Agrárkönyvtári Hírvilág, 2008. XV. évfolyam 3. szám

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

Szükség van a vadászatra

Ez volt a summázata az OMgK június végi évadzáró rendezvényének, amelynek címe Vadászat és természetvédelem volt. A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás – Széchenyi Zsigmond gondolatával indította előadását Wallendums Péter, a Magyar Vadászlap főszerkesztő-helyettese és a Vadászati Kulturális Egyesület alelnöke. A vadászat komplex tevékenység, az élet szinte minden területével összefügg: gazdasági, társadalmi, sőt politikai vonatkozásai vannak, régen a létfenntartás eszköze volt, ma a vendéglátás kuriózuma a terítékre került vadhús, korábban a férfiak harci gyakorlatozására és a fegyverek fejlesztésére adott lehetőséget, ma sport, azaz egészségvédő és fegyelemre tanító tevékenység. Mindemellett nem elhanyagolható a művészetben, vallási szertartásokban betöltött szerepe sem.

Muray Róbert, Lükőné Örsi Gabriella, Tamás Enikő,
Wallendums Péter, Kanizsay Gábor és dr. Csányi Sándor

A mai modern korban is szükség van tehát a vadászatra, ennek számos oka van. Az emberek fölös energiáját levezeti, zsákmányszerzési ösztöneit kielégíti, közösségi élményt nyújt. Ma Magyarországon a lakosság 0,5%-a vadászik, ez kb. 55 ezer, egyéb területeken is sikeres, felelős beosztásban dolgozó embert jelent. Más európai országokban, pl. Írországban, Cipruson, Dániában, ez az arány hatszorosa a magyarnak. Másik érdekes adat: míg nálunk 1 lőfegyver jut 100 lakosra, pl. az USA-ban, Jemenben 90 (!) db.

Magyarországon a nagyvadaknak nincs természetes ellenségük, az állománycsökkentésre, szelektálásra jó a vadászat, egyben aktív környezet- és természetvédelmi munkálatokat is jelent. Az állatok száma folyamatosan nő, egyre több kilövésére van lehetőség, de ez nem jár az állomány csökkenésével. A vadászok száma is gyarapszik az 1970-es évek óta, és egyre több külföldi vadász jön hozzánk. Nem csoda, hiszen a hazánkban lőtt nagyvadak trófeái a világranglistákon az elsők között találhatók. Az apróvadállomány viszont drasztikusan csökken, egyelőre érthetetlen okból.

A vadászat, vadásztatás jelentős tétele a nemzetgazdaságnak. Egyrészt pénz áramlik az országba a vadászok ellátásából adódóan, másrészt jelentős munkaerőt foglalkoztat.

A kultúrát, a művészetet áthatja a vadászat élménye, a festészetben, irodalomban a mai napig jelennek meg újabb művek ebben a témában. A magyar és más nemzetek eredetmondái, kultikus művei is szorosan kapcsolódnak a vadászathoz. A vadászás szigorú etikai, erkölcsi elveken nyugszik, ezért mondhatjuk, hogy jellemformáló szabadidős tevékenység, ahol sokféle ember találkozik, így könnyen születhetnek nagy horderejű politikai vagy gazdasági döntések.

A turizmus egyik ága a vadászvendégek közvetítése vadászterületekre, hallottuk a fonyódi Hunnia Vadgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatójától, Kanizsay Gábortól. Nyugaton ilyen szakma nem alakult ki, ellenben Magyarországon már 30–35 éve létezik. Már a szocializmusban megvetette lábát a világban a MAVAD Szövetkezeti Vállalat, amelynek jó hírét ma is emlegetik. A rendszerváltás után több utazási iroda is belefogott vadászatközvetítésbe. Jelenleg közel kétszáz cég foglalkozik ezzel, ’96-tól törvény szabályozza a vadászati irodák tevékenységét. A hatékonyabb érdekképviselet miatt a kis irodák szövetkeztek a ’90-es évek végétől, terméktanács alakult, sőt a Budapesti Agrárkamarán belül vadászatszervezési osztály is létrejött. Szűk a vevőkör, speciális marketing kell a vadászok idecsábításához, ezért nagyon fontos a szolgáltatás minősége és mennyisége is. Érezhetően hiányzik azonban az országos marketing, nincs olyan szervezet, amely összefogja, és a vállán vinné a magyarországi marketinget. Hazánk a világ első tíz vadászati nagyhatalma között szerepel, gyakran írnak a külföldi sajtóban a magyar vadásztatási szolgáltatás és a vadak jó minőségéről.

Csontos Csaba és Siklósi Kálmán

A vadgazdálkodás és a vadászat tervezhető, sőt fontos is előre megtervezni ezeket a tevékenységeket, mondta dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem dékánja. A tervezéshez persze megbízható, mérhető adatok kellenek, és ismerni kell az ökológiai rendszerek összefüggéseit. A vadgazdálkodással kapcsolatban szemléletváltásra van szükség: figyelembe kell venni az ökológiai elveket, a megőrzést és a fenntartást kell szem előtt tartani, a vadállomány – mint természeti erőforrás – használata a biodiverzitást nem veszélyeztetheti, az illető ökológiai rendszereknek egyensúlyban kell maradniuk. Az ún. tartamos erdőgazdálkodás részeként tervezni lehet, sőt kell is a vadgazdálkodást, a vadászati törvény szabályozza a vadászatot, a vadásztatást, a vadállományt. Történeti fejlődés eredményeként használjuk ma a tartamosság fogalmát, amely kifejezetten a fenntarthatóságot jelenti, azaz a megújítható természeti erőforrás tartós fennmaradását. A fenntartható vadgazdálkodás tervezéséhez alkalmas gazdálkodási egységekre, megfelelő érdekeltségre, hozzáértő szakemberekre és mindezt segítő jogi szabályozásra van szükség. Magyarországon példamutatóan szervezett, kellő szakmai alapokon kialakított vadgazdálkodás folyik.

Eördögh Katalin ékszerei

A rendezvénnyel egy időben vadászati tárgyú festményekből, ékszerekből és könyvekből volt kiállítás és vásár.

Kripner Veronika