| Agrárkönyvtári Hírvilág, 2008. XV. évfolyam 1. szám | Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények |
Vetőmagtermesztésünk jelene
Könyvtárunk november 15-én megtartott szakmai
rendezvényének címe Vessünk jó magot a
földbe! volt. A vetőmagtermesztés, -termelés, -kereskedelem
szakemberei a rendszerváltás utáni időket elemezték.
A magyar vetőmagtermesztés
megbecsült helyen állt nemzetközi szinten. A ’90-es évekig jellemzően
minősített, azaz fémzárolt magyar vetőmagot használtak a gazdálkodók. A
rendszerváltás után azonban megváltoztak a viszonyok: megszűntek a
vetőmagtermesztő nagyvállalatok, a vetőmag-szaporító terület csökkent az
igények és az export visszaesése miatt. Az import nőtt, a magyar fajtákat
felváltották a jobb marketinggel terjesztett külföldi fajták, illetve a
termelők a saját termesztésből megmaradt, nem minősített vetőmagot használták. Viszont
tudni kell, hogy aki nem fémzárolt vetőmagot vásárol, nagy kockázatot vállal,
ugyanis fajtaleromlás következhet be, és gyenge minőségű, eladhatatlan
termésekkel kell számolnia.
Az uniós csatlakozás megint
változtatott a helyzeten: egyre több külföldi nagyvállalat vetette meg a lábát
hazánkban, tőlük külföldön (például Afrikában olcsó munkaerővel és
költségekkel) előállított alapanyagot vásárolhat a magyar gazda. Az uniós
belépés másik hozadéka, hogy bármely, a közös fajtalistán szereplő fajtát el
lehet vetni. Természetesen a törvényeket is össze kellett hangolni, így
változtatni kellett például a géntechnológiai törvényen, vagy az uniós
előírásoknak megfelelően el kellett törölni a vetőmag-felújítási kötelezettséget.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól Benke Zoltán beszélt a vetőmagvizsgálat történetéről és jelenlegi
helyzetéről. A magyarországi hivatalos vetőmagvizsgálat indulása az 1800-as
évek végére tehető, azóta kisebb-nagyobb nehézségekkel megküzdve, de korrekt és
céltudatos a hatósági munka. A tavaly létesült intézmény keretein belül az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő
Intézet) továbbra is folytatja vetőmag-minősítő feladatát, ám manapság már arra
alkalmas cégeknek, vállalkozásoknak is kiadnak munkát. 2006-ban a szántóterület
mindössze 3–4 százalékán folyt 91 féle növény
vetőmagtermesztése. Összesen 60 ezer tonna vetőmagot exportáltunk, ezen belül a
kalászos vetőmag 60 százalékát, így elmondható, hogy Magyarország továbbra is
vetőmag-nagyhatalom.
A martonvásári
akadémiai kutatóintézet igazgatója, dr. Bedő Zoltán búzanemesítésünkről szólt. A jelenlegi
igényekhez alkalmazkodva a gazdálkodók számára a nagyobb termőképességű, a
feldolgozóipar számára a nagyobb fehérjetartalmú, a fogyasztók számára a
funkcionális, egészségvédő fajták előállítása a céljuk. Az uniós csatlakozással
kitágult a kutatási tér, nemzetközi szinten dolgoznak újabb fajták előállításán.
Igaz vannak sikeres magyar fajták is, például a mai napig kutatják a híres Bánkúti 1201 búzafajtát, amely remek technológiai
tulajdonságokkal rendelkezett.
A martonvásári intézet igazgató-helyettesének, dr. Marton L. Csabának a témája a kukoricanemesítés volt. Hazánkban közel 500 éve termesztik a kukoricát, de magyar fajták előállítása csak az 1930-as évektől kezdődött a termésátlag növelése érdekében. A II. világháború után a fajtanemesítésről átálltunk a hibridnemesítésre, a terméshozamok növelése érdekében. A hibridek, a gépesítés és a kemizálás megjelenésével és elterjedésével nagyobb termésátlagok elérésére képesek. Manapság a kukorica lesz egyre inkább a szántóföldi termesztési ágazatnak a kulcsnövénye: nemcsak tápláléknövényként, hanem a kontinentális klímájú országok biomassza-termelő növényeként is. A bioetanol gyártásához persze más kukoricahibridek kellenek: nagy keményítőtartalmú és könnyen fermentálható hibridek, a nemesítőknek tehát van dolguk. Ugyancsak más hibridekre van szükség a takarmánykukorica-termesztésben vagy az ökológiai termesztésben.
 |
|
Lükőné Örsi Gabriella, Tamás Enikő, Benke Zoltán, dr. Bedő Zoltán,
dr. Marton L. Csaba és Bogos Jenő |
Míg a búza- és
kukoricanemesítésünk elégedettségre, addig a zöldségfélék magyarországi
vetőmagtermelése szomorúságra adhat okot. Bogos
Jenő, vetőmagtermesztési szakmérnök sorra vette a
főbb zöldségnövények helyzetét. A borsónak volt, és a továbbiakban is lesz
létjogosultsága a nagyüzemi vetőmagtermesztésben, de olyan fajták kellenek,
amelyek megfelelnek az újabb konzerv- és hűtőipari feltételeknek. Kisüzemi
körülmények között a többi zöldségféle vetőmagját érdemes termeszteni, ám nem
olyan gazdaságos, mint régebben volt, a piac és az időjárás szeszélyessége
miatt. Akkor lenne sikeres és jövedelmező – a zöldségféléket tekintve – a
magyarországi vetőmagtermesztés, ha jó hazai fajtáink lennének, évtizedes
technológiai lemaradásunkat (gépesítés, öntözés) végre pótolhatnánk, és a
termelők nem ódzkodnának az együttműködéstől.