Agrárkönyvtári Hírvilág, 2008. XV. évfolyam 1. szám

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

 

Vetőmagtermesztésünk jelene

 

Könyvtárunk november 15-én megtartott szakmai rendezvényének címe Vessünk jó magot a földbe! volt. A vetőmagtermesztés, -termelés, -kereskedelem szakemberei a rendszerváltás utáni időket elemezték.

A magyar vetőmagtermesztés megbecsült helyen állt nemzetközi szinten. A ’90-es évekig jellemzően minősített, azaz fémzárolt magyar vetőmagot használtak a gazdálkodók. A rendszerváltás után azonban megváltoztak a viszonyok: megszűntek a vetőmagtermesztő nagyvállalatok, a vetőmag-szaporító terület csökkent az igények és az export visszaesése miatt. Az import nőtt, a magyar fajtákat felváltották a jobb marketinggel terjesztett külföldi fajták, illetve a termelők a saját termesztésből megmaradt, nem minősített vetőmagot használták. Viszont tudni kell, hogy aki nem fémzárolt vetőmagot vásárol, nagy kockázatot vállal, ugyanis fajtaleromlás következhet be, és gyenge minőségű, eladhatatlan termésekkel kell számolnia.

Az uniós csatlakozás megint változtatott a helyzeten: egyre több külföldi nagyvállalat vetette meg a lábát hazánkban, tőlük külföldön (például Afrikában olcsó munkaerővel és költségekkel) előállított alapanyagot vásárolhat a magyar gazda. Az uniós belépés másik hozadéka, hogy bármely, a közös fajtalistán szereplő fajtát el lehet vetni. Természetesen a törvényeket is össze kellett hangolni, így változtatni kellett például a géntechnológiai törvényen, vagy az uniós előírásoknak megfelelően el kellett törölni a vetőmag-felújítási kötelezettséget.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól Benke Zoltán beszélt a vetőmagvizsgálat történetéről és jelenlegi helyzetéről. A magyarországi hivatalos vetőmagvizsgálat indulása az 1800-as évek végére tehető, azóta kisebb-nagyobb nehézségekkel megküzdve, de korrekt és céltudatos a hatósági munka. A tavaly létesült intézmény keretein belül az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) továbbra is folytatja vetőmag-minősítő feladatát, ám manapság már arra alkalmas cégeknek, vállalkozásoknak is kiadnak munkát. 2006-ban a szántóterület mindössze 3–4 százalékán folyt 91 féle növény vetőmagtermesztése. Összesen 60 ezer tonna vetőmagot exportáltunk, ezen belül a kalászos vetőmag 60 százalékát, így elmondható, hogy Magyarország továbbra is vetőmag-nagyhatalom.

A martonvásári akadémiai kutatóintézet igazgatója, dr. Bedő Zoltán búzanemesítésünkről szólt. A jelenlegi igényekhez alkalmazkodva a gazdálkodók számára a nagyobb termőképességű, a feldolgozóipar számára a nagyobb fehérjetartalmú, a fogyasztók számára a funkcionális, egészségvédő fajták előállítása a céljuk. Az uniós csatlakozással kitágult a kutatási tér, nemzetközi szinten dolgoznak újabb fajták előállításán. Igaz vannak sikeres magyar fajták is, például a mai napig kutatják a híres Bánkúti 1201 búzafajtát, amely remek technológiai tulajdonságokkal rendelkezett.

A martonvásári intézet igazgató-helyettesének, dr. Marton L. Csabának a témája a kukoricanemesítés volt. Hazánkban közel 500 éve termesztik a kukoricát, de magyar fajták előállítása csak az 1930-as évektől kezdődött a termésátlag növelése érdekében. A II. világháború után a fajtanemesítésről átálltunk a hibridnemesítésre, a terméshozamok növelése érdekében. A hibridek, a gépesítés és a kemizálás megjelenésével és elterjedésével nagyobb termésátlagok elérésére képesek. Manapság a kukorica lesz egyre inkább a szántóföldi termesztési ágazatnak a kulcsnövénye: nemcsak tápláléknövényként, hanem a kontinentális klímájú országok biomassza-termelő növényeként is. A bioetanol gyártásához persze más kukoricahibridek kellenek: nagy keményítőtartalmú és könnyen fermentálható hibridek, a nemesítőknek tehát van dolguk. Ugyancsak más hibridekre van szükség a takarmánykukorica-termesztésben vagy az ökológiai termesztésben.

 

Lükőné Örsi Gabriella, Tamás Enikő, Benke Zoltán, dr. Bedő Zoltán, dr. Marton L. Csaba és Bogos Jenő

 

Míg a búza- és kukoricanemesítésünk elégedettségre, addig a zöldségfélék magyarországi vetőmagtermelése szomorúságra adhat okot. Bogos Jenő, vetőmagtermesztési szakmérnök sorra vette a főbb zöldségnövények helyzetét. A borsónak volt, és a továbbiakban is lesz létjogosultsága a nagyüzemi vetőmagtermesztésben, de olyan fajták kellenek, amelyek megfelelnek az újabb konzerv- és hűtőipari feltételeknek. Kisüzemi körülmények között a többi zöldségféle vetőmagját érdemes termeszteni, ám nem olyan gazdaságos, mint régebben volt, a piac és az időjárás szeszélyessége miatt. Akkor lenne sikeres és jövedelmező – a zöldségféléket tekintve – a magyarországi vetőmagtermesztés, ha jó hazai fajtáink lennének, évtizedes technológiai lemaradásunkat (gépesítés, öntözés) végre pótolhatnánk, és a termelők nem ódzkodnának az együttműködéstől.

 

                                                                                                                      Kripner Veronika