Az exportvisszatérítés kiszámításakor figyelembe vehető alaptermékek csoportjai: gabonafélék, rizs, tojás, cukor, tej és tejtermékek. Az alaptermékek listáját a rendelet A melléklete tartalmazza.

Az alaptermék mellett visszatérítésre jogosultak az ún. hasonlatos termékek (assimilated products) amelyeket az E mellékletben meghatározott szorzók segítségével lehet átszámítani az előállítására felhasznált alaptermékre.

Részlet az E mellékletből
 

Az exportvisszatérítésre jogosult termékek felsorolását a rendelet B és C melléklete tartalmazza.

A B mellékletben feltüntették, hogy az exportvisszatérítésre jogosult egyes termékek esetében mely alaptermékekre lehet visszaigénylést elszámolni:

Részlet a B mellékletből
 

A C melléklet tartalmazza azon termékek listáját amelyek gyártásához felhasználható alaptermék mennyiségét rögzítették.

Részlet a C mellékletből
 

Részlet a D mellékletből
 

Receptregisztráció

A tagországok tapasztalatai azt mutatják, hogy az exportvisszatérítés igénylésének leggyakoribb módja a regisztrált recept alapján történő igénylés. A recept regisztrációja két módon történhet:

1. a gyártási eljárás során használt recept alapján,
2. egy meghatározott intervallum alatt felhasznált alaptermékek átlagértékei alapján. A tej alapú alaptermékek meghatározása történhet ilyen módszerrel, mivel a tejzsír tartalom az évszaktól függően más.

• a recept tulajdonosának nevét, címét és azonosító számát,
• az alaptermékek mennyiségét 100 kg termékre vonatkozóan,
• a veszteségek fajtáit és mennyiségüket,
• a receptregisztráció időpontját és az érvényesség időtartamát.

Analitikai vizsgálat

Az analitikai módszerrel történő alaptermék mennyiségének a meghatározása csak erre a tevékenységre akkreditált laboratóriumban lehetséges. A módszer hátránya, hogy időigényes, és a vizsgálatai költségek a kérelmezőt terhelik.

A Bizottság 4056/87. számú rendelete tartalmazza azokat az analitikai módszereket és technikai előírásokat, amelyeket non-Annex I. termékek exportvisszatérítési rendszerében alkalmazni lehet. A rendelet rendelkezik a szaharóz, a keményítő (vagy dextrin), valamint a tejzsírok mennyiségi meghatározásának módjáról.

Veszteségek elszámolása

Az exportvisszatérítés igénylésénél mód van arra, hogy a termelés során keletkezett veszteségek bizonyos hányada is visszatérítésre jogosult legyen. A Közösség a 3615/92. számú Bizottsági rendeletben határozta meg az egyes veszteségek definícióit.

Exportvisszatérítés igénylése

Az Európai Unió GATT/WTO megállapodás értelmében a non-Annex I. termékek exportvisszatérítése címen évről évre kisebb költségkerettel gazdálkodik. Annak érdekében, hogy a 2000/2001 évig előre meghatározott költségkeretet ne lépjék túl, szükség volt a meglévő szabályozási rendszer szigorítására. Ennek eredménye a 800/1999. számú Bizottsági rendelet, amely az exportvisszatérítési rendszer 2000. március 1-től érvényes szabályait tartalmazza. A non-Annex I. termékek esetében, a termékkör speciális export-szabályozási rendszeréből adódóan, további kiegészítő intézkedésekre volt szükség.

Az export igazolványok (export licence) szabályozása

Amíg az export teljes visszaigénylésének mértéke nem éri el a 20 000 eurót, nem szükséges kiváltania az igazolványt.

Az igazolványok a kibocsátás dátumától a költségvetési év végéig, azaz szeptember 30-ig érvényesek. Az alaptermékek exportvisszatérítési rendszerével szemben, ahol az exportőrnek az általa tervezett export mennyiségét tömegben (kg, tonna, liter, hektoliter) kell megadnia, a feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében a visszatérítés nagyságát előre, euróban kifejezve kell feltüntetni. Az exportőrök részéről komoly előkalkulációt igényel ennek kiszámítása.

Az engedély kiváltásakor előre lekötött exportvisszatérítési ráták meghatározása lehetséges:

• fix ráta a jelentkezés időpontjára,
• bármely időpontra, az engedély érvényességi ideje alatt.

Az engedély nem ruházható át, azt csak annak tulajdonosa használhatja fel.

A költségvetési év 6 periódusból áll, minden periódusra az alábbi időpontokig lehet export engedélyért jelentkezni:

Az engedély kiváltásakor az engedélyen feltüntetett export visszatérítési igény 25%-át biztosítékként ki kell fizetni (készpénz vagy banki kezességvállalás formájában). A biztosíték 100%-át visszafizetik az igénylőnek, ha az engedély keretének 95%-a kihasználásra került.

Amennyiben a koefficienssel csökkentett visszatérítés miatt az igénylő eláll az igényléstől, a 6%-kal csökkentett biztosítékot fizetik csak vissza.

Ha április 1-ig lemondja az igénylő az engedélyét a biztosíték 50%-át, ha augusztus 15-ig lemondja az engedélyét a 25%-át kapja vissza a befizetett biztosítéknak. Az exportvisszatérítés kifizetésének uniós szintű szabályozásáról szóló rendelet megalkotásakor arra törekedtek, hogy az éves költségkeret a költségvetési év hat periódusában arányosan legyen felhasználva. Az exportőr által deklarált éves exportvisszatérítési keret meghatározott arányát lehet csak az egyes időszakokban maximálisan kihasználni. A tagországoknak havonta jelentést kell készíteniük a Bizottság számára, amelynek tartalmaznia kell az aktuális hónapban kifizetett exportvisszatérítés nagyságát, valamint a következő időszakra várható kifizetéseket a beérkezett exportszállítások dokumentumai alapján.

Ha a tagországok összesített exportvisszatérítési igénye meghaladja az előre meghatározott mértéket, a Bizottság egy koefficienssel csökkenti a visszatérítések összegét.

A tagországok kötelesek értesíteni a Bizottságot az export engedélyek alapján előre bejelentett igények nagyságáról is a következő időpontokig: szep. 14., nov. 14., jan. 14., márc. 14., máj. 14., júl. 14.

Az engedély nélkül beadott igénylések addig fizethetőek ki, amíg 2000. március 1-től szeptember 30-ig, valamint az október 1-től a költségvetési évek végéig tartó időszakokban az igénylések összege közösségi szinten el nem éri a 15000 000 eurót.

Summary

The base of this regulation is the quantity of primary products used for the production of the certain final product. The export refund system is regulated by the Commission Regulation No. 800/1999, which is much more strict than the previous regulation. Export licence is not necessary if the total sum of the demanded export refunds do not exceed the limit of 20 000€. Member States have to inform the Commission - on the base of export licences - about the extent of their demands within a certain period of time.

Import regulation of the non-annex I. trade system is also very strict.
 
 

A Tanács 3448/1993. számú rendeletében szabályozták a non-Annex I. termékek importja esetén alkalmazandó vámok formáját és nagyságát. A jogszabály elrendeli, hogy külön rendeletben kell szabályozni a preferenciális kereskedelmi konstrukciók formáit és szabályait.

Az import árukra kivetett vámok két célt szolgálnak:

• védelmet kell biztosítani az Unió feldolgozóiparának,
• figyelembe kell venni a mezőgazdasági alapanyagok Unión belüli és a világpiaci árai közötti különbséget.

Az import vám másik eleme a “mezőgazdasági elem” (EA, élément agricole), amelynek feladata az alapanyagok belső és világpiaci árai közötti különbségek kiegyenlítése. A mezőgazdasági elem kiszámításának alapja a termék előállításához felhasznált, a rendelet A mellékletében felsorolt, mezőgazdasági alaptermékek és elsődleges feldolgozású termékek tényleges mennyisége. Az alábbi termékek tartoznak az alaptermékek körébe:

A Bizottság 1460/1996. számú rendelete szabályozza a mezőgazdasági komponens kiszámításának a módját és a preferenciális kereskedelmi konstrukciók részletes szabályait.

Preferenciális kereskedelmi megállapodások keretében csökkentett mezőgazdasági rész (EAR) alapján vetik ki az importvámot. Meghatározzák a származási szabályokat (melyik országból származik az import áru), a kvótákhoz való hozzáférés szabályait, a kvóták felhasználását és azok adminisztrálását.

A csökkentett mezőgazdasági rész kalkulációja, mint már említettük az import áru gyártása során felhasznált alapanyagok mennyisége alapján történik. A rendelet I. melléklete tartalmazza a 100 kg termék előállításához felhasznált alapanyagok mennyiségeit. Egyes termékek esetében az I. melléklet a II. mellékletre utal. A II. mellékletben felsorolt termékek, összetételüknek megfelelően egy kiegészítő kódot kapnak, amit a rendelet III. melléklete az ún. Measuring-tábla tartalmaz. A rendelet II. mellékletében szereplő termékek kiegészítő, csökkentett cukor- (AD S/Z) és liszt- (AD F/M) vámjai kiszámításához figyelembe vehető cukor, illetve liszt mennyiségét a rendelet II. mellékletének B és C pontjai mutatják. Az alaptermékekre megállapított összegeket az EU hivatalos lapja teszi közzé.)

A rendelet értelmében “származó áru” azon árukat jelenti, amelyek megfelelnek az EU és a felsorolt országok (pl. Magyarország, Lengyelország, Csehország) között megkötött Európai Megállapodások 4. sz. Jegyzőkönyveiben meghatározottaknak.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a koffein és a kinin tartalom legyen feltüntetve az élelmiszereken. A tagországok jelöléssel foglakozó szakértői munkacsoportja az elmúlt hónapban vitatta meg a beterjesztést.

A túlzott mennyiségű koffein és a kinin károsan hathat a szervezetre. Jelenleg az élelmiszerek előállításakor, mint ízesítő anyagot tüntetik fel vagy, mint az adalékanyagok egyike szerepel (amelyek összes mennyisége nem haladhatja meg a termék 25%-át) és a címkén nem tüntetik fel.

A Bizottság véleménye szerint kötelező lenne feltüntetni az összetevők között, vagy deklarálni kellene a terméken ”koffeint tartalmaz” ill. “kinint tartalmaz”. Ha a termék magas koffeintartalmú a címkén fel kellene tüntetni “magas koffein tartalmú termék”.

Az Egyesült Királyság Élelmiszer Tanácsadó Bizottsága szerint amennyiben az üdítő italok koffein tartalma magasabb, mint 125 mg/l, világosan fel kell tüntetni a terméken, megvédve ezzel a gyermekek egészségét és a koffeinre érzékeny fogyasztókat.

A beterjesztést az Élelmiszer Bizottság áprilisban fogja tárgyalni Brüsszelben.

Nem sokkal azután, hogy bebizonyososodott a rettegett száj- és körömfájás kitörése az északnyugat-franciaországi Mayenne régió egyik gazdaságában március 13-án, az EU Állategészségügyi Állandó Bizottsága (ÁÁB) embargó elrendelését indítványozta a Franciaországból származó állatok, valamint a Mayenne és Orne régiókból származó – megfelelő kezelésnek alá nem vetett – állati eredetű termékek exportjára vonatkozóan március 27-ig. Március 13-án az ÁÁB megtiltotta továbbá minden érintett faj friss húsának Argentínából származó importját április 15-ig. A Franciaországra vonatkozó tilalmat a következő, március 20-i ÁÁB-ülésen felülvizsgálták. Franciaországban egy eset, az Egyesült Királyságban több, mint 250 eset fordult elő, s mindeddig csak ebben a két tagállamban bizonyosodott be a betegség kitörése – a többi ország azonban nem vállal kockázatot.. David Byrne fogyasztóvédelmi biztos az Európai Parlamentben tartott beszédében helytelenítőleg nyilatkozott az embargóról, amely “eltúlzott” és “szükségtelen”, mivel az nem veszi figyelembe a probléma nemzetközileg elfogadott ’regionális’ megközelítését, és figyelmen kívül hagyja az Európai Unióban már meghozott szigorú intézkedéseket.

A Franciaországra vonatkozó korlátozások – ugyanazok, amelyeket az ÁÁB az Egyesült Királyság számára előírt – azokon az EU-körű korlátozásokon felül lépnek érvénybe, melyek a betegségre fogékony állatok szállítására vonatkoznak. Az érintett állatok szállítása csak a gazdaságtól a vágóhídig, illetve – különleges engedély birtokában – egyik gazdaságtól a másikig van engedélyezve, s mindenféle vásár vagy az állatok más egybegyűjtése tilos. Az ÁÁB szabályai szerint azok a lovak, melyek két hétnél hosszabb ideig tartózkodtak az Egyesült Királyság valamely felügyelt zónájában, nem szállíthatók más tagállamokba.

Intézkedések az Egyesült Királyságban

Március 15-én az Egyesült Királyság bejelentette több ezer, szemmel láthatólag egészséges állat biztonsági célú levágását. A cumbriai (Északnyugat-Anglia) és délnyugat-skóciai fertőzött gazdaságok három kilométeres körzetében minden juhot és sertést leölnek és megsemmisítenek akkor is, ha a betegség tüneteit az állatok nem mutatják. Mindazokat az állatokat is kiirtják, amelyeket a Northampton-i, Longtown-i és Welshpool-i állatpiacokon vásároltak, illetve amelyek ott vásárolt állatokkal érintkeztek a legutóbbi három hét során. A tervek szerint jóval több, mint 100 000 állatot, főleg juhot semmisítenének meg azon a 205 000 állaton felül, melyeket már leöltek, illetve melyek jelenleg várnak leölésre – mondotta Nick Brown, az Egyesült Királyság mezőgazdasági minisztere. A miniszter hozzátette, hogy reményei szerint a korlátozásokat enyhíteni lehet a betegségtől mentes területeken körülbelül egy hét vagy tíz nap múlva. A március 14-én észlelt új megbetegedések száma – 26 – a legmagasabb napi érték volt azóta, hogy a betegség február 20-án felütötte a fejét.

Külkereskedelmi embargó

Eddig körülbelül 90 ország rendelt el behozatali korlátozásokat az Európai Unióból, illetve az Egyesült Királyságból és Franciaországból származó állatokra és állati eredetű termékekre vonatkozóan. Az Egyesült Államok és Kanada bejelentette minden, az Európai Unióból származó állat és állati eredetű termék behozatalának tilalmát, mely mintegy 600 millió eurót tesz ki évente. Tunézia, Szlovákia és Magyarország megtiltotta az állatok, állati eredetű termékek és gabonafélék behozatalát az Egyesült Királyságból és Franciaországból. Egy bizottsági sajtóközlemény szerint a “gabonafélék semmilyen kockázatot nem jelentenek a száj- és körömfájás vírusának terjedése szempontjából”. Március 14-én Oroszország is kezdeményezte minden hús behozatalának tilalmát Nyugat-Franciaország 8 régiójából. Az orosz piac veszi fel az EU marhahúsexportjának 40%-át. Március 14-én Norvégia elhatározta a hús és a húskészítmények behozatalának kétheti tilalmát az Európai Unióból. Ázsiában Dél-Korea, Japán és Szingapúr tiltotta meg minden EU-ból származó állat és állati termék behozatalát. Nigéria és Ausztrália hasonló tilalmat rendelt el, és Új-Zéland is erre készül.

Az említett tiltó rendelkezések feltételei és időtartama még nincs tisztázva. A Bizottság azonban erősen helyteleníti az egész EU-ra vonatkozó tilalmat, mivel az “bizonyosan eltúlzott, és semmilyen szakmai érv nem támasztja alá”. A Bizottság arra hivatkozik, hogy bármilyen tiltó intézkedésnek az Egyesült Királyságra és egyetlen franciaországi régióra kell korlátozódnia, és arányosnak kell lennie a probléma kiterjedésével. Az általános tilalom csak akkor lenne elfogadható, ha a megbetegedéseket nem lehetne egymással kapcsolatba hozni – állítja a Bizottság.

A március 14-i Európai Parlamenten az import kérdéséről szólván David Byrne fogyasztóvédelmi biztos a következőket mondta: “A nagyon szigorú és határozott intézkedések, melyeket a járvány leküzdésére hoztunk, nem kapják meg a kellő elismerést a harmadik országok részéről. Ahelyett, hogy szigorú intézkedéseinket biztosítékul tekintenék, számos esetben korlátozásokat vezetnek be, melyek egyszersmind eltúlzottak és szükségtelenek. A Bizottság az érintett harmadik országokkal a korlátozások alapját határozza meg. Természetesen tisztázni fogjuk, hogy a már meglévő intézkedések biztosítékul szolgálnak arra, hogy az említett korlátozásokra ne legyen szükség.” A Nemzetközi Járványügyi Hivatal, valamint az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) Egészségügyi és Növény-egészségügyi Megállapodása támogatja a regionális megközelítést a száj- és körömfájás visszaszorítása ügyében.

Tilalom Argentínával szemben

Az elmúlt néhány hónap során folyamatosan száj- és körömfájás megbetegedésekről számoltak be Argentínában. Az Állategészségügyi Állandó Bizottság március 14-én egyetértőleg nyilatkozott arról a bizottsági javaslat-tervezetről, mely szerint felfüggesztenék minden, a betegségre fogékony faj friss húsának behozatalát Argentínából az EU-ba. A Bizottság világosan kifejtette, hogy az argentínai járvány helyzetére vonatkozó pontos és megbízható információk hiánya miatt lehetetlen azt a nemzetközileg elfogadott “regionális” megközelítést alkalmazni, melyet a Bizottság említett meg a harmadik országok által elrendelt embargó kapcsán. Az import felfüggesztése április 15-ig lesz érvényben, s tervezik, hogy az EU Élelmezésügyi és Állat-egészségügyi Hivatala küldöttséget küld Argentínába a helyzet felülvizsgálata végett. Az argentin kormány, a gazdák határozott támogatása mellett, jelenleg száj- és körömfájás elleni oltás bevezetését mérlegeli. Az Európai Bizottság ez idáig elvetette az oltás bevezetését.

Belső kereskedelmi embargó

Ausztria – csakúgy, mint láthatólag Írország és Dánia – megtiltotta a hús és a tejtermékek behozatalát egész Franciaország területéről. A német Saarland tartomány (Nyugat-Németország) szintén rendeletet adott ki március 14-én, melyben megtiltotta az élőállatok, a hús, a húskészítmények és a tejtermékek behozatalát Franciaországból. Ezek a nemzeti, illetve regionális intézkedések ellentétesek az EU szabályaival, melyek a tilalmat Mayenne és Orne régiókra korlátozták. David Byrne fogyasztóvédelmi biztos szóvivője azt mondotta, hogy a Bizottság “nagyon helyteleníti” Ausztria eljárását. A Bizottság – mondotta – felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessenek meg minden olyan nemzeti intézkedést, mely túllépi a közösségi szinten hozott döntéseket. Hozzátette, hogy Franz Fischler mezőgazdasági biztos Ausztriába utazik azért, hogy az ottani hatóságokat a tilalom korlátozására rávegye.

Vélemények a száj- és körömfájásról

A száj- és körömfájás növeli a félelmeket a haszonállat-iparban. A kiterjedt gazdalobbi – a COPA-COGECA – elnöke március 14-én felszólította a gazdákat a szállítási korlátozások betartására, valamint a betegség tüneteinek állandó figyelésére. A COPA-COGECA kéri továbbá, hogy a gazdák nemzeti és közösségi kompenzációt kapjanak, és – lehetőség szerint minél előbb – “kivételes piactámogatási intézkedéseket” alkalmazzanak. A Bizottság mindeddig elutasította bármilyen, a jelenleg rendelkezésre álló 41 millió euró speciális állategészségügyi alapon felüli kiegészítő kompenzáció fizetését.

A március 14-i Európa Parlamenten De Rossa, a szocialista csoport alelnöke a következőket mondta: ”Nem lenne helyes, ha valamely országot hibáztatnánk a járvány kitöréséért. Közülünk bármelyik országban megtörténhetett volna ugyanez, mivel az intenzív, támogatásokra alapuló európai gazdálkodás velejárója az állatok gyakori szállítása.” De Rossa a közös agrárpolitika reformját sürgeti, amint a “harag és vádaskodás lecsillapodik”.

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) március 14-én arra figyelmeztetett, hogy a legutóbbi száj- és körömfájás megbetegedések sürgős nemzetközi intézkedéseket követelnek meg. “A szükséghelyzetre való felkészülés, a váratlan események megtervezése, az ismeretterjesztő kampányok alapvetően fontosak a száj- és körömfájás leküzdésében. Egyetlen ország sem érezheti magát biztonságban a betegség tekintetében a megnövekedett nemzetközi kereskedelem, turizmus, valamint az állatok, állati eredetű termékek és élelmiszerek szállítása miatt” – mondja ki a nyilatkozat. A FAO Száj- és Körömfájás Ellenőrző Európai Bizottsága március 21-23-i római ülésén megtárgyalta a járvánnyal kapcsolatos kérdéseket, és tanácsokat adott az egyes országoknak. A FAO Állat-egészségügyi Szolgálatának vezetője, Yves Cheneau a bevándorlók és turisták szigorúbb ellenőrzésére, valamint az élelmiszertermékek behozatalkori alaposabb vizsgálatára szólít fel, beleértve a turisták által szállított élelmiszereket is.

Summary

Foot and mouth disease influencing EU trade possibilities. The outbreaks of foot and mouth disease in certain regions of the EU have led many countries world-wide to impose import bans on meat and meat products coming from the EU. Although it was only in two Member States that the outbreaks occurred, the overall import bans still cover also European areas free from the disease. The Commission condemns the embargo as excessive and unnecessary, for the measures adopted in the EU and based on the ‘regional approach’ provide appropriate protection against the spreading of the infection.

A Bizottság március 19-i brüsszeli tanácskozásán részletesen megvitatták az állatok száj- és körömfájás elleni oltásának kérdését. A vitát követően egy tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy “alapvető egyetértés” volt a tagállamok között a korábbi oltási politika megváltoztatását illetően – egy évtizeddel azután, hogy azt a szabad kereskedelem jegyében elvetették. A látszólag egészséges állatok leölése sokakból erkölcsi ellenérzéseket váltott ki – különösen az Egyesült Királyságban, ahol már rendkívül nagy a kiirtott állatok száma. Ez vetette fel az oltás kérdését, amely gyakorlatot nem alkalmazták az EU-ban a belső piac 1992. évi megalakulása óta. David Byrne egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos közölte, hogy a Bizottság döntése értelmében a szelektív oltási politikát kiterjedt járvány esetén kell fontolóra venni.

Nick Brown, az Egyesült Királyság mezőgazdasági minisztere beszámolt a hazájában dúló száj- és körömfájás aktuális helyzetéről. Elmondta, hogy a megbetegedések száma (amely március 20-án 349 volt) “még növekedni fog”, de “nem amiatt, ami most történik, hanem amiatt, ami a múltban történt”. A miniszter hozzátette: reméli, hogy a betegség terjedése ellen hozott korlátozó intézkedéseket sikerül az Egyesült Királyság egyes régióin belül tartani. Még korai lenne viszont lazítani a szállítási korlátozásokon a betegségtől mentes területeken. Elmondta, hogy a száj- és körömfájásnak láthatólag csekély hatása van a bárányhús-keresletre az EU-ban.

Harmadik országok tiltó rendelkezései

Margareta Winberg svéd miniszter, valamint David Byrne azokról a vitatható harmadik országokbeli tiltó rendelkezésekről beszélt, melyet az EU-ból származó importra alkalmaznak a száj- és körömfájás egyesült királysági és franciaországi kitörése óta. David Byrne elmondta, hogy – figyelembe véve az Európai Unióban már meghozott szigorú intézkedéseket – “célzottabb és indokoltabb válaszintézkedéseket” vár el az Unión kívüli országoktól a közeljövőben. Margareta Winberg hozzátette, hogy a norvég tilalom az EU-ból származó állatok és állati eredetű termékek behozatalára vonatkozóan “nyilvánvalóan túlzott reakció” volt, és különösen indokolatlan, mivel Norvégia az Európai Gazdasági Térség tagjaként jelen van az Állategészségügyi Állandó Bizottságban.

Állatok szállítása

Két dolog miatt vált különösen időszerűvé az állatok szállításának ügye. Az egyik az, hogy összefüggés van az állatok szállítása és a száj- és körömfájás terjedése között. A másik a nyilvánosság fokozottabb figyelme az állatjólét problémáit illetően. Renate Künast német mezőgazdasági miniszter kérte, hogy vegyék a Mezőgazdasági Tanács napirendjére az állatok szállításának ügyét. Korábbi felszólalásában Renate Künast kifejtette, olyan európai szintű korlátozásra törekszik, mely az állatok szállításának engedélyezését négy órában maximálja. Március 19-én a Bizottság bejelentette, hogy ösztönözni kívánja a szállítási távolságok csökkentését, valamint a szállítási körülmények további javítását. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a szállítás legtöbbször vágott állapotban történik, valamint, hogy a meglévő szabályok a minimálisra csökkentik a betegség terjedésének lehetőségét. Ilyen szabály, hogy a vágóhídra való szállítás során az állatok nem hagyhatják el a szállító járművet; az állatok szállításának nyomon követhetőnek kell lennie; a járművet fertőtlenítik, lepecsételik; az állatoknak egészségügyi tanúsítvánnyal kell rendelkezniük; stb. Byrne biztos arról számolt be, hogy az egybegyűlt mezőgazdasági miniszterek “alapvetően elégedettek” az EU meglévő, az állatok szállítására vonatkozó intézkedéseivel. A Bizottság a közeljövőben új javaslatokat fog tenni a nyilvánosság igényeinek figyelembe vételével.

Gyapotpiac

A Tanács egyhangúlag támogatta azt a javaslatot, mely a Görögországnak nyújtott gyapottámogatási rendszerről szólt, valamint jóváhagyta a gyapot termelési támogatásáról szóló tanácsi rendelet javaslatának előkészítése során felmerült technikai módosításokat. A tagállamok megjegyezték azonban, hogy maradtak nehézségek a stabilizáló mechanizmus tekintetében. A Tanács utasította a Speciális Mezőgazdasági Bizottságot, hogy tanulmányozza a témát részletesebben, és a következő Mezőgazdasági Tanács alkalmával jelentést nyújtson be, melyről dönteni lehet. A Bizottság javaslatot tett olyan tanácsi rendeletre, mely a gyapottermelők termelési támogatásáról szól, s célja a meglévő jogszabályozás egyszerűsítése, valamint mielőbbi intézkedések életbe léptetése a környezetkárosítás megszüntetésére.