Kitekintő

125 éve született Babits Mihály

Babits Mihály költő, műfordító, akadémikus, a Nyugat nemzedékének egyik legnagyobb alakja 1883. november 26-án született Szekszárdon.

Magyar-francia szakra iratkozott be, de a franciát később latinra váltotta, esztétikát, filozófiát is tanult, érdeklődött a modern külföldi irodalom iránt. Rendkívüli műveltsége fogalommá vált. Egyetemi évei alatt kötött életre szóló barátságot Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Először vidéken, majd Újpesten tanított, megjelentek versei és műfordításai, erre figyelt fel Ignotus Pál, és felkérte munkatársnak az 1908-ban induló Nyugat szerkesztőségébe. 1916-tól szerkesztője, majd főszerkesztője volt a folyóiratnak.

Babits költészetében az antik világ képeitől a középkoron át eljut a modern világig, képgazdagsága fantasztikus. Szépprózája a költői szimbolizmustól a szigorú realizmusig terjed, jelentősek tanulmányai, esszéi, irodalomtörténeti munkái is.

Csodálatos műfordításokat készített; Dante: Isteni Színjáték, Shakespeare: A vihar, Baudelaire: A romlás virágai, Szophoklész: Oedipus király és az Erato című gyűjtemény.

1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát, aki Török Sophie néven ismert költőnő volt, és mert nem született gyermekük, Sophie öccsének kislányát fogadták örökbe.

1927-ben jelent meg legfontosabb regénye, az önéletrajzi ihletésű Halálfiai című családregény. Irodalmi tekintélye egyre nőtt: tagjává választotta a Kisfaludy Társaság, majd a Baumgarten Alapítvány kurátora lett.

1941. augusztus 4-ére virradó éjjel halt meg, a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra.

Az első budapesti Babits szobor

A költő egészalakos bronzszobra a közelmúltban elhunyt – Munkácsy- és Kossuth-díjas – szobrászművész, Marton László egyik utolsó alkotása. A szobor mellett helyet kapott egy „idézetfal” is, ahol versrészleteket helyeztek el a költőtől. A Vérmezőn, a Bugát lépcsőnél álló emlékműegyüttest Finta József tervezte.

Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester avató beszédében kiemelte, hogy ez Babits Mihály első budapesti köztéri szobra. Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke még egy – Babitshoz kapcsolódó – évfordulóra hívta fel a figyelmet, idén százéves a sokáig általa szerkesztett Nyugat című folyóirat.

Marton László szobra arra a környékre került, ahol Babits Mihály élete utolsó éveit töltötte, az Attila út 133-ban, majd az Attila út 103-ban s végül a Logodi u. 31-ben. Emléktábla került mindhárom házra. A Várnegyed Galériában pedig Babits-emlékkiállítás nyílt korabeli bútorokkal, fotókkal, amelyek felidézték Babits Mihály és Török Sophie budai otthonait, azt a miliőt, amelyben versek, esszék, a XX. századi magyar irodalom remekei és a Nyugat hasábjai is születtek.

Esztergomban régi-új mellszobor a költőről

Babits Mihály még 1983-ban felállított mellszobrát tavaly januárban lopták el. Az alkotás újraöntésére az Esztergomi Polgárok a Babits Szoborért elnevezésű civil szervezet és az Esztergomi Művészek Céhe másfél év alatt gyűjtötte össze a szükséges pénzt.

Az ellopott szobrot Borbás Tibor készítette, az újjáöntött műalkotást fia, Borbás Márton – fennmaradt gipszlenyomat alapján – készítette. Az alkotás ideiglenesen a Széchenyi téren kapott helyet, a szobrot később a Babits-villához vezető Siszler úton helyezik el, az ottani építkezések befejezése után.

A költő felújított előhegyi villáját egyelőre csak a szakmai közönség előtt nyitották meg. A látogatók tavasztól tekinthetik meg többek között azt a nevezetes autogramfalat, melyen Radnóti, Illyés, Karinthy és Szabó Lőrinc aláírása is felfedezhető.

Befejezésképpen álljon itt egy szép, számomra nagyon kedves idézet a költőtől.

Mindenik embernek a

lelkében dal van, és a saját

lelkét hallja minden dalban.

És akinek szép a lelkében

az ének, az hallja a mások

énekét is szépnek.

Összeállította: BB