Agrárkönyvtári Hírvilág, 2007. XIV. évfolyam 4. szám

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

Agrárpiacunk védelme

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ szeptember 25-én Agrárpiacunk védelme című rendezvényére várta az érdeklődőket.

Dr. Udovecz Gábor az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója Hogyan legyünk sikeresek agrárpiacunk védelmében az Európai Unióban? című előadását követően Sidlovits Diána, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmai referense Bormarketingünk sikereiről és kudarcairól tájékoztatta a hallgatóságot. A rendezvényt záró fórum előtt Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára Kenyérpiacunk helyzetét és várható változásait elemezte.

A vendégeket Lükőné Örsi Gabriella, az OMgK főigazgatója köszöntötte, majd átadta a szót a rendezvény szervezőjének és levezetőjének, Tamás Enikő főszerkesztőnek.

Lükőné Örsi Gabriella, Tamás Enikő, dr. Udovecz Gábor, Sidlovits Diána és Werli József

Sikerünk záloga az export növelése

Dr. Udovecz Gábor előadásából agrárpiacunk elmúlt 3 évben tapasztalt fejlődéséről, változásáról kaphattunk képet.

Az EU-csatlakozást követően Magyarország előtt megnyíló nagy, egységes uniós piacon a termelők új lehetőségekhez jutottak. Szép számmal meg is jelentek, amit az export 2004 óta tartó dinamikus növekedése is bizonyít. 2000-ben 2,4 milliárd euró értékű volt az ország kivitele az agrárium vonatkozásában, míg 2006-ban már elérte a 3,7 milliárd eurót. Ezzel együtt az import volumene is nőtt.

Elégedettségre még sincs okunk, és ez abból adódik, hogy a kereskedelmi mérlegünk nincs egyensúlyban. Az import sokkal nagyobb ütemben nő, mint az export. Az összes fogyasztásból a behozott termékek aránya 20% fölött van. Ez az érték 10 éve még csak 5% volt, 2004-re pedig megduplázódott, és elérte a 10%-ot.

Jól példázza ezt az aránytalanságot az a szomorú tény, hogy sertéshúsból nettó importőrök lettünk. Tejiparunk is nyersanyaghiánnyal küzd, mivel a folyadéktejet – az alacsony felvásárlási árak miatt – a termelők Olaszországban értékesítik. A zöldségszektor még állja a versenyt, de sajnos a gyümölcskereskedelem terén már nincs okunk dicsekvésre. Összességében megállapítható, hogy a velünk egy időben csatlakozott országoknak jobban sikerült alkalmazkodni az új piaci viszonyokhoz.

Agrárpiacunkon számos változás történt a csatlakozás óta. Legszembetűnőbb, hogy termékeinkkel nagyobb piacon jelenhetünk meg. Ebből adódóan a termelők, a kereskedők és az elosztó rendszerek politikája más léptékű. A mérethatékonyság érdekében a befektetők 1–2 jól felszerelt, csúcstechnológiát alkalmazó gyárat működtetnek, s az ott előállított termékekkel dömpingáron jelennek meg a piacon.

A WTO-tárgyalások eredményei alapján a jövőben a verseny további éleződésére lehet számítani. A piac védelme érdekében az EU is rendelkezik bizonyos eszközökkel, melyeket jól megalapozott indokok alapján alkalmaz is (engedélyezési rendszer, vámkedvezmények, dömpingár). Az egyes tagországok gazdaságpolitikájukon (adó- és hitelpolitika, támogatások), a kollektív marketing tevékenységen, a termelői összefogáson, a fogyasztók megnyerésén, az élelmiszer-biztonsági intézkedéseken és a védjegyek alkalmazásán keresztül tudják a piaci viszonyokat szabályozni, befolyásolni.

Hazánkat legnagyobb kudarc a termelői, feldolgozói összefogás terén érte. Rendkívül egyoldalúan nyersanyag-termelésben gondolkodunk.

Az egyes termékpályák szereplőinek szorosabb és hosszabb távú együttműködésére, integrációjára lenne szükség a hazai piac védelme érdekében.

Válasszuk a hazait!

Hazánk szőlőtermő területe folyamatosan csökkent az elmúlt években – tudtuk meg Sidlovits Diánától. Az okok között minden bizonnyal a 2004–2006 közötti időszakra jellemző szerkezetátalakítási támogatás nem megfelelő rendszere is szerepel.

Bortermelésünk erős ingadozást mutat. A 2004/05-ös borpiaci évet kiugróan magas, 5 millió hl terméssel zártuk. A következő időszakot 3 millió hl-es bortermelés és apadó készletek jellemezték. Hazai borfogyasztásunk stagnál. Az export mennyisége csökkenő tendenciát mutat. Borkivitelünk mélypontját – 590 000 hl-rel – 2005-ben érte el.

Az elmúlt 10 év alatt exportpiacunk 61%-át veszítettük el.

Az import ezzel szemben két év alatt megháromszorozódott. A legtöbb bor Olaszországból érkezik hazánkba, melynek háromnegyede olcsó vörösbor. Megdöbbentő, de Magyarország még Nagy-Britanniából is importál bort (feltehetően reexportról lehet szó).

Magyarország saját bortermelése védelme érdekében forgalomba hozatali járulékot vezetett be. 2006. január 1-jétől a bor jövedéki adóját eltörölték, és e járulékká konvertálták át. Az ebből befolyó összeg két célterületet szolgál majd. A másfél milliárd forint nagyságú keret 60%-a a közösségi bormarketing tevékenységének támogatására kerül, a maradék 40%-ot pedig borellenőrzésre fogják felhasználni.

A globalizáció a borágazatot is elérte, alkalmazkodni kell a változó piaci feltételekhez. Ezzel magyarázható, hogy az eredetvédelmi szabályok várhatóan gyökeresen átalakulnak, a termékek csak eredet-megjelöléssel, földrajzi árujelzővel kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.

Közel félszáz péksütemény közül választhatunk

Hazánkban a 2006-os statisztikai adatok alapján 1 200 sütőipari vállalkozás működik, ahol összesen 23 000 ember dolgozik – tájékoztatta a hallgatóságot Werli József.

A sütőipari termékek évi fogyasztása 1960 óta fejenként 20 kg-mal csökkent, tavaly csupán 94 kg/fő mennyiséget ért el. Ez a nagy mértékű csökkenés többek között azzal magyarázható, hogy régebben a sütőipari termékek magas fogyasztói ártámogatásban részesültek. Az olcsó termékek pazarló fogyasztásra ösztönözték a lakosságot.

Napjaink fogyasztásszerkezetét a fehér és a félbarna kenyér nagyarányú, 63–67%-os részesedése jellemzi. Házi jellegű kenyérből, melynek minősége az előbbi kommersz árunál jobb, 18–22 %-ot vásárolunk. A lakosság által keresett péksütemény zöme kifli és zsömle (74%), pedig mintegy 400–450 féle péksüteményt kínál a piac.

Az elkészült pékáru felét (52%) kereskedelmi láncokon keresztül értékesítik. A kiskereskedelemben 25–26%-ot, míg a szakboltokban 13–14%-ot vásárolunk meg.

Az elmúlt években a látványpékségek egyre nagyobb teret hódítanak, számuk már eléri az 1600-at.

A sütőipar jelenlegi nehéz helyzetének az az oka, hogy az előállítási költségek jóval nagyobb ütemben nőnek, mint a pékáru eladási ára.

Az elmúlt nyarat jellemző aszályos időjárás következtében a magasra szökő gabona felvásárlási árak tovább nehezítik a sütőipar helyzetét.

A rendezvény a solymári, Emesz Lajos képviselte, Búzavirág Sütöde termékbemutatójával zárult.

Polgárné Balogh Eszter