Agrárkönyvtári Hírvilág, 2007. XIV. évfolyam 4. szám | Kitekintő |
Rendezvénysorozatot indított az
Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal
címmel indított rendezvénysorozatot a Magyar
Könyvtárosok Egyesülete, amelynek nyitó konferenciája szeptember 12-én
zajlott le az Országos Széchényi Könyvtárban.
A cikk az
|
|
Bakos Klára |
Heit Gábor |
Bakos Klára, az
Az
A nyitókonferencia az
Heit Gábor PR ügyvezető igazgató Versenyképesség az Európai Unióban című
előadásában először a versenyképesség fogalmát elemezte különböző szinteken és
szektorokban. Szerinte a nem üzleti típusú intézményekbe is behozható a sikeres
szervezet fogalma. Ismertette, hogy mit jelent a sikeresség a vállalatoknál egy
huszonkét nemzetközi nagyvállalatban felvett 150 kérdéses kérdőív eredményei
alapján.
Versenyképesek azok a vállalatok, amelyek a
társadalmilag elfogadható normák betartása mellett a számukra elérhető
erőforrásokat minél nagyobb nyereséggé képesek transzformálni, eközben a
működést befolyásoló környezeti változásokat folyamatosan elemzik, és az új
elvárásokhoz megfelelően alkalmazkodnak. A XXI. század tudás alapú gazdaságában
a versenyképesség feltételei folyamatosan változnak. Ahhoz, hogy lépést
tartsanak, a vezetőknek a szervezet számos területét erősíteniük kell, fontos a
konstruktív és gondoskodó munkakapcsolatok kialakítása. Megismerhettük a
sikeres szervezet, és az erősen versenyképes vállalat jellegzetességeit, a
szervezeti kiválóságot és versenyképességet
meghatározó kritériumokat, az önértékelés fontosságát.
A munkatársi motivációt meghatározó tíz kulcstényező
(támogatás, felelősségvállalás, elkötelezettség, bizalom, elismerés, elfogadás,
teljesítmény, tanulás, érdekeltség, célkitűzés) részletes ismertetése mellett
bemutatásra került az Európai Uniós vállalatoknak a munkatársi motiváció
mértéke alapján kialakult besorolási rendje (világbajnok, csúcsvállalat,
átlagos, gyenge, valamint működésképtelen vállalat). Az előadás bővebb
ismertetése a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban
fog megjelenni.
Grebot Ágnes, a Könyvtári és
Információs Szakemberek Egyesülete (ADBS)
francia projektmenedzsere A versenyképes könyvtáros szakmai és emberi
kvalitásai címmel tartott előadásában a könyvtári és információs
szakemberek részére kialakított CERTIDoc
európai minősítési rendszert mutatta be. A CERTIDoc maga a minősítési eljárás,
melynek eszköze a LIS Euroguide.
Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek gyűjteménye (magyar fordításban
is elérhető, http://www.certidoc.net/fr1/euroguide_hungarian.pdf).
Négyszintű minősítés szerezhető meg: könyvtári és informatikus asszisztensi,
technikusi, menedzseri, valamint szakértői. Az előadó ismertette a rendszer
előzményeit, az ADBS tapasztalatait, a partnereket, a minősítés szervezetét,
okmányait, beszélt az átalakult könyvtári környezetről, amely új képességeket
és kompetenciákat feltételez, ezek meglétének bizonyítására alkalmas a
CERTIDoc. A minősítés önkéntes, nyertese lesz a szakember, a szakma, a
munkáltató és a felhasználó egyaránt. Megismerhettük a minősítés feltételeit és
folyamatát, a szükséges nyomtatványokat, a LIS Euroguide kompetenciagyűjteményét,
képet kaptunk a rendszer európai elterjedtségéről is. További információt a
CERTIDoc honlapján, http://www.certidoc.net, illetve az
előadónak a Könyvtári Levelező/Lapban megjelenő cikkéből kaphatunk.
|
|
|
Grebot
Ágnes |
Ragnar A. Audunson |
Dr.
Skaliczki Judit |
A következő előadó Ragnar
A. Audunson, az EUCLID elnöke, az Oslo
University College professzora volt, aki A Könyvtár és Információtudomány a szakma, a tudomány és a hivatás
tükrében címmel mondta el gondolatait. A könyvtár és információtudomány
(KIT) területén tapasztalható fejlődési trendek ismertetése után a 2004–2005-ben
az EU finanszírozásával indított európai tantervfejlesztési projektről
hallhattak a megjelentek. A projekt 12 témakörét 12 virtuális, Európa különböző
országaiból összeállított vitacsoport tanulmányozta, összesen kb. 2000 fő. Következtetéseiket
és véleményeiket egy 2005-ben megjelent kötetben (http://biblis.db.dk/Archimages/423.12.05.pdf)
összegezték. Az egységes tanterv nem más, mint folyamat az áttekinthetőség
felé, melynek során tiszteletben kell tartani a nemzeti hagyományokat –
folyamatos vitákat és megbeszéléseket folytatnak az európai alapokon létrejött
együttműködési vállalkozások és közös programok keretében. A tantervet széles
körben használják, a helyi tantervek fejlesztése során is, a kötetet több mint
3000 alkalommal töltötték le.
A könyvtár és információtudomány a tudomány és a
szakma között áll. Feszültségek tapasztalhatók a könyvtárosok képzésében,
megfigyelhető, hogy a kötelékek lazulnak a képzés és a gyakorlati könyvtárosság
között. Kritika a gyakorlati terület részéről, hogy a diplomás hallgatók nem
rendelkeznek olyan kompetenciákkal, amelyek a valós könyvtári világban
szükségesek. A feszültségek különböző ismeretelméleti megközelítéseket
tükröznek: nem interdiszciplináris megközelítés szemben az interdiszciplinárissal;
információtudomány, mint tiszta elméleti tudomány vagy információtudomány (KIT),
mint a hivatás tudományos alapja. Az előadó ismertette a tudományorientált
megközelítés eredményei és érdemei mellett annak ellentmondásait is, a
szakmaorientált megközelítés jellemzőit, a könyvtárosképzés tantervének négy fő
elemét, az integrált és gondolkodó gyakorlati szakember szükségszerű
képességeit. Az információs társadalomban a világ egy könyvtárrá válik – a
könyvtár és az információtudomány rendelkezik azzal a tudással, amely szükséges
a világ megismeréséhez.
Dr. Skaliczki
Judit, az OKM főosztályvezető-helyettese Új
könyvtári, információs stratégia – európai uniós fejlesztési forrásokkal című előadását jó hírrel
indította: 2007. szeptember 6-án az Európai
Bizottság elfogadta a Társadalmi
Megújulás Operatív Programot (TÁMOP, http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?cat.16).
Így a pályázatokról, már mint valóban
megvalósíthatókról beszélhetünk.
Az ismertetett 2001 és 2006 közötti statisztikák
szerint a kölcsönzött dokumentumok száma mellett a helyben használt
dokumentumok száma mutatott csökkenést, ez azonban nem lehet meglepő a
trendeket ismerők számára, hiszen a távhasználók száma ugyanakkor ugrásszerű
növekedést mutat. Az elért eredmények között szerepeltek az IKT fejlesztések, az ODR, a KSZR működése, a Közkincs
és BM (ÖTM) támogatások, a
tartalomszolgáltatás kibővítése: NAVA
pontok, az EBSCO második három éves
megrendelése, a minőségmenedzsment meghonosítása, az elfogadott EU-s könyvtári
pályázatok, a Regionális Operatív
Programok könyvtári támogatásai. A gondok között említette az intézményi
összevonásokat, az intézményi érdekérvényesítés esetenkénti elégtelenségét,
forráshiányos intézményi finanszírozást, az olvasáskultúra általános
színvonalának csökkenését. Az új könyvtári stratégia jövőképe szerint a
könyvtári rendszer egésze alkalmas lesz a XXI. századi könyvtárhasználó
igényeinek kielégítésére, a nyilvános információkhoz, a felhalmozott
tudásanyaghoz és műveltséghez
A források biztosítására EU-s pályázatokat ír ki a
minisztérium:
·
TÁMOP – Tudásdepó – Express konstrukció 3.1.4 (megpályázható összeg: 8, 8 milliárd Ft),
·
TIOP – Tudásdepó - Expressz 1.2.3
konstrukció hardverre, szoftverekre (3,86 milliárd Ft),
·
TIOP – Kulturális
értékek digitalizálása 1.2.4. konstrukció (3,25
milliárd Ft),
·
KMOP – Kulturális
értékek digitalizálása szakmai előkészítése meghívásos pályázat (100 millió
Ft),
·
TIOP Regionális Tudástárak 1.3.4 konstrukció: együttműködő egyetemi és önkormányzati
könyvtárak, egyetemi könyvtári fejlesztések (4 milliárd Ft).
Versenyképes országban versenyképes könyvtárügy az
alábbi feltételek megvalósulásával alakulhat ki:
megfelelő jogi szabályozás, megfelelő, a szakma által véleményezett és a
kormányzat által jóváhagyott stratégia, a stratégiában meghatározott
feladatokhoz finanszírozási források biztosítása, elkötelezett, korszerű
ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező könyvtárosok és más szakemberek a
megvalósításra.
Az előadásokat követő fórumon a stratégia és a
CERTIDoc témájában érkeztek hozzászólások, kérdések.
BB