Száz éves a Budapest Gyűjtemény

Az alapításának 110. évfordulóját is ünneplő Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületében pontosan száz évvel ezelőtt nyílt meg a Budapest Gyűjtemény. Ezt a szép évfordulót a Várostörténet, helyi értéktudat, információközvetítés címmel megrendezett konferenciával ünnepelhettük meg november 19-én. A konferencia méltó lezárása volt a könyvtár csaknem egész évben tartó, eseményekben igen gazdag programsorozatának.

Jelen volt Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes is, aki köszöntőjének központi elemeként a Budapest Gyűjtemény Budapesten túlmutató jelentőségét hangsúlyozta. Megítélése szerint a gyűjtemény egyediségével nem kizárólag a várost dokumentálja, hanem annak történetén keresztül jelentős adalékokkal járul hozzá az egész ország históriájához is. Ez a gyűjtemény azáltal, hogy a főváros életének fontos epizódjairól őriz pótolhatatlan dokumentumokat, egyrészt szakirodalmi alapozást nyújt általánosságban véve a nagyközönségnek, másrészt kimondottan hasznos a helyismeret iránt érdeklődőknek, az önkormányzatoknak, társadalmi szervezeteknek, illetve a közművelődés, a közigazgatás, a városfejlesztés, és nem utolsó sorban a sajtó szakembereinek is.

Ez a jubileumi száz év – amely óhatatlanul arra készteti az embert, hogy csak a szépet és a jót említse – nemcsak a könyvtár, hanem a város történetében is meghatározó ívet rajzol meg – hangsúlyozta bevezető gondolataiban dr. Fodor Péter, a könyvtár főigazgatója. Fodor Péter úgy véli, hogy ebben az elmúlt száz esztendőben kiemelten fontos volt a város közgyűjteményeinek együttműködése, nem utolsó sorban a könyvtár és a Budapest Gyűjtemény huszonhárom fővárosi kerülettel való szoros kapcsolatának fenntartására. Ily módon az intézmény programsorozatát lezáró konferenciát kiváló alkalomnak látja a kerületi rokon intézmények nagyon gazdag munkájába való betekintéshez, de ahhoz is, hogy hozzájáruljon a  főváros történetének megismeréséhez, imázsának erősítéséhez. Azok a kiállítások, amelyeket az elmúlt években rendeztek meg, tanúsítják, hogy a fent említett együttműködés korrekt, szakmai munkán alapszik – emelte ki a főigazgató.

A konferencia tartalmi részének kezdetén, a hivatalos programpont szerint Rostás Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese  tartotta volna meg előadását A fővárosi közgyűjtemények kialakulása a múlt századfordulón címmel. Távollétében gondolatainak írásos változatát az intézmény főigazgatója dr. Farbaky Péter olvasta fel.

Rostás Péter előadásának alapvetéséül a Városigazgatás, várostörténet, nyilvánosság címet adta, mivel megítélése szerint utóbbi három alapfogalom az, amelyek köré egy városvezetés saját közgyűjteményeivel való elvárásai fölfűzhetők, illetve amely alapvető funkciókat minden városi közgyűjteménynek szolgálnia kell. A városigazgatás szolgálata ezek közül – legyen szó hivatalos iratok, városi kiadványok, jogi segédkönyvek, vagy éppen az egyes hivatali intézmények berendezéseinek tárolásáról – mindenkor az egyik legfontosabb funkció volt. A városigazgatás szolgálatának alapvető funkcióján túl a tudományos kutatás és a nyilvános hozzáférés lettek azok a korabeli újdonságok, amelyek a múlt századfordulón tisztázódva megteremtették a modern értelemben vett városi közgyűjtemények alapjait. A továbbiakban Rostás Péter papírra vetett gondolataiból érdekes adalékokat tudhattunk meg a kapuit 1904-ben megnyitó könyvtár intézményi működésének kezdeti időszakáról, a főváros más közgyűjteményeivel való kapcsolatainak – amelyet ebben az aspektusban mindenekelőtt az évtizedeken keresztül egymást egymásnak alárendelni kívánó fővárosi kulturális intézmények története jelent – alakulásáról. Képet alkothattunk arról is, hogy milyen állomásai is voltak az intézmény életében a huszadik század elvárásainak megfelelő, a városi közgyűjtemények kiszélesedő funkcionalitását érintő folyamatainak.

A dr. Farbaky Péter közreműködésével nyilvánosság elé tárt gondolatsort dr. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltára főigazgatójának a Budapest Főváros Levéltára digitális tartalomfejlesztési szolgáltatásai című rendkívül tartalmas előadása követte, amely az előadó szerint önmagában már abból is adódott, hogy az utóbbi tíz évben megnyilvánuló és egyben legkézzelfoghatóbb erőssége a digitalizálás és a digitális közzététel. A nagy mennyiségű források – mindenekelőtt térképek – digitalizálása az intézmény saját eszközrendszerével már 1998-ban megkezdődött – ezt a kezdeményezést elsősorban állományvédelmi szempontok ösztönözték. A főigazgató ismertette a levéltár elmúlt csaknem húsz esztendejének idevonatkozó folyamatait, amelyek révén lehetővé vált a levéltári állomány – többek között közjegyzői iratok, végrendeletek, korabeli pesti és budai tanácsülési jegyzőkönyvek, fogolytörzskönyvek és más pótolhatatlan dokumentumok – digitalizálásának folyamata, és az ily módon immár rendelkezésre álló digitális tartalmak publikálása. Érdekes adalékokat tudhattunk meg Budapest Főváros Levéltára adatbázis-építési projektjeiről, az E-levéltár megvalósításáról, valamint a Levéltári Egységes Adatbáziskezelő Rendszer (LEAR) létrehozásához és az abban való aktív részvételhez fűződő erőfeszítéseiről.

A konferencia szervezői Gönczi Ambrust, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény gyűjteményvezetőjét kérték fel arra, hogy ossza meg gondolatait a helytörténeti gyűjtemények szerepéről és lehetőségeiről a huszonegyedik században A budapesti helytörténeti gyűjtemények szerepe a helyi közösségek kiszolgálásában címmel. Gondolatmenetét arra a tézisre fűzte fel, amely szerint a szűkebb értelemben vett lakókörnyezet területén tevékenykedő – lokális topográfiai egységekhez kötődő – helytörténeti gyűjtemények létjogosultsága globalizált világunkban egyre kézzelfoghatóbbá válik. A nagyobb közösségen belüli öndefiniálás és a területileg is elkülöníthető kisebb közösséghez való tartozás társadalomépítő szerepéről szinte minden szociológiai munka, konferencia számtalanszor megemlékezett már – emelte ki az előadó.  A helyi értékek és történeti hagyományok feltárásában, megismertetésében, az önazonosság és lokálpatriotizmus erősítésében ebből adódóan igen nagy szerepe lehet a helytörténeti kutatásnak, a helytörténetírásnak és a helytörténeti gyűjteményeknek. Mint arról értesülhettünk, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény azok közé a helytörténeti orientációjú szervezetek közé tartozik, amelyek kutatási eredményeiket könyv formájában a legtermékenyebben és legsikeresebben teszik közzé.

A konferencia záró előadását Százéves gyűjtemény új felhasználói környezetben címmel Sándor Tibor, a FSZEK Budapest Gyűjtemény osztályvezetője tartotta meg, aki szerint a folyamatosan változó felhasználói környezet komoly kihívás elé állította és állítja az egyes korszakokban a közkönyvtárak teljes összefüggő rendszerét. Megítélése szerint a helyismereti tevékenység jelentősége erőteljesen felértékelődött mind a reális, mind a virtuális térben, és funkciója megkérdőjelezhetetlen a lokális kérdésekkel kapcsolatos tudományos és szakmai kutatás, a kulturális időtöltés támogatása, a helyi közösségekhez fűződő felelősségtudat kialakítása, valamint az adott környezetre kiható közéleti döntések szakszerűségének növelése terén. Előadásának érdekes aspektusa volt annak összegzése, hogy mennyire változtak, illetve maradtak változatlanok a virtuális tér által meghatározott új környezetben a könyvtáros személyével, az internetes jelenlét eszközrendszerével és általánosságban véve a könyvtárral mint kulturális intézménnyel kapcsolatos elvárások. Az információ eléréséhez vezető út lerövidítésén túlmenően, a huszonegyedik század könyvtárosával szemben a távolról való megszólaltathatóság, valamint a felhasználható dokumentumok körét meghaladóan a konkrét kérdésekre vonatkozó gyors és célirányos információk szolgáltatása igen markánsan érzékelhető igényként van jelen.  A könyvtár minden dokumentumáról információt adó, egyre több dokumentumot és dokumentumtípust digitalizáló, ezek távoli elérését és szabad felhasználhatóságát maradéktalanul nyújtó, a könyvtár egyes keresett dokumentumairól a lehető legegyszerűbb módon és legkevesebb redundanciával adatot szolgáltató eszközrendszer internetes jelenléte szintén egyre nélkülözhetetlenebb.

A konferencia előadásait követően a résztvevők a Budapest Gyűjtemény ritkaságaiból összeállított válogatást tekinthették meg az Arany szalonban.

Zubor Ferenc