Az organikus mezőgazdaság döntő szerepet fog játszani az élelmiszer-minőség javításában a jövő Európájában. Bár valójában kis mérete miatt nem valószínű, hogy felváltaná a hagyományos mezőgazdaságot, mindenesetre mintául szolgálna a fogyasztói bizalom növelésére. “A minőség szociális követelménnyé vált” jegyezte meg dr. Joachim Heine, a mezőgazdasági DG helyettes vezetője az Agra Europe’s Euorganics konferencián Münchenben. A minőségi élelmiszer iránti igény fokozódása együtt jár az organikus termékek piaci növekedésével.

Heine ismétli Franz Fischler szavait, amelyek a berlini Zöld Héten hangzottak el, miszerint az organikus gazdálkodásból származó termékek jól illenek az EU jelenlegi agrárpolitikájához. Az organikus termelés még kismértékű, mindössze a mezőgazdasági termelésbe vont területek 2%-án folyik. Heine kijelentette, hogy EU-adatok szerint az organikus gazdálkodásra szánt termőterületek nagysága folyamatosan nő; míg 1993-ban 0.7 millió hektárt jegyeztek, 1998-ban már 2.7 millió hektár volt. Mindamellett úgy tűnik, hogy az organikus gazdálkodás megnyerte a fogyasztók bizalmát, ami döntő hatással lesz az elkövetkező évekre.

Ehhez viszont további munka szükséges a bizottsági jogalkotás területén. A 2092/91 EU szabályozás melléklet-módosítási javaslatának a Parlament és a Bizottság elé kell kerülnie még a nyári szünet előtt. Közben kereskedelmi tárgyalásokat kezdeményeztek az EU-n kívüli országokkal, hogy megállapítsák az EU organikus termékeinek export és import értékeit. Az integrált gazdálkodással kapcsolatban Heine elmondta, hogy a Bizottság nem tervez hasonló szabályozást, mint az organikus termelés esetében.
 

2000-ben a holland ökogazdaságok száma 1.216-ról 1.390-re nőtt (+14%). A holland mezőgazdasági minisztérium növeli az ökológiai gazdálkodás támogatására adott pénzösszeget, ezzel csábítva a gazdákat, hogy áttérjenek az ökogazdálkodásra. Az a cél, hogy 10%-ra emelkedjen a vegyszer nélküli gazdálkodásba vont terület nagysága 2010-re. Különösen az állattenyésztésben szorgalmazzák az ökológiai gazdálkodásra való átállást. Ebben az évben a szabadföldi zöldségtermesztésben 10%-os, az üvegházi termesztésben 50%-os (40 ha-ról 59 ha-ra) növekedést, míg a gyümölcstermesztésben 260 ha-ról 452 ha-ra való területnövekedést várnak.

Németország keleti határán Brandenburg vidékének egyik legnagyobb ökotermesztője a Frucht und Heimen vállalat, 7 hektáros szabadföldi kertészettel és 2000 m² alapterületű üvegházzal rendelkezik. A szabadföldi munkák március közepén kezdődnek, az üvegházban viszont már februárban termelnek salátát és karalábét. A téli hónapokban kisebb a választék, ekkor a gazdaságból csak zsázsa, petrezselyem, galambbegysaláta, cikória és salátafélék kerülnek ki. A főszezon májusban indul; hónapos retket, fejes salátaféléket, karalábét, cukkinit és fokhagymát visznek a piacra. Őszre érik be a póréhagyma, a pasztinák és a Hokkaido-tök. Tavaly 10.000 láda salátát (10-12 fej/láda), 50.000 csomó retket, 25.000 csomó petrezselymet, 30.000 adagnyi zsázsát és 3.000 rekesz póréhagymát (5 kg/rekesz) adtak el. A cég mottója: “A jó minőséghez elengedhetetlen a frissesség”.

A Német Ökológiai Gazdálkodók Szövetsége (Agöl) éves jelentése szerint a bioüzemek száma kb. 7,5%-kal, az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága 10,5%-kal növekedett tavaly. Idén az ökológiai gazdálkodást szorgalmazó kormányrendeletnek köszönhetően további növekedést várnak.

A Bioland és Demeter cégek a bioélelmiszerek megkülönböztetésére újabb jelölésekben egyeztek meg. Az EU – ellenőrző-jelölés alapfontosságú, így egyértelmű és minden fogyasztó számára felismerhető lesz a biotermék. Ez a következőket jelenti:

1. 2000 augusztusától egy EU Ökorendelet írja elő, hogy minden, az EU-ban forgalmazott bioterméket el kell látni az EU- ellenőrző-jelöléssel.
2. Az EU ellenőrző-jelölés igazolja, hogy az adott biotermék megfelel az európai normáknak és egy ellenőrző szerv a törvényben előírt módon megvizsgálta.
3. Minden, az EU-ból vagy a világ más tájáról származó bioterméket el kell látni ilyen jelöléssel.
4. Az ellenőrző-jelölés tartalmazza az országok betűjelzését, pl. Németország: DE, ill. a terméket megvizsgáló hivatal számát, ezáltal a vásárlók hozzájuthatnak néhány speciális információhoz.

A két vállalat most olyan minőségi előírásokon dolgozik, amelyek az EU ökorendeletén is túlmutatnak.

Elkészült az az új ismertetőfüzet , amely az olasz bioszektor különböző területeiről tartalmaz aktuális információkat 500 színes oldalon. Egyre nagyobb az érdeklődés az egészséges életmód, gyümölcs, zöldség és a bioélelmiszerek iránt, ezért a szakma képviselői tájékoztatást adnak a biokultúra alapjairól. Bemutatkozik 2.901 termelő vállalat, 987 szaküzlet, 1.439 olasz bio-szupermarket, 139 bioétterem, 119 biopiac. Szó esik a fontosabb országos és nemzetközi vásárokról, a különböző országos szervezetekről és ellenőrző hivatalokról; található benne külön kereskedőlista, lista a szakirodalomról, az ökoturizmusról is néhány szó és minden egyéb, ami érdekelheti az olvasót e témakörökben.
(Kiadja: Distilleria EcoEditoria pscrl, E-Mail: distilleria@biobank.it/www.biobank.it)

Nemrégiben alakult meg a biológiai gazdálkodást folytató gyümölcs- és zöldségtermesztők nemzetközi szervezete, az Agrobiotour Olaszországban. A Noto-i (Szicília) G.A.L. Eloro vállalat kezdeményezte létrehozását. Legfőbb feladatának tekinti a regionális, helyi fejlesztést, az értékesítés, piacra jutás támogatását, hangsúlyozva a tipikus, regionális, tradicionális termékeket.

A szervezet célja:

• Friss biotermékek terjesztése egész Európában.
• Minőségi ökotermékek előállítása, közös minősítési rendszer megalkotása.
• Nemzetközi együttműködés a biogazdálkodók között, az ökotermék-kereskedelem növelése.
• Nemzetközi borutak és gasztronómiai kirándulások szervezése, a turizmus fejlesztése.
• Közös tanúsítvány, jegyzőkönyv a biotermékek számára.
• Az ökológiai termesztésből származó termékek betakarítási naptára.

Nagy fellendülés tapasztalható a biogazdálkodásban. A madridi Mezőgazdasági Minisztérium közleménye szerint az ökológiailag művelt földterület 1996 és 2000 között 103 743 hektárról 380 838 hektárra növekedett, ebben vannak az átállás alatt lévő földterületek is. Az ökoterméket előállító üzemek száma 4 év alatt 2401-ről 14 040-re nőtt. Az Európai Unióban a biogazdálkodás szempontjából Spanyolország – adatai alapján – Olaszország és Németország után áll harmadikként, Franciaország előtt. Extremadura tartomány vezet a biogazdálkodásban. Tavaly itt 170 000 ha organikusan művelt területet regisztráltak. 69 000 ha földet vontak be az ökotermelésbe Andalúziában, így ez a tartomány második a régiók között. További területek: Kasztília, Galícia, Aragónia és Valencia. Az országban leginkább a legelőket, a szántóföldeket és az olajfaligeteket vonták be a biogazdálkodásba. A legtöbb bioüzem Extremadura régióban található: 7404, ezt követi Andalúzia 2749 és Valencia 613 üzemmel.

Az EU-hoz csatlakozni kívánó közép-kelet-európai országokban az ökológiai gazdálkodás dinamikus fejlődésnek indult. Ez derült ki a Heinrich-Böll-Alapítvány ülésén. Különösen Magyarországon, de Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is terjed a biogazdálkodás. Magyarországon az ökológiai termelésbe vont terület nagysága 40.000 ha, de 2006-ig 300.000 ha-ra akarják növelni. Hasonlóak az elvárások Csehországban, ahol jelenleg a termőterület több mint 3%-án van ökogazdálkodás, ahogy Szlovákiában is. Ezekben az országokban az ökogazdaságok túlnyomórészt nagy méretűek. Az üzemnagyság Csehországban megközelíti a 290 hektárt, Szlovákiában kb. 680 ha, Magyarországon pedig 1000 ha-tól 2000 ha-ig terjed; a lengyel gazdaságok mérete jóval kisebb. A közép-kelet-európai országok ökológiai gazdálkodásának egyetlen gyenge pontja a termékek alacsony feldolgozottsági szintje.

Lengyelország: 1990-ben még csak 27 ökofarm volt az országban, mára a számuk 1182-re növekedett, ez összesen 30.000 ha területet jelent. Az állam csupán a víz- és talajvizsgálat költségeit, valamint 1998-tól az ellenőrzés költségeinek egy részét finanszírozza. Ribizlit, szamócát, vadon termő gyümölcsöket és uborkát exportálnak.

Magyarország: az ökotermékek 95%-át exportálják, különösen mezőgazdasági nyerstermékeket, mint a búza , a kukorica, a napraforgó és a repce. Sürgősen szükség van megfelelő belső piac kiépítésére. Az ökológiai termesztésre való átállás állami támogatása 25%-kal csökkent.

Csehország: Cél az ökológiai gazdálkodás fejlesztése. 1998-tól folyamatosan emelkedik az ökogazdaságok száma, év végére ezt 540-re akarják növelni (3.3%-os növekedés), ami 155.000 ha –os területnagyságnak felel meg.

Szlovákia: Jelenleg a termőterület 2.4%-án folyik ökogazdálkodás. A 88 ökofarm szövetkezeti kézben van, a családi gazdaságok száma elhanyagolható. 1998 nyarán fogadták el az ökológiai gazdálkodásról és a bioélelmiszerek előállításáról szóló rendeletet.

A magyar biotermékek kivitele összehasonlítva az előző évvel 30%-kal nőtt 2000-ben, ezt a magyar biotermelők az Európai Unió piacain elért sikereivel magyarázzák. A teljes biotermékexport 1999-ben 2.5 milliárd Ft, tavaly már 3.3 milliárd Ft volt. 2001-ben további 20%-os növekedést várnak. Bár az organikus gazdálkodás számára megfelelőek a magyar körülmények, és kedvezőek a magyar gazdasági változások, a hazai piacon alacsony a biotermékek iránti kereslet. Tavaly a magyar biotermékek 95%-át külföldön értékesítették.

Az organikus gazdálkodásból származó termékek piacra jutását a tavaly bevezetésre került egyedi nemzeti jelzés is segítette. Ez a jelölés már 400 különböző terméken megtalálható.

Jelenleg hazánkban 45000 hektáron folytatnak organikus gazdálkodást. A mezőgazdasági minisztérium öt éven belül ezt az értéket 350000 hektárra akarja növelni.
 

Az észt kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, ami segítené az észt gazdák termékeinek piacra jutását az Európai Unióban. Az új törvény célja az észt biotermékek versenyképessé tétele az Unióban, a külföldi értékesítés növelése. A törvény 2001. május 1-től lép életbe (teljesen 2002-től) és az állami költségvetésből 5.7 millió koronát különítettek el erre a célra.

“Bár van organikus gazdálkodás Észtországban, de eddig exportlehetőségek igazából nem léteztek” mondta a minisztériumi szóvivő.
 

A horvát országgyűlés elfogadta az ország ökogazdálkodásának fejlesztésére tett törvényjavaslatot, felismerve a biotermékek keresletének növekedését Európa piacain. A horvát mezőgazdasági minisztérium a tervezetet a következő három hónap alatt tökéletesíti.

Jelenleg az ország 3,2 millió hektáros mezőgazdasági területéből csak 12,5 hektáron folytatnak organikus gazdálkodást. Mindössze 16 gazdálkodó rendelkezik biotermelői igazolvánnyal, míg pl. a szomszédos Szlovéniában ez a szám 600. Horvátország 1,2 millió kunát költött 2000-ben a környezetbarát gazdálkodás terjesztésére.
 

A BSE, az osztrák sertés (antibiotikum) botrány, valamint a száj- és körömfájás miatt a biotermesztők esélyei megnőttek Csehországban. Eddig az organikus gazdálkodást nem méltányolták eléggé, de most jó lehetőségük van a megerősödésre, csak a mezőgazdasági minisztérium döntésére várnak. Remélik, hogy a német példa alapul szolgál majd az ökogazdálkodás támogatására. A cseh élelmiszerpiac fő területe a kiskereskedelem, ahol már teret nyertek az ökotermékek. Egyre több nagyobb cég, élelmiszerlánc fordítja figyelmét az ökogazdálkodás felé és árusítanak biotermékeket.

Bár jelenleg a biotermékek magas ára behatároló tényező a piacon, de a nyugat-európai állatbetegségek hatására remélhetőleg csökkenni fog a hagyományos és a biotermékek ára közötti rés.