív, így a nyár kritikus időszak a talajok életében. Szárazságnak és hőstressznek van kitéve a talaj az aratás után. Ezek ellen véd a jól szecskázott szalma. Kísérletileg igazolt, hogy minél nagyobb a talajborítottság, annál több nedvesség marad benne. Takaratlannal összevetve a takart talajban egy hónapnyi lehullott csapadék marad. Fontos a morzsalékosság, ami nő a keskeny sorközön termesztett növényeknél. A csapadékos idény morzsaromboló, főleg a száraz idény utáni csapadéknál. Ha elmarad a nyári talajművelés, nő a morzsásság. Ismerni kell a talaj állapotát, hogy tudjuk hogyan műveljük azt; gyarapítani kell a talaj szervesanyag-tartalmát. A talajművelésben számos kihívás van, a mezőgazdaság növekvő megbecsültségéért tenni kell. Manapság szélsőségesebb a klíma, de erre tudnak szakmai válaszokat adni. Végül megköszönte az egyetem, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és az intézet támogatását, amit a munkájához kapott. Lehet, hogy a talajművelés csoda, amihez sok-sok munka kell, de megéri. 

A 2013-ban alapított Kosáry Domokos-díj második átadására került sor ezután. Az elismerés a könyvtárügy területén, a könyvtári, levéltári munka szervezésében több éven át elért kimagasló eredmény, az egyetemtörténeti, agrártörténeti kutatásokban végzett magas szintű tevékenység, illetve a könyvtár érdekében, a könyvtárügyért kifejtett támogatás elismeréseként adományozható. A díjat a kuratórium javaslatára 2014-ben a szenátus dr. Szögi László történésznek, levéltárosnak, a történelemtudomány kandidátusának, az ELTE Egyetemi Könyvtár nyugalmazott főigazgatójának, az ELTE levéltár nyugalmazott igazgatójának, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottság alelnökének, az MTA Egyetemtörténeti Albizottság elnökének adományozza. A kitüntetést az egyetem szaklevéltárainak létrehozásában, fejlesztésében, az egyetemi levéltári hálózat kialakításának előkészítésében, valamint a SZIE egyetemtörténeti tevékenységének támogatása során végzett mindenkor magas szakmai színvonalú, ösztönző, segítő munkájának elismeréseként kapta a díjazott. A díjat Tőzsér János rektor és Koósné Török Erzsébet a SZIE Kosáry Domokos Könyvtárának főigazgatója adta át.

            Ezután különböző címek és kitüntetések átadására került sor. Dr. Szűcs István egyetemi tanár Professor Emeritusi címet, dr. Szőcs Gábor egyetemi magántanári címet, dr. Daood Hussein, dr. Zsembeli József, dr. Herbst Árpád, dr. Túróczi Imre, dr. Csaba László, Rakaczkiné dr. Tóth Katalin, és dr. Józef Kania címzetes magántanári címet kapott. Szent István Egyetem Aranyérem kitüntetésben részesült dr. Bártfai Zoltán, dr. Zöldág László és dr. Bakonyi Gábor. Szent István Egyetem Ezüstérem kitüntetésben részesült dr. Komor Levente, Orova Lászlóné dr. és Túriné Patai Magdolna. Péli László Antal és dr. Tóth László Pro Negotio Universitatis kitüntetést kapott. Ezután átadták a Szent István Egyetem Babérkoszorú Arany, Ezüst és Hallgatói fokozatát, majd főtanácsosi és tanácsosi címeket adományoztak.

Horváth Tamás