Szegények mindig vannak veletek. Akkor tehettek velük jót,

amikor akartok[1]

Az ENSZ világnapok közül talán az egyik legszélesebb körben ismert és számon tartott napon – az Élelmezés világnapján – Magyarországon is számos olyan eseményre és rendezvényre kerül sor, amely az éhezésre, valamint az alultápláltság ügyére kívánja felhívni a közvélemény figyelmét. Ebből az alkalomból került sor a FAO, a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület képviselőinek részvételével a Műcsarnokban megtartott sajtótájékoztatóra 2014. október 16-án.

Röviddel a sajtótájékoztatót megelőzően érkezett a Hősök terére az a teherjárművekből álló konvoj, amely magyarországi rászorulók számára gyűjtött élelmiszeradományokat szállított, illetve amely a sajtó munkatársainak fotózása után tovább is haladt a Magyar Élelmiszerbank Egyesület raktáraihoz.  A konvoj csaknem ötven tonna élelmiszert szállított – tizennyolc vállalat adományaként – a rászorulóknak mintegy negyvenmillió forint értékben.

A sajtótájékoztatót Vladimir Rakhmanin, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Képviselőjének beszámolója nyitotta meg. Előadásában tájékoztatást adott a szervezet éves jelentéséről és annak meglepő megállapításáról, amely szerint a világ élelmiszer-termelésének jelentős hányada továbbra is a családi gazdaságokból származik. A beszámolóból megismert adatok szerint az európai termőföldek több mint felét családi gazdálkodók művelik és óvják meg erőforrásait, agrár-biológiai sokszínűségét, vizeit, talaját, és az erdőket a jövő generációi számára. A képviselő a szervezet éves jelentéséről szóló beszámolójában utalt arra, hogy a FAO munkáját a jövőben alapjaiban fogja meghatározni a gazdasági növekedés és a környezetről való gondoskodás, amely – mint mondotta – nem zárja ki egymást. Megfelelő támogatás esetén a családi gazdaságok egyszerre lehetnek termelékenyebbek és környezetileg fenntarthatóak – hangsúlyozta.

Az Élelmezési világnap sajtókonferenciáján Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára elsőként a világélelmezési nap magyar vonatkozásaira hívta fel a hallgatóság figyelmét. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája, magyar határozati javaslat alapján nyilvánította az 1979. esztendőben október 16-át az élelmezés világnapjának.

Mivel a világnap nem titkolt célja a kormányok és a széles közvélemény mozgósítása az emberiség igen jelentős részét sújtó élelmezési gondok orvoslására, így évről évre növekszik a jelentősége – összeurópai és magyar értelemben is – a témához fűződő politikai „hozzáállás” milyenségének – emelte ki a helyettes államtitkár.  Megítélése szerint az Élelmezési világnap kiváló lehetőség annak áttekintésére, hogy hazánkban és a világ más részein milyen feltételek mentén biztosítható a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerek köre. A világnap fényében is jól kitapintható, hogy a kérdéshez a mezőgazdaság és a családi gazdálkodási forma szorosan kapcsolódik. Magyarországnak, amely igen komoly agrártermelő, a családi gazdaságok termelési struktúrán belüli fejlesztésének erőteljes előmozdításán keresztül is van keresnivalója a belföld- és a világ élelmiszerpiacán. Nem véletlen, hogy az ENSZ a 2014-es esztendőt a Családi Gazdaságok Nemzetközi Évének nyilvánította. A családi gazdálkodás központi szerepet játszik a globális és a helyi élelmezésbiztonság megteremtésében, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásban, hiszen a megfelelő mennyiségű élelmiszer megteremtése mellett annak összetételére és megfelelő tápértékére is kiemelt figyelmet kell fordítani.  Utalt arra, hogy bár Magyarországon a bejegyzett családi gazdaságok száma mintegy tizenkilencezerre tehető, ám ha mindehhez hozzátesszük azokat az egyéni gazdálkodókat, akik az önellátás mellett piacra is termelnek, akkor a családi gazdaságok száma eléri a négyszáznyolcvanezret. Feldman Zsolt szerint ezért igyekezett hazánk az idei évben is csatlakozni a FAO családi gazdaságok témáját középpontba állító programjához, amelynek egyik szemléletes példája volt a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014 márciusában Budapesten megtartott nemzeti bizottsági ülése is. A helyettes államtitkár az élelmezés világnapjának kontextusában és a magyar agrárium hatékonyságának növekedése tekintetében továbbra is kulcskérdésnek tartja a kis- és családi gazdaságok termőföldhöz, öntözővízhez, piaci lehetőségekhez és a termelés megkezdése előtti finanszírozási formákhoz való hozzáférésének hatékony előmozdítását. Megítélése szerint ez a gazdálkodói kör lesz a gerince a jövő magyar mezőgazdaságának, amely a hazai és a külföldi piacokat is el fogja tudni látni biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerrel.

Ezzel a komplett megközelítéssel – amelynek elengedhetetlen része az élelmiszerrel összefüggő, valamint a termelésben, élelmiszer feldolgozásban, kiskereskedelemben vagy éppen a saját háztartásunkban jelen lévő veszteségek keletkezésének minimalizálása – válik lehetővé a magyar élelmiszer-termelés előttünk álló évtizedeinek megalapozása és fejlődő pályára állítása – vélekedett a helyettes államtitkár.

A sajtótájékoztató utolsó felszólalója, Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke az Élelmezési világnap programjainak szervezésében és lebonyolításában kilenc éve aktívan közreműködő szervezet tevékenységét mutatta be röviden beszámolójában. Hangsúlyozta, hogy a 2005-ben alakult szervezet azért jött létre, hogy kapcsolatot teremtsen a hazánkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek – amely óvatos becslések szerint meghaladja az évi 1,8 millió tonnát – és az arra rászorulók között, elősegítve ezzel a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkenését.  Az elnök kiemelte, hogy Magyarországon az Eurostat adatai szerint a lakosságnak csaknem harmada szenved az úgynevezett minőségi éhezéstől, azaz nem engedheti meg magának, hogy megfelelő rendszerességgel húst vagy annak megfelelő fehérjét tartalmazó élelmiszert fogyasszon.

A statisztikai adatok alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon több millióra tehető azoknak a száma, akik erre a termeléstől a fogyasztásig keletkező élelmiszerfeleslegre rászorulnak. A szervezet a jövőben is arra törekszik, hogy ebből az élelmiszerfeleslegből lehetőségeihez mérten – hasonló akciók keretében – egyre többet mentsen meg és juttasson el a rászorulóknak.

Zubor Ferenc