Agrárkönyvtári Hírvilág, 2007. XIV. évfolyam 4. szám

Kitekintő

 

Rendezvénysorozatot indított az MKE

 

Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal címmel indított rendezvénysorozatot a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, amelynek nyitó konferenciája szeptember 12-én zajlott le az Országos Széchényi Könyvtárban. A cikk az MKE honlapján olvasható összeállítás alapján készült.

 

Bakos Klára

Heit Gábor

 

Bakos Klára, az MKE elnöke, köszöntő szavai után ismertette a Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal projektet. Beszélt a versenyképesség könyvtári szakterületen lehetséges értelmezéséről: a versenyképesség kemény közgazdasági fogalom volt, mára azonban már országos szintre kiterjedt, minden szakmában fontos kérdés. Meg kell vizsgálnunk, hogy a könyvtárosság állja-e a versenyt a többi szakmával, hozzájárul-e az ország versenyképességéhez, megfelel-e az állampolgárok igényeinek, elébe megy-e azoknak; milyen a jövőnk, milyen szinteken milyen feladataink vannak. A könyvtáros szakma versenyképességéhez anyagi források, megfelelő személyi feltételek, kompetenciák kellenek, rajtunk múlik, hogy hasznosítjuk a forrásokat.

Az MKE feladata a lobbizás, érdekképviselet a maga szintjén, megjeleníti programjában, csatlakozva a stratégiához, hogy milyen tényezők megléte szükséges ahhoz, hogy működő gyakorlat legyen belőle.

A nyitókonferencia az MKE 2007. évi vándorgyűlésének gondolatát folytatja, amelynek kulcstémája, a partnerség is kompetencia, amivel rendelkeznünk kell. A Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal rendezvénysorozat egy projekt, amely a záró rendezvénnyel sem zárul le majd, sőt, akkor kezdődik majd az igazi munka. A következő esemény a fórumsorozat lesz roadshow-k keretében, 6 helyszínen (Kaposvár, Győr, Miskolc, Békéscsaba, Debrecen, Gödöllő) kétnapos programokkal. Jó lenne, ha a fenntartók, akiket meghívunk, és akikkel kapcsolatban vagyunk jelen lennének, hiszen tudniuk kell, hogy mit is tud egy könyvtáros.

Heit Gábor PR ügyvezető igazgató Versenyképesség az Európai Unióban című előadásában először a versenyképesség fogalmát elemezte különböző szinteken és szektorokban. Szerinte a nem üzleti típusú intézményekbe is behozható a sikeres szervezet fogalma. Ismertette, hogy mit jelent a sikeresség a vállalatoknál egy huszonkét nemzetközi nagyvállalatban felvett 150 kérdéses kérdőív eredményei alapján.

Versenyképesek azok a vállalatok, amelyek a társadalmilag elfogadható normák betartása mellett a számukra elérhető erőforrásokat minél nagyobb nyereséggé képesek transzformálni, eközben a működést befolyásoló környezeti változásokat folyamatosan elemzik, és az új elvárásokhoz megfelelően alkalmazkodnak. A XXI. század tudás alapú gazdaságában a versenyképesség feltételei folyamatosan változnak. Ahhoz, hogy lépést tartsanak, a vezetőknek a szervezet számos területét erősíteniük kell, fontos a konstruktív és gondoskodó munkakapcsolatok kialakítása. Megismerhettük a sikeres szervezet, és az erősen versenyképes vállalat jellegzetességeit, a szervezeti kiválóságot és versenyképességet meghatározó kritériumokat, az önértékelés fontosságát.

A munkatársi motivációt meghatározó tíz kulcstényező (támogatás, felelősségvállalás, elkötelezettség, bizalom, elismerés, elfogadás, teljesítmény, tanulás, érdekeltség, célkitűzés) részletes ismertetése mellett bemutatásra került az Európai Uniós vállalatoknak a munkatársi motiváció mértéke alapján kialakult besorolási rendje (világbajnok, csúcsvállalat, átlagos, gyenge, valamint működésképtelen vállalat). Az előadás bővebb ismertetése a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban fog megjelenni.

Grebot Ágnes, a Könyvtári és Információs Szakemberek Egyesülete (ADBS) francia projektmenedzsere A versenyképes könyvtáros szakmai és emberi kvalitásai címmel tartott előadásában a könyvtári és információs szakemberek részére kialakított CERTIDoc európai minősítési rendszert mutatta be. A CERTIDoc maga a minősítési eljárás, melynek eszköze a LIS Euroguide. Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek gyűjteménye (magyar fordításban is elérhető, http://www.certidoc.net/fr1/euroguide_hungarian.pdf). Négyszintű minősítés szerezhető meg: könyvtári és informatikus asszisztensi, technikusi, menedzseri, valamint szakértői. Az előadó ismertette a rendszer előzményeit, az ADBS tapasztalatait, a partnereket, a minősítés szervezetét, okmányait, beszélt az átalakult könyvtári környezetről, amely új képességeket és kompetenciákat feltételez, ezek meglétének bizonyítására alkalmas a CERTIDoc. A minősítés önkéntes, nyertese lesz a szakember, a szakma, a munkáltató és a felhasználó egyaránt. Megismerhettük a minősítés feltételeit és folyamatát, a szükséges nyomtatványokat, a LIS Euroguide kompetenciagyűjteményét, képet kaptunk a rendszer európai elterjedtségéről is. További információt a CERTIDoc honlapján, http://www.certidoc.net, illetve az előadónak a Könyvtári Levelező/Lapban megjelenő cikkéből kaphatunk.

 

Grebot Ágnes

Ragnar A. Audunson

Dr. Skaliczki Judit

 

A következő előadó Ragnar A. Audunson, az EUCLID elnöke, az Oslo University College professzora volt, aki A Könyvtár és Információtudomány a szakma, a tudomány és a hivatás tükrében címmel mondta el gondolatait. A könyvtár és információtudomány (KIT) területén tapasztalható fejlődési trendek ismertetése után a 2004–2005-ben az EU finanszírozásával indított európai tantervfejlesztési projektről hallhattak a megjelentek. A projekt 12 témakörét 12 virtuális, Európa különböző országaiból összeállított vitacsoport tanulmányozta, összesen kb. 2000 fő. Következtetéseiket és véleményeiket egy 2005-ben megjelent kötetben (http://biblis.db.dk/Archimages/423.12.05.pdf) összegezték. Az egységes tanterv nem más, mint folyamat az áttekinthetőség felé, melynek során tiszteletben kell tartani a nemzeti hagyományokat – folyamatos vitákat és megbeszéléseket folytatnak az európai alapokon létrejött együttműködési vállalkozások és közös programok keretében. A tantervet széles körben használják, a helyi tantervek fejlesztése során is, a kötetet több mint 3000 alkalommal töltötték le.

A könyvtár és információtudomány a tudomány és a szakma között áll. Feszültségek tapasztalhatók a könyvtárosok képzésében, megfigyelhető, hogy a kötelékek lazulnak a képzés és a gyakorlati könyvtárosság között. Kritika a gyakorlati terület részéről, hogy a diplomás hallgatók nem rendelkeznek olyan kompetenciákkal, amelyek a valós könyvtári világban szükségesek. A feszültségek különböző ismeretelméleti megközelítéseket tükröznek: nem interdiszciplináris megközelítés szemben az interdiszciplinárissal; információtudomány, mint tiszta elméleti tudomány vagy információtudomány (KIT), mint a hivatás tudományos alapja. Az előadó ismertette a tudományorientált megközelítés eredményei és érdemei mellett annak ellentmondásait is, a szakmaorientált megközelítés jellemzőit, a könyvtárosképzés tantervének négy fő elemét, az integrált és gondolkodó gyakorlati szakember szükségszerű képességeit. Az információs társadalomban a világ egy könyvtárrá válik – a könyvtár és az információtudomány rendelkezik azzal a tudással, amely szükséges a világ megismeréséhez.

Dr. Skaliczki Judit, az OKM főosztályvezető-helyettese Új könyvtári, információs stratégia – európai uniós fejlesztési forrásokkal című előadását jó hírrel indította: 2007. szeptember 6-án az Európai Bizottság elfogadta a Társadalmi Megújulás Operatív Programot (TÁMOP, http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?cat.16). Így a pályázatokról, már mint valóban megvalósíthatókról beszélhetünk.

Az ismertetett 2001 és 2006 közötti statisztikák szerint a kölcsönzött dokumentumok száma mellett a helyben használt dokumentumok száma mutatott csökkenést, ez azonban nem lehet meglepő a trendeket ismerők számára, hiszen a távhasználók száma ugyanakkor ugrásszerű növekedést mutat. Az elért eredmények között szerepeltek az IKT fejlesztések, az ODR, a KSZR működése, a Közkincs és BM (ÖTM) támogatások, a tartalomszolgáltatás kibővítése: NAVA pontok, az EBSCO második három éves megrendelése, a minőségmenedzsment meghonosítása, az elfogadott EU-s könyvtári pályázatok, a Regionális Operatív Programok könyvtári támogatásai. A gondok között említette az intézményi összevonásokat, az intézményi érdekérvényesítés esetenkénti elégtelenségét, forráshiányos intézményi finanszírozást, az olvasáskultúra általános színvonalának csökkenését. Az új könyvtári stratégia jövőképe szerint a könyvtári rendszer egésze alkalmas lesz a XXI. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére, a nyilvános információkhoz, a felhalmozott tudásanyaghoz és műveltséghez mindenki hozzáférhet. Ennek érdekében országos könyvtári rendszert hoznak létre, amely alrendszerekből, felkészült könyvtárakból épül fel, ahol korszerű ismeretekkel és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek dolgoznak. A célok: minden nyilvános információ közvetítése határokon innen és túl, a felhasználó-központúság jegyében, könyvtári épülettől és nyitvatartási időtől függetlenül, az olvasáskultúra fejlesztése, az életminőség javításának elősegítése, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelése. A stratégia jelenleg munkaanyag-fázisban van, várják a hozzászólásokat, kiegészítéseket, amelyeket majd beépíthetnek a végleges anyagba.

A források biztosítására EU-s pályázatokat ír ki a minisztérium:

·         TÁMOP – Tudásdepó – Express konstrukció 3.1.4 (megpályázható összeg: 8, 8 milliárd Ft),

·         TIOP – Tudásdepó - Expressz 1.2.3 konstrukció hardverre, szoftverekre (3,86 milliárd Ft),

·         TIOP – Kulturális értékek digitalizálása 1.2.4. konstrukció (3,25 milliárd Ft),

·         KMOP – Kulturális értékek digitalizálása szakmai előkészítése meghívásos pályázat (100 millió Ft),

·         TIOP Regionális Tudástárak 1.3.4 konstrukció: együttműködő egyetemi és önkormányzati könyvtárak, egyetemi könyvtári fejlesztések (4 milliárd Ft).

Versenyképes országban versenyképes könyvtárügy az alábbi feltételek megvalósulásával alakulhat ki: megfelelő jogi szabályozás, megfelelő, a szakma által véleményezett és a kormányzat által jóváhagyott stratégia, a stratégiában meghatározott feladatokhoz finanszírozási források biztosítása, elkötelezett, korszerű ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező könyvtárosok és más szakemberek a megvalósításra.

Az előadásokat követő fórumon a stratégia és a CERTIDoc témájában érkeztek hozzászólások, kérdések.

 

BB