Látogatás az Országgyűlési Könyvtárban

2015. április 1-jén került sor az MKE Mezőgazdasági Szervezetének ez évi első programjára, melynek során megtekintettük az Országgyűlési Könyvtárat és a nemrég megnyílt Országgyűlési Múzeumot.

Elsőként a Deák Ferenc Terembe mentünk ahol a könyvtár több munkatársától tájékoztatást kaptunk a könyvtárról és annak különgyűjteményeiről. Aczél-Partos Adrienn, a Nyilvános Szolgáltatások Osztályának vezetője beszélt a könyvtár egészéről. A Országgyűlési Könyvtárat országgyűlési felhatalmazás alapján 1870-ben alapították. Létrejötte után sokáig zárt könyvtár volt az országgyűlési képviselők kiszolgálására. Amikor az Országgyűlés az Országházba települt át, a könyvtár is vele költözött. (Steindl Imre könyvtárhelyiségeket is tervezett az épületbe.) Azóta is mai helyén, a Dunára néző homlokzati részen található. 1952 óta nyilvános, és mint ilyen, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány és a XX. századi egyetemes történelem a fő gyűjtőköre. Mellékgyűjtőköre a magyar történelem, az újkori egyetemes történelem, a közgazdaságtan, a statisztika és a szociológia. Állománya helyben használható, nem kölcsönző könyvtár. Minden 18 év feletti magyar és külföldi állampolgár beiratkozhat, a használók 70%-a felsőoktatási hallgató.

A könyvtár megújulása 2012-ben kezdődött. Egyrészt térszerkezeti átalakítások kezdődtek, mégpedig: a Dunára néző olvasóterem galériáinak munkaszobáit megszüntették, ezt a teret visszaadták az olvasóknak. Ide különgyűjtemények kerültek. Emellett addig raktárként használt helyiségeket is kiürítettek. Az átalakítás során selejtezésre is sor került, és revíziónak vetették alá az olvasótermi állományt. Ez ma negyvenezer kötetet számlál, és százharminc olvasót tudnak itt leültetni. Mivel az állomány teljes egészében nem fér el az országházi raktárakban, ezért a XVIII. kerületi külső raktárból hetente kétszer szállítják oda-vissza a kért műveket. A megújulás jegyében a könyvtár szervezetileg is megújult. Az Országgyűlési Könyvtárt az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága alá rendelték 43 dolgozóval, akik két könyvtári osztályba – Gyűjteményszervezési és Nyilvános Szolgáltatások Osztálya – vannak sorolva. Korábban az OGYK szervezetébe tartozó Képviselőtájékoztatási Osztály külön főosztállyá vált Képviselői Információs Szolgálat néven.

Az általános ismertetés után a különgyűjteményekről esett szó. Elsőként a Magyar Parlamenti Gyűjteményt ismertette Villám Judit szakreferens. A gyűjtemény egyrészt 1861-től máig őrzi az országgyűlési naplókat és irományokat (törvényjavaslatok, határozatok), másrészt 1580-tól a rendi országgyűlésekre vonatkozó – nagyrészt kéziratos – anyagok találhatók itt. Az 1861 előtti országgyűlések anyagának összegyűjtését 1893-ban Ugron Gábor kezdeményezte. Az anyagrész Gyurikovits György (1780-1848) pozsonyi táblabíró, országgyűlési küldött hagyatékán alapul és 1914 után Takáts Sándor levéltáros gyarapította azt. A XVI-XVIII. századi iratok mellett megtalálhatók itt reformkori jegyzőkönyvek, irományok és küldöttutasítások, valamint Kossuth Lajos Országgyűlési Tudósításai is. A gyűjtemény nagy része, az Országgyűlési Könyvtár Digitalizált Törvényhozási Tudástárában http://dtt.ogyk.hu/hu/ megtalálható.

            Káposztás Edit szakreferens az ENSZ és a Külföldi Parlamenti Gyűjteményről beszélt. Magyarország 1955-ben lett az ENSZ tagja, és mint minden ENSZ-tagállam, Magyarország is letéti könyvtárral gyarapodott. Ez a letét népszövetségi anyagot is tartalmaz, és 1975-től az ENSZ és egyes szakosított szervezetei (IAEA, ILO, UNESCO, WTO) teljes anyagát megkapja a könyvtár. Az iratok nagy része ma már online formában jelenik meg, ahogy a régebbi ENSZ-anyagok is elérhetők mind a hat világnyelven. Szintén online elérhető az ún. Treaty Series, ami állam- és nemzetközi szerződéseket tartalmaz. Ezekkel szemben a népszövetség iratai még nincsenek digitalizálva.

            Egy Brüsszelben 1886-ban megkötött szerződésnek köszönhetően a XIX. sz. vége óta folyik az országgyűlés és a külföldi törvényhozások között naplók és egyéb iratanyagok cseréje. Az Országgyűlési Könyvtár az évek során több mint 35 országgal alakított ki cserekapcsolatot.
Mivel a cseresorozatok nem minden országgal kapcsolatban voltak teljesek, ezért a most folyó apasztás során úgy döntöttek, hogy Anglia, Ausztria, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok törvényhozási anyagait tartják meg, a többit kiselejtezték. Az anyagok régebben nyomtatott, manapság CD-n vagy online elérhető formában érkeznek. Őrzik az Interparlamentáris Unió anyagait is. A Külföldi Parlamenti Gyűjtemény dokumentumai külső raktárban vannak elhelyezve.

Az utolsó különgyűjtemény az Európai Unió Letéti Gyűjteménye. Ezt Szomori Ildikó szakreferens ismertette. Az akkor még Európai Gazdasági Közösségnek nevezett szervezet az 1960-as években minden tagállamában letéti könyvtárat hozott létre. Magyarország uniós csatlakozási folyamata során az OGYK 1997-ben azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az uniós letéti könyvtárat az Országgyűlési Könyvtárban helyezzék el. A bizottság elfogadta a kérést, és 2001. január 29-én az olvasók előtt megnyílt a letéti gyűjtemény. A gyűjtemény anyagából 150 polcfolyóméternyi dokumentum van 30 témacsoportban elhelyezve az olvasóteremben. Érkeznek az Európai Unió Kiadóhivatala által kiadott dokumentumok is. Az Európai Unió hivatalos lapja 2012-ig nyomtatott formában jelent meg, azóta elektronikusan, az EUR-Lex http://eur-lex.europa.eu/homepage.html adatbázisban érhető el. Az adatbázis is, ahogy a nyomtatott folyóiratok is elérhetők a könyvtárból. Szintén megtalálható itt a luxembourgi Európai Uniós Bíróság Határozatainak Tára. Elérhető az EU Bookshop is https://bookshop.europa.eu/hu/home/, melyben az EU intézmények anyagai teljes szöveggel megtalálhatók. Mivel az uniós dokumentumok egyre inkább online érhetők el, ezért Brüsszel már nem minden dokumentumot küld nyomtatva a letéti könyvtárakba.

Végül megnéztük az olvasótermet magát, majd átsétáltunk a látogatóközpontba. Itt Villám Judit volt a kalauzunk, aki körbevezetett minket a március 6-án megnyílt Országházi Múzeumban, amely a teljes magyar parlamentarizmus történetét bemutatja, a rendiség kezdeteitől 1990-ig. Egykorú írott és tárgyi emlékek fogadják itt a látogatót, például a Tripartitum egyik példánya, metszetek a XVIII-XIX. századi országgyűlésekről vagy Deák Ferenc széke a régi képviselőházból. De láthatók a koalíciós időszak röpcédulái, kékcédulák az 1947-es választásról, az Országházban 1956-ban működő Szabad Kossuth Rádió stúdiója és az 1990-es választások plakátjai is. A múzeum megtekintése után a szintén a látogatóközpontban található részletgazdag Országház-makettet és Wachsler Tamásnak, a Steidl Imre program vezetőjének a Kossuth tér felújításakor készített fotóit néztük meg, és ezzel látogatásunk véget ért.

 A visszajelzések alapján kirándulásunk sikeres volt és én személy szerint örültem neki, hogy mint látogató szétnézhettem ott, ahol egyetemistaként 2001 őszén szakkönyvtári gyakorlatomat töltöttem.

Horváth Tamás