Agrárkönyvtári Hírvilág, 2008. XV. évfolyam 2. szám

Kitekintő

 

Szakmai nap a BME OMIKK-ban

 

Ünnep van a Budapesti Műszaki Egyetemen. 160 éves a Műegyetem könyvtára és 125 éves az OMIKK. A kettős évforduló tiszteletére szakmai napot rendeztek május 19-én, amelynek keretében kiállítás nyílt a könyvtár aulájában Könyvtárak a műszaki felsőoktatás és a kutatás szolgálatában címmel, valamint A felsőoktatási könyvtárak helyzete és jövője Magyarországon címmel konferencia zajlott a Nagyolvasóban. A két blokkból álló programnak két moderátora volt, Bakos Klára, a ZMNE Egyetemi Könyvtárának igazgatója, az MKE elnöke és Fonyó Istvánné, a BME OMIKK főigazgatója.

Fonyó Istvánné és dr. Zrínyi Miklós

Bakos Klára és Fonyó Istvánné

 

            A kiállítást dr. Zrínyi Miklós, a BME tudományos és nemzetközi rektorhelyettese nyitotta meg, nagyvonalakban ismertetve a két intézmény múltját, egyesülését, valamint a jelenlegi helyzetet, majd szót ejtett a jövő kilátásairól is. A tárlókba a két intézmény múltját idéző dokumentumokat, fényképeket, érdekes tárgyakat helyeztek el, a kiállítás október 19-ig lesz megtekinthető.

            A szakmai nap konferencia része oklevél átadásával kezdődött. Sebestyén Zsolt, az Állatkerti Alapítvány titkára a Fővárosi Állat- és Növénykertben élő Szerencse névre hallgató uhubagoly örökbefogadásáról szóló oklevelet adott át Fonyó Istvánnénak.

            Első előadónk, dr. Virágos Márta, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának főigazgatója A magyar felsőoktatási könyvtárak helyzete és jövője címmel először is a megatrendeket ismertette s azok hatását a könyvtárakra. Beszélt az EU-s felsőoktatási stratégiához való csatlakozásról, valamint a finanszírozásról. A Portál program felsőoktatási feladataira részletesen is kitért. Hangsúlyozta az egyetemi tudásvagyonhoz való hozzáférés lehetővé tételét minden érdeklődő számára, az olvasáskultúra fejlesztését, ezen belül értendő természetesen a digitális olvasáskultúra is. Nagyon fontos feladat a felnőttképzés támogatása, egyfelől az életminőség javítása, másfelől az egyéni versenyképesség növelése szempontjából. Végezetül a könyvtárak információellátásának összehangolására irányuló törekvésekről adott kis történeti áttekintést, amelyet az újjászerveződő EISZ program kialakításának körülményeivel zárt.

 

Dr. Virágos Márta

Barki Katalin

 

            Barki Katalin, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Könyvtárának igazgatója a főiskolai helyzetet mutatta be. SWOT-analízist végzett a témában, és elemezte ennek a könyvtártípusnak az erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, illetve a fejlődési irányait. Érdekes volt hallani, hogy az integráció gyengeség, de egyben lehetőségeket is tartogat. Az igazgató asszony hangsúlyozta, hogy a regionális tudásközpontok kialakítása milyen fontos, valamint felhívta a figyelmet a minőségmenedzsmentre és a könyvtáros kulcskompetenciájára.

            A felsőoktatási könyvtárak jövője címmel tartott szellemes előadást dr. Mader Béla, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgatója. Arról beszélt, hogy a könyvtáraknak idomulniuk kell az új használói igényekhez. A jelen helyzet átmeneti, és még így is marad jó darabig, de a trend az elektronikus tartalmak erős növekedése. Legfontosabb feladat a korai felismerés és a gyors reagálás – mondotta. Túl kell lépni a klasszikus könyvtár szlogenen, de meg kell tartani, és mellé új, könyvtár közeli szolgáltatásokat kell bevezetni, mint pl. a hallgatói ügyintézés. Leibnitz ideája végre megvalósulni látszik: a könyvtár maga az enciklopédia. Zárásképpen elmondta, hogy a nemzetközi szakirodalom tartózkodik az explicit megfogalmazásoktól, általában esszészerűen nyilatkoznak a könyvtár jövőjéről, illetve a jövő könyvtáráról. Olyan konklúzió azonban nincs, hogy a jövőben nem lesz könyvtár.

            Egyházy Tiborné dr., a Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtárának főigazgatója Digitális könyvtár jelene és jövője – a magyar felsőoktatás tükrében című előadásában szólt az Európai Digitális Könyvtárról. Munkájában Magyarország is részt vesz, 2008 végére kétmillió, 2010 végére hatmillió tétel lesz a tervek szerint a könyvtárban. A jövő útja a tartalom feltárása – mondta az előadó –, nagyon fontos a minőség, a minőségi szolgáltatások nyújtása. Itt ismét szóba került az EISZ, ezen a napon már sokadszor, de hisz nem véletlenül… A főigazgató asszony a szerzői jog kérdésére bővebben is kitért. A berni EU-egyezmény szerint szabadon használhatjuk a dokumentumot, egészen addig, amíg az nem sérelmes a mű rendes felhasználása szempontjából. Sok a visszaélés, lásd fájlcserélés, adatbázisokból való letöltés közvetlenül a PC-re. A diákok is gátlástalanul összemásolják az internetről a dolgozataikat, plágiumkereső programmal (L. SZTAKI honlapja!) kellene dolgozatot javítani. Nem ártana a könyvtárközi kölcsönzést is jogtisztává tenni, megoldás lehetne a haszonkölcsönzési jog, ez azonban azzal járna, hogy a kölcsönzött művek után szerzői jogdíjat kellene fizetni. Tizenkét EU-s ország már így jár el.

 

Dr. Mader Béla

Egyházy Tiborné dr.

 

            Dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója volt az utolsó előadó, és mindjárt azzal kezdte, hogy nagyon egyetért Barki Katalinnak azzal a megállapításával, mely szerint az egyetemek és főiskolák integrációja gyengeség és lehetőség egyszerre. Felhívta a figyelmet arra, hogy akik legjobban tudnak alkalmazkodni a világ változásaihoz, azok maradnak fenn, hogy az eredményeket meg kell őrizni és a nagy egészet kell fejleszteni, tehát az egész egyetemben kell gondolkozni. Fájlalta, hogy a hallgatóknak nem az egyetemhez, csak egyes karokhoz vagy intézetekhez van identitásuk.

 

Dr. Szögi László

 

            A záró program rendhagyó könyvtárlátogatás volt pincétől a padlásig – Liszkay Béla főigazgató-helyettes és Székely Ildikó könyvtáros volt a két kalauz. Érdekes részleteket tudtunk meg a Pecz Samu tervei alapján készült épületről, a háború nyomairól, az OMIKK-kal való egyesülés kapcsán történt átépítésről, valamint az óratoronyról. Érdekesség, hogy a könyvtár nagyolvasójának – az építése idején – Európa nem szakrális célra használt épületei közül, a legnagyobb volt a téglaboltozata.

            A könyvtárból kilépve még megcsodáltuk a Pecz Ármin tervezte kert fáit, bokrait, és egy tartalmas nap jóleső fáradtságával baktattunk ki a Budafoki útra.

Benczekovits Beatrix