Közgyűlés a galériában

A Publika Magyar Könyvtári Kör közgyűlésére március 25-én került sor a Józsa Judit Galériában, a Városház utcában, ott, ahol régen a diplomaták dolláros boltja volt.

            Ez alkalommal is minden a szokásoknak megfelelően indult. Miután megválasztottuk a tisztségviselőket, Billédiné dr. Holló Ibolya elnök asszony szóbeli kiegészítéseket fűzött a honlapon (http://www.publika.hu) már olvasható éves szakmai és gazdasági beszámolóhoz, majd a Felügyelő Bizottság jelentése, végül pedig a 2015. év tervei kerültek szóba. Ezután még visszatértünk az Élet-Képes Példatár pályázathoz, a lebonyolításban oroszlánrészt vállalók kaptak jutalmakat. (Szó volt róla, hogy a pályázat folytatódik, témája: alkotók és alkotások lesz.) A pályamunkák értékelése és a díjak kiosztása az Országos Mezőgazdasági Könyvtár Tessedik Termében volt január 15-én, az első díj egy gyönyörű Józsa-kerámia volt, az Emese! Erről olvashatnak itt az első számban, a cikk címe: Az Élet-Képes Példatár pályázat díjait kiosztották.

            A korondi híres fazekas-családból származó Józsa Judit, aki kerámiaszobrász, művészettörténész és nem mellesleg a Magyar Kultúra Lovagja 2013. december 10-én nyitotta meg galériáját. A művésznő nagy szeretettel fogadta a publikásokat, és a közgyűlés végén pazar tárlatvezetést tartott nekünk az éppen kiállított kerámiáiról.

            Két sorozatáról hosszabban is beszélt a művésznő. Az erénykatalógust Aquinói Szent Tamás útmutatásai szerint mintázta, a hiten, a reményen és a szereteten túl – magyar motívumok felhasználásával – ábrázolja például az igazságosságot, az összetartást, a büszkeséget, az erősséget, a bátorságot stb. Az erényeket papíragyagból mintázta, majd nyárfából vágott szeletekre helyezte fel.

            Másik sorozatában a magyar nagyasszonyokat mintázta meg Józsa Judit, ez tizenhárom év kutatómunkájának és anyaggyűjtésének eredménye. Eddig 59 terrakotta kisplasztikát készített el, most nem láthattuk a teljes sorozatot, de mindegyik kiállított szobrot – illetve magát az embert – bemutatta pár mondattal. Álljon itt egy kis válogatás, kiknek a szobraiban gyönyörködhet a látogató: Emese, Árpádházi Szent Erzsébet, Árpádházi Szent Kinga, Skóciai Szent Margit, Portugáliai Szent Erzsébet, Szent Hedvig, Szilágyi Erzsébet, Sövényházy Márta, Erzsébet királyné azaz Sissi, Szendrey Júlia, Brunszvik Teréz, az első magyar kisdedóvó, az Angyalkert megalapítója (a Mikó utca és az Attila út sarkán volt), Zsolnay Júlia a „legnagyobb magyar fazekas”, Zsolnay Vilmos kisebbik leánya, gróf Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, Leövey Klára, az első magyar újságírónő, a magyarországi nőnevelés egyik úttörője, Torma Zsófia, a világ első régésznője, Aranyváry Emília, az első magyar prímabalerina vagy Tormay Cécile a századforduló legnagyobb magyar írónője, műfordító és közéleti személyiség.

            Átmenetileg, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban folyó feltárások miatt szintén a galériában láthatók Józsa Juditnak a templom számára készített szobrai.

A magyar mesevilág figuráiból is láthatunk itt szép számmal: három- és hétfejű sárkányt, a bájos Tündér Ilonát, a gonosz vasorrú bábát, Jankót, a Szél anyját, a Nap anyját, a Hold anyját.

A kirakatban áll a Magyarország nagyasszonya (Patrona Hungariae), a Magyar család, a Magyarország, az Erdély és a Fehérlófia című szobor.

            Mindenkinek csak azt ajánlhatom: térjen be, és a saját szemével nézze meg! Köszönöm az élményt.

Benczekovits Beatrix