Lezárult a 2014-es tudós emlékév az OMgK-ban

December 9-én a Benkő József emlékdélutánnal zárult az OMgK Tudós évfordulókhoz kötődő 2014-es programsorozata.

200 évvel ezelőtt, 1814 decemberében hunyt el középajtai és árkosi Benkő József nemes botanikus, erdélyi történelemkutató, író, református lelkész. Ezen a téleleji délutánon a sokoldalú egyéniség életét, tevékenységét, munkásságát mutatták be az előadók.

Benkő József erdővidéken, Bardócon született. Életét Középajtán élte, ahol mint református lelkész működött. Itt hozta létre gyűjteményes kiskertjét 600 növényfajjal. A kertet az évszázadok során elhanyagolták, napjainkban tervezik felújítását. A kutató jelentős herbáriummal is rendelkezett, ami sajnos később tűz martalékává vált.

Kiss Székely Zoltán biológus, a Szentendrei Református Gimnázium Kővirág 6 Természetvédelmi Szakkör vezetője Benkő József szétszóródott műveit tanulmányozva követte végig a szerző botanikai munkásságát. Mint mondta: Benkő József elévülhetetlen érdemeket szerzett e tudományterületen annak ellenére, hogy tudását autodidakta módon gyarapította. A térségben többen is foglalkoztak botanikával, de Benkő József sok szempontból kiemelkedik közülük. Ő volt az, aki 1781-ben a Téli bokréta című művében felhívta a figyelmet Linné az élővilág rendszerezésével kapcsolatos munkáira, kettős nevezéktanára, ő ismertette először Linné botanikai rendszerét magyar nyelven.

Több mint hatvan olyan növénynév ismert, amelyet Benkő említ első ízben. Gyűjtötte a Székelyföldön élő növények elnevezéseit, gyűjtésében megtalálhatóak az egyes vidékek népi elnevezései mellett az oláh és a szász kifejezések is. Több növény magyar nevét ő maga alkotta, melyek között vannak saját névadások és tükörfordítások. Ő közölt először a magyar szakirodalomban Linné rendszere szerint gombákat is.

A Nomenclatura botanica címmel, 1783-ban kiadott növénynévszótár mintegy ezer növényfaj nevét tartalmazza latin, magyar, német és francia nyelven. Napjainkig is érezteti hatását Benkő növényekkel kapcsolatos nyelvészeti tevékenysége. Kiss Székely Zoltán Zöldelékeny Ország című előadásában néhány növényt be is mutatott azok közül, amelyeknek ma használatos elnevezését neki köszönhetjük. Például munkájának eredménye a növény szó útnak indítása is: a német Gewächs fordításaként mint növetény kezdte meg pályafutását. A Ranunculus fajok magyar elnevezésére a boglárkát használta, amely változat végül elterjedt a ma ismertebb kortárs botanikus Diószegi (szironták) javaslatával szemben. A Berberis-félék magyar nevének ő javasolta a baraboly kifejezést, amely (sóska)borbolyaként napjainkban is használt. Olyan közismert növények nevét is ő írta le először, mint például az akác, az árvalányhaj, a hóvirág, a karalábé, a muskátli, a nefelejcs, az őszirózsa vagy a vadgesztenye.

Tíz növényt bevont a vallási kultuszkörbe és azokat az erények jelképnövényének nevezte.

Botanikai-nyelvészeti munkájának elismeréseként róla nevezték el az Epilobium Benkőianum füzikefajt. Bár a növény közben elvesztette faji rangját, de a kicsiny gombvirág (Galinsoga parviflora) népi nevei között szerepel a Benkő pap virágja név is. Az ecetfa hasznosítására tett javaslatáért díjat kapott.

Az emlékest második részében a Hunok és székelyek című tanulmánykötetet szerzői mutatták be. A könyv érdekessége, hogy a szerzők mindnyájan Benkő rokonok: Benkő Mihály és Benkő István a botanikus oldalági, míg dr. Darkó Jenő anyai ágról közvetlen leszármazottja.

Benkő Mihály történész a kötet létrejöttének körülményeit mesélte el a jelenlévőknek, majd testvére Benkő István a kötetben szereplő családkutatását ismertette. A tanulmányban a Benkő névből kiindulva nemzetségi láncolatokból, családnévből országos történelmet kibontó kutatásait, következtetéseit mutatta be. A család származásának kutatása során kiderült, hogy a Benkő név változatai (Bánk, Benkovic) a korabeli Magyarország számos részén megjelennek. A család feltételezhető jelenlétét számos településnév őrzi a Kárpát-medence keleti részén, de a család tagjai a katonai tevékenységük kapcsán letelepedtek az Alpokalja, illetve Horvátország területén is. Említést érdemel, hogy a család hagyományos címerében szereplő csillag, hold, fegyvert tartó kar és a kék alapszín elemei nem csak a székely címerben, de Szombathely címerében, továbbá egyes magyarországi és horvátországi Benkő-címerekben is megtalálhatóak.

Dr. Darkó Jenő történész ismertette Benkő József életét, és a székely történelemmel foglalkozó műveit. Benkő József egy lelkészi hagyományokkal rendelkező székely nemesi család tagjaként született. Életét több nehézség keserítette: a Székelyudvarhelyi Kollégiumban betöltött állásából lemondatták, és annak okán, hogy a korabeli tiltás ellenére eltérő vallású párokat is összeadott börtönbüntetésre is ítélték.

Benkő József a székely történelemmel foglalkozó kutatásaiból több, a magyarság egészének történetére nézve is érdekes dolog feltételezhető. Dr. Darkó Jenő kutatásai alapján azt a feltevést látja igazoltnak, amely szerint a székelyek már a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében voltak, magyarul beszéltek, és (a bolgár, frank, szláv támadások nyomán) felszabadítóként fogadták Árpád népét, majd határőrfeladatokat kaptak. Vélhetően a honfoglaláskor már itt élők beolvadtak a magyar – illetve a horvát – nemességbe, és csak Székelyföldön őrizték meg nemzetségi szervezetüket.

Vincze Petronella, a programsorozat szervezője a tanulmánykötetből kölcsönzött idézettel köszönte meg a tartalmas délutánt az előadóknak:

A családszeretetnek, ennek az egyik legnemesebb emberi érzésnek az alapja az elődök tisztelete és megbecsülése... Fontos, hogy eleinkről megmaradt adatokat feljegyezve a feledéstől megmentsük.

Pál János