Agrárkönyvtári Hírvilág, 2009. XVI. évfolyam 2. szám

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

 

A nagykörűi példa

 

Élő Tisza és önfenntartó vidék címmel került sor az OMgK-ban az évad utolsó agrárszakmai rendezvényére, június 9-én. A szép számú közönséget a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) szervezet munkatársai vezették be a fenntarthatóság gyakorlatába.

 

100_3091

Lükőné Örsi Gabriella és Tamás Enikő

 

Első előadóként Balogh Péter, a nyitott szemű és lelkű kutatásvezető, vagy ahogy ő vallja magáról, gazdálkodó geográfus beszélt a fenntarthatóság fogalmáról és az önfenntartó vízgazdálkodásról. A fenntarthatóság nem a viszonylag jó életszínvonalunk fenntartását jelenti, hanem azt, hogy az adott természeti rendszer – melynek mi is tagjai vagyunk – hosszútávon külső beavatkozás nélkül, önmagától működni képes. Az önfenntartó vízgazdálkodás pedig nem más, mint az adott területen a vízháztartás, vízfelhasználás természetes egyensúlyának megőrzése. Azt gondolnánk, hogy a Tisza mellett az ilyen önfenntartó vízgazdálkodásnak nincs akadálya, ám ez nem így van, mivel nem a táj adottságainak megfelelő gazdálkodás folyik a térségben. Az árvíz, a belvíz és az aszály gyakran egyszerre jelentkezik. Az árvízi víztöbbletnek van helye a tájban, nem védekezni kell ellene, hanem megtartani. A megtartásra példa a fokgazdálkodás, amely a hagyományos ártéri gazdálkodás kulcseleme. „A fokgazdálkodás csökkenti a folyó vízszintjét és pusztítását, ívóhelyet biztosít a halaknak, halászati lehetőséget az itt élőknek és öntözővizet a szárazabb időszakra. Az ár levonulása után a víz az ártérben tartható, de akár vissza is vezethető a folyóba, és a területen legeltetni, illetve a magasabb területeken gyümölcsöt termelni is lehet” – olvasható a Sulineten. Manapság a Tisza az őt körülvevő tájtól mesterségesen el van választva. Az alföldi domborzati, vízrajzi és éghajlati viszonyokat figyelembe véve, azaz a helyi adottságoknak megfelelően kellene gazdálkodni. Megszűnne a belvízkár, ha a régen kialakított csatornákat újra a csapadék felfogására használná a gazdálkodó, és nem beszántaná, hogy még több földhöz jusson. A folyóparthoz közel meggondolandó az intenzív növénytermesztés, hiszen az így termelt növények kizsarolják a talaj szerves anyag és vízkészletét. A Tisza árterében a szántóterület nagyságát 40%-ra lenne jó lecsökkenteni, az intenzív termelés helyett inkább az ártéri gazdálkodásnak kellene teret nyernie, hogy „szép szőke” folyónkat és árterét újra arra használnánk, amire eredendően adatott.

Kajner Péter, a SZÖVET tudományos tanácsadója, az éghajlatváltozás súlyos gazdasági és társadalmi következményeire hívta fel a figyelmet. A gazdálkodók sem vehetik félvállról a jelzéseket, kiutat kell keresni a lassan rájuk nehezedő válságból. Egy lehetséges megoldás a többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, amelyben a gazdasági, a társadalmi és a környezeti funkciók együtt érvényesülnek. A SZÖVET erre törekszik: a környezet- és tájgazdálkodás elvei alapján, a természet energiáit hasznosítva, kevés ipari eredetű alapanyagot használva termelnek tagjai. Együttműködésre ösztönzi a gazdákat, az integrátort kihagyva, nem kiszolgáltatva, hanem függetlenítve magukat, közösen értékesítik termékeiket. A környezetet óvják; kisléptékű, természetközeli, anyag- és víztakarékos, hulladék keletkezése nélküli módszereket használnak. A helyben előállított termékeket, a szállítás minimalizálásával, a környéken értékesítik.

A SZÖVET-nek a termelői piacok szervezésében eddig elért sikereiről és kudarcairól számolt be igen szemléletesen Szabadkai Andrea programvezető. Az egyesület vállalja a helyi termelők árujának közös értékesítését. A csatlakozó gazdálkodók nyilatkoznak termékeikkel kapcsolatos vállalásaikról, és garantálják azok betartását. A piacra juttatni kívánt termékek skálája igen színes: idénygyümölcsök, kész termékek (édesség, pálinka, lekvár, gyümölcslé, stb.), kiadványok. A SZÖVET-nek külön védjegye van, az Élő Tisza tájtermék jelölés, amelyet a Tisza vízgyűjtőjéből származó, jó minőségű, magyar eredetű áruk és szolgáltatások használhatnak. Elsősorban a közvetlen, nem ritkán (mentő)akciós, piaci értékesítés útján adják el az árut. Ilyen mentőakció volt tavaly a meggy értékesítése a budai Komjádi uszodánál, amikor a meggyet önköltségi áron alul akarták átvenni a nagykereskedők, a SZÖVET megmutatta, hogy az integrátor kikerülésével is el lehet adni a felhalmozódott készletet, nem vesztve rajta. Nagyon figyelnek a vevőtájékoztatásra, hírlevelükben tudatják, mikor, hol és mit árusítanak. A vásárlókkal való kapcsolat ápolását fontosnak tartják, szívesen vesznek minden véleményt, kritikát. Az idénygyümölcs helyben való értékesítését különböző rendezvényekkel kötik össze, Nagykörűre csábítva az érdeklődőket. Volt már NAGYkörűi Cseresznyevásár, vagy a receptgyűjtésről is híres Nagy Befőző Napok. Az egyedi, helyi termékek árusítására tájbolt-hálózatot szeretnének kialakítani, de egyelőre jogi akadálya van az indulásnak, ugyanis kistermelők nem szállíthatnak boltba a termékükből, csak telephelyükön értékesíthetik azokat. A jogszabály módosítását több civil szervezettel összefogva elkészítették, az FVM-be eljuttatták, várják annak pozitív elbírálását. Addig a Nagykörűben létrehozott első tájbolt mintaboltként működik, a termelők termékeit meg lehet „tekinteni”. Másik álmuk, egy élőpiac megnyitása szinte lehetetlennek tűnik ugyancsak a gátló jogi szabályozás miatt.

 

100_3110

Dr. Flamm Benedek László, Szabadkai Andrea, Kajner Péter és Balogh Péter

 

A rendezvényen a minisztérium is képviseltette magát, igaz dr. Flamm Benedek László témája nem a SZÖVET-hez kötődött. Az ő tiszte volt beszámolni a 2011-es magyar elnökségre való felkészülésről. Két év múlva az első félévben Magyarország látja el az Európai Tanács soros elnöki tisztét, ami nagy felelősséggel, sok feladattal jár. Mivel számos eseménynek hazánk ad majd otthont, sok külföldi tisztviselő meg fog fordulni nálunk, akiknek lehetősége lesz bejárni, megismerni Magyarországot. Az osztályvezető ezért arra bíztatja az önkormányzatokat, a civil szervezeteket, hogy amit lehet, tegyenek meg a jó magyar arculat kialakításáért.

Az előadásokat Élő Tisza termékek bemutatója és vására követte. A termékkínálatból nem hiányzott a már sokat emlegetett, nagykörűi jó ízű, nagy szemű meggy és cseresznye, sem a frissen készített eperlekvár és meggydesszert.

 

Kripner Vera