Vadászbabonák a XIX. században és ma

Mit szemmel láthatok, csak álom néha,

Csalóka látszatok a föld felett,

S az a való, midőn az űrbe néz a

Tudástól átsugallott képzelet . . .

Ezzel a Kisteleki Ede versikével kezdődik Lakatos Károly magyar vadászbabonákról szóló könyve: a Vadászhit. A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusza.

November az őszi – és sok vadász szerint a legszebb – vadászidény. A hónap elején, 3-án ünnepeljük Szent Hubertuszt, a vadászok védelmezőjét, november 11-e pedig nemcsak Szent Márton, hanem a magyar mondakörbe is bekerült Nimród, a vadász napja is egyben. Ez utóbbi napra kitűzött olvasóköri találkozóra egy különleges „csemegét” választottam bemutatásra. Az OMgK-ban rendezett Tudós évfordulók – 2014 kiállításon keltette fel érdeklődésemet Lakatos Károly vadászbabonaságról írott műve. A szerzőjéről halálanak 100. évfordulója alkalmából emlékeztünk meg, a kiállításon szerepeltettük az OMgK gyűjteményében megtalálható, általa írt műveket. A Vadászhit című könyvének egy 1910-ben kiadott példányát őrizzük.  A nagyon kedves és mulatságos, sokszor tanulságos történetek száz évvel repítik vissza az olvasót az időben. Mivel én sose vadásztam, sőt nem is jártam vadászaton, ezért mondhatom  laikus vagyok e téren. Ám kíváncsi voltam Lakatos Károlyra, a vadászíróra, erre a könyvére, majd elolvasása után azt is szerettem volna megtudni és megmutatni az érdeklődőknek, hogyan állunk ma a vadászbabonákkal. Ezért aztán a délutánra vadászokat hívtam meg, akikkel beszélgethettünk, és akik érdekességekkel egészítették ki könyvismertetésémet. A Vadász Könyvklub Egyesületet Zentai Csaba és az egyesület elnökhelyettese Nagy Kálmán képviselte. A VKE Diana Vadászhölgy Klubtól öt, csinos ünnepi egyenruhába öltözött vadászhölgy érkezett.

            Lakatos Károly 1853-ban, Győrben született. Mint ornitológus főleg a vízi és ragadozó madarak életmódját tanulmányozta, emellett kutyakiképző iskolát is üzemeltetett és vadászott. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián szerzett erdész- és vadászmester képesítést. Kilenc könyve mellett szaklapok hasábjain számos cikke jelent meg nemcsak Magyarországon (Vadász-lap, Erdészeti Lapok, Szemle, Természet, Állattani és Vadászati Folyóirat, Magyar Erdész, Ethnographia stb.), hanem külföldön is. Megfigyeléseiről, tapasztalatairól, vadászatairól élete végéig részletes naplót vezetett.

Érdekes módon, szakdolgozatai, könyvei, szépirodalmi jellegű írásai Angliában a hazainál jóval nagyobb sikert és elismerést értek el. A Field, az egyik legelőkelőbb angol vadász és sportlap tudományos és vadászati írásaihoz külön fordítót alkalmazott. E londoni lapnak szakreferense és munkatársa is volt.

Egy évig tartó súlyos betegség után elfeledve 1914. április 15-én, egy pesti klinikán fejezte be életét. A Vadász Könyvklub Egyesület a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben bukkant Lakatos Károly sírjára, ami fölé 1997-ben emléktáblát állított.

A most bemutatott Vadászhit. A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusza az író másodikként megjelent könyve. Számos írása közül ez a legeredetibb témájú, amelyhez hasonlót magyar nyelven rajta kívül még azóta se írt senki sem. A könyv négy kiadást ért meg, az első kettő még a szerző életében: 1897 és 1910-ben jelent meg, majd 1990-ben reprint kiadásban és 2002-ben a Magyar vadászírók klasszikusai sorozatban  A császármadár és vadászata című művével egybekötve. Ezek a kiadványok ma is ritkaság számba mennek, minden vadászkönyvtár becses darabjai.

A könyv élvezetes olvasmány, amit témája és stílusa mellett kedvessé tesznek a versidézetek, a fejezetek kezdetén a díszes iniciálék, a sok szövegközti metszet.  Lakatos Károly a századvégre jellemző hosszú körmondatokban fogalmazva, leíró részekkel tarkítva írja izgalmas történeteit, amelyek néhol humorosak, néhol kicsit félelmetesek, hátborzongatóak. Mint felvilágosult ember, megmosolyogja a babonaság híveit, akik reszketéssel emlékeznek vissza a régi korok természetfeletti tüneményeire. Ám, amikor saját történetei között olyan jelenségre emlékezik, amelyet józan ésszel nem tud megmagyarázni, őt is elfogja a borzongás.

A szerző a könyv elején bevallja, hogy meglehetősen kevés az írásban található vadászathoz kapcsolódó magyar babonaság, ezért igencsak fáradságos kutató munkával tudta azt összegyűjteni. Témakörök, babonatípusok, látomások jellemzői szerint kilenc fejezetre osztva, személyes vagy vadásztársaitól hallott történetek, vadászok körében szájhagyomány útján terjedő saját gyűjtések adják e könyvecske anyagát.

Ezen az őszi délutánon amellett, hogy megemlékeztünk a régi nagy vadászgeneráció egy kevésbé ismert alakjáról, alkalmunk volt betekinteni az egykori és a mai vadászvilágba is.

A Vadászhit sorait olvasva sok ismeretlen kifejezéssel találkozunk, mely a mai kor embere számára nehezen értelmezhető. Sok szokásunk is tovatűnt, a mindennapi rohanásban hajlamosak vagyunk leegyszerűsíteni, elengedni azokat. Sok szépségtől, „fűszertől” fosztjuk meg magunkat ilymódon. A vadászat hagyományokra épülő természetes tevékenység, van folyamatossága, így mindennek ellenére a könyvben szereplő sok babonaság a mai napig fennmaradt. Bíró Gabriella néhány saját élménnyel gazdagította az előadást. A VKE Diana Vadászhölgy Klub titkára nem csak a mai vadászatokról mesélt, hanem bemutatta a közösséget, céljaikat, feladataikat, rendezvényeiket. Mint mondta a 160 fővel 11 éve alakult Vadászhölgy Klub ma mintegy 200-240 tagot számlál, akik között vadászok és vadászfeleségek, hivatásosak és kedvtelésből vadászók egyaránt vannak. Kiemelten fontos feladatuknak tartják a gyermekek természetismereti nevelésének elősegítését, a napjainkban meglehetősen háttérbe szorult oktatásának támogatását.

Nagy Kálmán a Vadász Könyvklub Egyesületet, tevékenységét, rendezvényeiket, kiadványaikat mutatta be röviden. A helyszínen megtekinteni és vásárolni is lehetett például olyan ritkaságokat, mint a könyvklub által kiadott dr. Czvalinga István: Emlékezés Lakatos Károlyra címmel megjelent életrajzot vagy az eddig kereskedelmi forgalomba nem került Lakatos Károly: A haltenyésztés szárnyas ellenei című könyvet.

A Vadász Könyvklub Egyesület és a VKE Diana Vadászhölgy Klub egyaránt várja az érdeklődőket programjaikon, rendezvényeiken.

Puskára tehát emberek,

Vadat lőni siessetek!

Vincze Petronella