Agrárkönyvtári Hírvilág, 2009. XVI. évfolyam 2. szám | Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények |
A nagykörűi példa
Élő
Tisza és önfenntartó vidék címmel
került sor az OMgK-ban az évad utolsó agrárszakmai rendezvényére, június
9-én. A szép számú közönséget a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület
(SZÖVET) szervezet munkatársai vezették be a fenntarthatóság gyakorlatába.
Első előadóként Balogh Péter, a nyitott szemű
és lelkű kutatásvezető, vagy ahogy ő vallja magáról, gazdálkodó geográfus
beszélt a fenntarthatóság fogalmáról és az önfenntartó vízgazdálkodásról. A
fenntarthatóság nem a viszonylag jó életszínvonalunk fenntartását jelenti,
hanem azt, hogy az adott természeti rendszer – melynek mi is tagjai vagyunk –
hosszútávon külső beavatkozás nélkül, önmagától működni képes. Az önfenntartó
vízgazdálkodás pedig nem más, mint az adott területen a vízháztartás,
vízfelhasználás természetes egyensúlyának megőrzése. Azt gondolnánk, hogy a Tisza
mellett az ilyen önfenntartó vízgazdálkodásnak nincs akadálya, ám ez nem így
van, mivel nem a táj adottságainak megfelelő gazdálkodás folyik a térségben. Az
árvíz, a belvíz és az aszály gyakran egyszerre jelentkezik. Az árvízi
víztöbbletnek van helye a tájban, nem védekezni kell ellene, hanem megtartani.
A megtartásra példa a fokgazdálkodás, amely a hagyományos ártéri gazdálkodás
kulcseleme. „A fokgazdálkodás csökkenti a folyó vízszintjét és pusztítását,
ívóhelyet biztosít a halaknak, halászati lehetőséget az itt élőknek és öntözővizet
a szárazabb időszakra. Az ár levonulása után a víz az ártérben tartható, de
akár vissza is vezethető a folyóba, és a területen legeltetni, illetve a
magasabb területeken gyümölcsöt termelni is lehet” – olvasható a Sulineten.
Manapság a Tisza az őt körülvevő tájtól mesterségesen el van választva.
Az alföldi domborzati, vízrajzi és éghajlati viszonyokat figyelembe véve, azaz
a helyi adottságoknak megfelelően kellene gazdálkodni. Megszűnne a belvízkár,
ha a régen kialakított csatornákat újra a csapadék felfogására használná a
gazdálkodó, és nem beszántaná, hogy még több földhöz jusson. A folyóparthoz
közel meggondolandó az intenzív növénytermesztés, hiszen az így termelt
növények kizsarolják a talaj szerves anyag és vízkészletét. A Tisza
árterében a szántóterület nagyságát 40%-ra lenne jó lecsökkenteni, az intenzív
termelés helyett inkább az ártéri gazdálkodásnak kellene teret nyernie, hogy
„szép szőke” folyónkat és árterét újra arra használnánk, amire eredendően
adatott.
Kajner Péter,
a SZÖVET tudományos tanácsadója, az éghajlatváltozás súlyos gazdasági és
társadalmi következményeire hívta fel a figyelmet. A gazdálkodók sem vehetik
félvállról a jelzéseket, kiutat kell keresni a lassan rájuk nehezedő válságból.
Egy lehetséges megoldás a többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, amelyben a
gazdasági, a társadalmi és a környezeti funkciók együtt érvényesülnek. A SZÖVET
erre törekszik: a környezet- és tájgazdálkodás elvei alapján, a természet
energiáit hasznosítva, kevés ipari eredetű alapanyagot használva termelnek tagjai.
Együttműködésre ösztönzi a gazdákat, az integrátort kihagyva, nem
kiszolgáltatva, hanem függetlenítve magukat, közösen értékesítik termékeiket. A
környezetet óvják; kisléptékű, természetközeli, anyag- és víztakarékos, hulladék
keletkezése nélküli módszereket használnak. A helyben előállított termékeket, a
szállítás minimalizálásával, a környéken értékesítik.
A SZÖVET-nek a termelői piacok szervezésében
eddig elért sikereiről és kudarcairól számolt be igen szemléletesen Szabadkai
Andrea programvezető. Az egyesület vállalja a helyi termelők árujának közös
értékesítését. A csatlakozó gazdálkodók nyilatkoznak termékeikkel kapcsolatos
vállalásaikról, és garantálják azok betartását. A piacra juttatni kívánt
termékek skálája igen színes: idénygyümölcsök, kész termékek (édesség, pálinka,
lekvár, gyümölcslé, stb.), kiadványok. A SZÖVET-nek külön védjegye van,
az Élő Tisza tájtermék jelölés, amelyet a Tisza vízgyűjtőjéből
származó, jó minőségű, magyar eredetű áruk és
szolgáltatások használhatnak. Elsősorban a közvetlen, nem ritkán
(mentő)akciós, piaci értékesítés útján adják el az árut. Ilyen mentőakció volt
tavaly a meggy értékesítése a budai Komjádi uszodánál, amikor a meggyet
önköltségi áron alul akarták átvenni a nagykereskedők, a SZÖVET
megmutatta, hogy az integrátor kikerülésével is el lehet adni a felhalmozódott
készletet, nem vesztve rajta. Nagyon figyelnek a vevőtájékoztatásra,
hírlevelükben tudatják, mikor, hol és mit árusítanak. A vásárlókkal való
kapcsolat ápolását fontosnak tartják, szívesen vesznek minden véleményt,
kritikát. Az idénygyümölcs helyben való értékesítését különböző rendezvényekkel
kötik össze, Nagykörűre csábítva az érdeklődőket. Volt már NAGYkörűi Cseresznyevásár, vagy a receptgyűjtésről is híres Nagy Befőző Napok. Az egyedi, helyi
termékek árusítására tájbolt-hálózatot szeretnének kialakítani, de egyelőre
jogi akadálya van az indulásnak, ugyanis kistermelők nem szállíthatnak boltba a
termékükből, csak telephelyükön értékesíthetik azokat. A jogszabály módosítását
több civil szervezettel összefogva elkészítették, az FVM-be eljuttatták, várják
annak pozitív elbírálását. Addig a Nagykörűben létrehozott első tájbolt
mintaboltként működik, a termelők termékeit meg lehet „tekinteni”. Másik álmuk,
egy élőpiac megnyitása szinte lehetetlennek tűnik ugyancsak a gátló jogi
szabályozás miatt.
Dr. Flamm Benedek László, Szabadkai Andrea, Kajner
Péter és Balogh Péter
A rendezvényen a minisztérium is képviseltette magát,
igaz dr. Flamm Benedek László témája nem a SZÖVET-hez kötődött.
Az ő tiszte volt beszámolni a 2011-es magyar elnökségre való felkészülésről.
Két év múlva az első félévben Magyarország látja el az Európai Tanács soros
elnöki tisztét, ami nagy felelősséggel, sok feladattal jár. Mivel számos
eseménynek hazánk ad majd otthont, sok külföldi tisztviselő meg fog fordulni
nálunk, akiknek lehetősége lesz bejárni, megismerni Magyarországot. Az osztályvezető
ezért arra bíztatja az önkormányzatokat, a civil szervezeteket, hogy amit
lehet, tegyenek meg a jó magyar arculat kialakításáért.
Az előadásokat Élő Tisza termékek bemutatója és
vására követte. A termékkínálatból nem hiányzott a már sokat emlegetett,
nagykörűi jó ízű, nagy szemű meggy és cseresznye, sem a frissen készített
eperlekvár és meggydesszert.
Kripner
Vera