Agrárkönyvtári Hírvilág, 2008. XV. évfolyam 2. szám

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

 

Növényolajok előállítása, és szerepük az egészség megőrzésében

 

Az OMgK 2008. március 27-én Minőségi étolajok című rendezvényére várta az érdeklődőket. A hallgatóság betekintést nyerhetett a hazai növényolaj-vertikumba, megismerkedhettek a napraforgó legfontosabb gombás betegségeivel, a kórokozók fertőzésmenetével és a védekezés lehetőségeivel, valamint az olajtök termesztéstechnológiájának alapvető elemeivel és a termékpályát jellemző gondokkal.

Elsőként Dr. Békési Pál növénypatológus, egyetemi tanár A napraforgó-betegségek elleni környezetkímélő növényvédelem. A vetésforgó fontossága a napraforgó-termesztésben című előadására került sor. A hazánkban előforduló 20–30 napraforgó-betegség közül a legnagyobb termésveszteséget 7 gombafaj okozza. E kórokozók fellépése esetén a növény potenciális termőképességének (5,5–6 t/ha) csupán 20%-át adja. Napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii) fertőzéskor törpült, klorotikus tüneteket mutató növények találhatók a táblán, melyek levélfonákán penészbevonat figyelhető meg. A gomba a talajból fertőz petespórával, mely akár 6 hétig is megőrizheti életképességét. Jelentőségét növeli, hogy a napraforgó-peronoszpóra polifág faj, gazdanövényei között sok gyomfaj (pl. parlagfű, szerbtövis) megtalálható.

A szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) a növény bármely föld feletti részét képes megfertőzni. Csak 1965 óta tartják számon kórokozóként. A régi hazai tájfajtákat (pl. Iregi szürke csíkos) nem betegítette meg a gomba, de a 60-as években a termesztésben megjelenő magas olajtartalmú orosz és ukrán fajták kedvező körülményeket teremtettek a gomba felszaporodásához. Ennek az a magyarázata, hogy a nemesítői munka során az olajtartalom növekedése mellett a kaszathéj vastagsága csökkent, ami fogékonnyá tette az új fajtákat.

A fehérpenészes szártő- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) esetében a talajban elfekvő 1–2 cm-es fertőző képletek, a szkleróciumok révén indul a kórfolyamat. Szaprofitikus úton micéliumképzéssel, vagy ivaros úton apotéciumképződéssel, majd aszkuszok megjelenésével és aszkospórák levegőbe történő kilökődésével kezdődik a gomba életciklusa. Micéliumos fertőzéskor a napraforgó szártöveknél fehér penészbevonat figyelhető meg, míg aszkospórafertőzés esetén a levél és a levélnyél pusztul, illetve tányérrothadás figyelhető meg.

A szárfoltosságot okozó gombák külön csoportot képeznek. A diaportés szárfoltosság kórokozója a Diaporthe helianthi nevű gombafaj. Az infekció a levélszéleken és -csúcsokon jelentkezik, a kórokozó az ereken keresztül a szárba hatol, ahol téglavörös színeződésű, csónak alakú foltok jelennek meg. Ez a legveszélyesebb a három szárfoltosságot okozó gombafaj közül, mert aszkospórával fertőz. A másik két kórokozó (Phoma macdonaldii, Alternaria helianthi) járványképző potenciálja kisebb, konídiumokkal terjednek.

Végül a napraforgó-termesztés jövedelmezőségét nagymértékben befolyásolni képes hetedik kórokozó a hamuszürke szárkorhadást okozó gombafaj (Macrophomina phaseolina). Polifág károsító, kukoricáról, repcéről, sőt dinnyéről is leírták. Mikroszkleróciumokkal fertőz. A beteg tövek termőképességük 35–45%-át elveszítik.

A kórokozók elleni hatékony védelem összetett. A tudatos növényvédelem a fajta-, illetve a hibridválasztással kezdődik. Rezisztens vagy korlátozottan fogékony fajták, hibridek használatával a vegyszerfelhasználás csökkenthető. Az agrotechnikai védekezés minden egyes elemével hatást lehet gyakorolni a növények egészségi állapotára. Az okszerű növényi sorrenddel, a gyomok irtásával a polifág kórokozók fellépésének esélye csökkenthető. A helyes tőszám alkalmazásával és a megfelelő tápanyag-utánpótlással a növény kondíciója javítható. A napraforgó növényvédelmében egyes esetekben helye lehet a biológiai védekezésnek is. Sikerrel használható a fehérpenész ellen egy hiperparazita gomba.

Dr. Sári László főiskolai tanár, intézetigazgató (TSF-MVK Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet) Van jövője az olajtöknek. Fajtanemesítés és fenntartás címmel tartott előadást. Az olajtök (Cucurbita pepo var. Syriaca) jelentőségét sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. Értékes beltartalmi tulajdonságokkal (Ca, K, P, Mg, F, Zn, vitaminok) és magas olajtartalommal (42–48%) rendelkezik. Szteroltartalma révén prosztatabetegségek elleni készítmények előállítására alkalmas. Szakszerű gazdálkodás esetén vegyszeres gyomirtás nélkül termeszthető. A vetésváltásba jól beilleszthető. Az őszi kalászosok jó előveteménye, két kalászos közt is sikerrel termeszthető. Igényli a mélyművelést, a mélyszántást. A 25 AK-értékű területeken megfelelő mennyiségű és minőségű termést ad, nem igényel jobb minőségű talajt, viszont a hideg, mélyfekvésű, kötött talajokat kerülni kell. Kiterjedt gyökérrendszerének köszönhetően jól tűri a szárazságot. Két fő típusa van: a bokor, melynek nincsenek indái, és a futó. Többségében ez utóbbit termesztik. 3–4–5 méteres indákat is fejleszt. Az egyik nemesítési célkitűzés az indahossz csökkentése, mert ezekkel a több méteres képletekkel sok vizet és tápanyagot használ el a növény „feleslegesen”. Potenciális termőképessége (300–700 db mag/kabak) jócskán az országos átlag (300–400 db mag/kabak) felett van. Tápanyagra igényes, tápanyag-ellátása során törekedni kell a N:P:K=1:1,4:1,6 arány megtartására. Ez különösen vetőmag-előállítás esetén fontos. A vetésre általában április végén kerül sor, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 12–14 °C-t. A vetésmélység nem haladhatja meg a 3–5 cm-t, mert ennél mélyebbről a vízszintes elhelyezkedésű sziklevelek nem képesek utat törni. Bokor típusnál 20 000, futó típusnál 15 000 az ajánlott hektáronkénti tőszám. Tervszerű vetésváltás és jó kultúrállapotú talaj esetén nincs szükség növényvédelemre, gyomirtásra. Egyetlen veszélyes betegsége van, melyet a cukkíni sárga mozaik vírus okoz. Közvetlen védekezés ellene nem ismert, a vektorszervezetek (levéltetvek) gyérítése révén csökkenthető a betegség előfordulásának gyakorisága. A vírus a megtermékenyülést, így magképződést akadályozza. A betakarítás után (akkor érett, ha a magok már leválnak a placentáról, a színük sötétzöld) magozzák, mossák, szárítják és csomagolják. A tárolásra fertőtlenített, tiszta, hűvös, száraz hely alkalmas. Az egér és a moly különösen kedveli, e raktári kártevőkre fokozottan figyelni kell.

Az olajtöktermesztés nagyobb arányú fellendülése a hazai feldolgozóipar fejlődése nélkül nem képzelhető el. A megtermelt áru főként Ausztriába kerül. A termelők kiszolgáltatottsága csökkenne, ha itthon is lenne mód a feldolgozásra. A gazdák érdeklődése a növény iránt minden bizonnyal fokozódna, ha igényelhető lenne földalapú támogatás az olajtökre. Az olcsó, rossz minőségű kínai import megjelenése szintén nem kedvez a hazai olajtök-termesztésnek.

 

 

Berkesi László ügyvezető igazgató (CSIT Kft.) Tökmag- és szőlőmagolaj, valamint más ét- és salátaolaj-különlegességek Magyarországon. Szerepük az egészségmegőrzésben című előadásából megismerhettük a tökmagolaj és a szőlőmagolaj pozitív élettani hatásait.

A tök (Cucurbita pepo) már 6–8000 éve ismert és termesztett növény. Európába, így Magyarországra is a XVI. században került Észak- és Dél-Amerikából, mint élelmezési és takarmánynövény. Étkezési és gyógyászati célra a nemesített héjnélküli főleg biotermesztésből származó szárított magvakat préselik nagy nyomáson. A kíméletesen, hidegen sajtolt olajban megmaradnak a tökmagra jellemző íz- és illatanyagok. A tökmag és az abból készített salátaolaj az egészséges táplálkozás kihagyhatatlan eleme. Tápanyagban és vitaminokban gazdag, különösen az E- és A-vitamin tartalma magas, melyek antioxidáns hatásuknak köszönhetően lassítják a szervezet öregedését. A prosztatabántalmak kezelésében a delta-7 fitoszterol- és a szeléntartalma miatt kiemelkedő szerepe van. A nők krónikus húgyhólyaggyulladás kezelésére és annak megelőzésére használják.

Kétszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag, melyek csökkentik az emelkedett rossz LDL-koleszterinszintet, lassítják a szervezet érelmeszesedési folyamatait, előnyösen befolyásolják az agyi keringés normális állapotának fenntartását. A szívinfarktus kialakulásának megelőzésére hatásos természetes anyag. Naponta 10–15 szem tökmag vagy egy kiskanál tökmagolaj fogyasztása javasolt.

A hidegen préselt szőlőmagolaj szintén kedvező élettani hatásokkal bír. Gazdag bioaktív és antioxidáns anyagokban, bioflavonokban, telítetlen zsírsavakban, linolsavban és klorofillban. Könnyen emészthető és koleszterinmentes. Magas az E-vitamin tartalma. Antioxidáns hatása jobb, mint a C-vitaminé. Hatékony kozmetikai szer. Megelőzi a bőr korai öregedését, képes a kollagén szöveteket regenerálni. Előállítása nem egyszerű. Rendkívül rossz az olajkihozatali arány.

A tökmag- és a szőlőmagolaj mellett a lenmagolaj, mandulaolaj és az alacsony morfintartalmú mákolaj is fontos szerepet tölthet be az egészség megőrzésében.

A rendezvény tökmagolaj- és szőlőmagolaj-vásárral zárult. Az olajok mellé salátareceptkönyvek is beszerezhetők voltak kedvezményes áron.

 Polgárné Balogh Eszter