Hírcsokor

Tények, események, vélemények

Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Gadó Gábor MOSZ konferencián elhangzott véleménye szerint akkor lesz új szövetkezeti törvény, amikor egyetértés alakul ki a törvényelõkészítõk és a leginkább érintett érdekképviseletek között. Több kapcsolódó törvényjavaslatot is el kell készíteni, mielõtt ismét napirende tûzik az új szövetkezeti törvényt.

*** Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár azt az álláspontot képviseli, hogy nemzetközi kötelezettségeink és a hazai rendelet szerint 1997. júliusára le kell bontani a vámpótlékot. Fazekas Szabolcs ipari miniszter viszont azzal érvel, hogy a hazai termelõket védõ, a költségvetést jelentõs bevételekhez juttató, a behozatalt ugyanakkor visszafogó importvám-pótlék megszûnése igen nagy terheket róna az országra.

*** A Magyarok Világszövetsége elutasítja a külföldi föld- és ingatlanvásárlást, minthogy az törvénytelenül ("zsebszerzõdésekkel") ment végbe. Követelik, hogy az ilyenféle üzleteket- ügyleteket érvénytelenítsék.

*** Piros László, az ÉPOSZ fõtitkára egy budapest agrárfórumon sürgette az agrárorientációs törvény alkotását. Az élelmiszer-gazdaságnak rendkívül fontos a hazai piac, minthogy termékeinek 80%-át belföldön értékesíti. Külsõ forrásokra van szükség, amelyekkel átfogó módon segítik elõ a térségfejlesztési és élelmiszer-gazdasági, termelési törekvések összehangolását.

*** A Mezõgazdasági Társaságok Szövetségének elnöke, Tunyogi András szerint a különbözõ társadalmi egyesületek, szövetségek az eddiginél jóval nagyobb beleszólást igényelnek a területfejlesztési tervek kidolgozásába. Elképzelhetõnek tartja kimondottan a vidékfejlesztéssel foglalkozó központi szervezet (vidékfejlesztési minisztérium?) létrehozását.

*** Az FM Agrármarketing Centrumának (AMC) ügyvezetõ igazgatója, Gaál Béla beszámolt arról, hogy az AMC elkészítette hároméves programját, amely a kamarákkal, terméktanácsokkal és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben valósítható meg. Az idén 75-80 millió forintot fordítanak a hazai élelmiszertermékek kül- és belpiaci megjelenésének elõsegítésére. A jövõ évi marketingprogram végrehajtásában a kiemelt termékek piacra jutására több gondot kell fordítani. A bormarketing és a húspiaci szolgálat már figyelemreméltó eredményeket mutatott fel.

*** Tavaly összesen háromszáz millió dollárnyi külkereskedelmi aktívummal büszkélkedhetett a baromfiágazat. A Baromfi Terméktanács elnöke, Kállay Béla kifejtette, hogy az exporttámogatások közel 40%-os csökkentése súlyosan érinti az ágazatot. Idén - fõleg a korábbi tartalékoknak köszönhetõen - még kb. 440 millió dollár értékû kivitel lesz elérhetõ, ennek 80%-a az EU-ban talál piacot.

*** A Baromfi Terméktanács titkárának beszámolója szerint az idén várhatóan 3,5 kg-mal csökken az egy fõre esõ hazai baromfihús-fogyasztás. A csirketenyésztõket és -feldolgozókat jelentõs veszteségek érték, viszont kiválóan alakult a pulyka exportja. A belföldi értékesítés pangása mellett a kivitel - a tavalyi hasonló idõszakhoz képest - 230%-kal nõtt. Az örvendetes jelenség egyik magyarázata, hogy az EU-ban a marhakergekór (BSE) okozta veszélyek miatt a borjúhúst szívesen helyettesítik pulykamellfilével.

*** Létrejött a Magyar Marketing Szövetség Agrár és Élelmiszeripari Marketingklubja, melynek célja - többek között - a korszerû kereskedelmi módszerek terjesztése, a marketingszemlélet megerõsítése, a hazai agrárkínálat exportképessé tétele, a minõség- és eredetjelzõ védjegyek kialakításának és bevezetésének támogatása, a törekvés az állami támogatások hatékonyabb felhasználására. Telefonszámuk: 141-7485.

*** Az Európai Unió Statisztikai Hivatal (Eurostat) október végén közzétett jelentésében rangsorolja a 11 közép-kelet-európai országot az ezer fõre jutó vállalkozások számáról. Magyarországon ez 50,7 volt, ami jóval meghaladja az EU-átlagot (ami 43%). Magyarországon volt a legnagyobb a vállalkozást teremtõ nõk aránya (33%).

*** A Külügyminisztérium munkatársa, Hajdu András a Friedrich Ebert Alapítvány fórumán kifejtette, hogy az EU a társulási szerzõdések aláírását követõen a betagozódás feltételeként kezeli a társult országok egymás közti kapcsolatainak erõsítését. A regionális együttmûködés fejlettségét az EU "integrációérettségi feltételnek" tekinti.

*** Az idei brüsszeli 45. Euréka kiállításon 27 magyar találmány és újszerû termék is szerepel, az utóbbiak közül többek között a minõsített biobor. A Bábolna Rt. a baromfitenyésztés vertikális integrációját, azaz a baromfitakarmányok termesztésétõl a végtermékig vezetõ, az egyöntetû minõséget szavatoló folyamatot mutatja be. A kiállításon 40 ország 750 kiállítója összesen 1200 cikket vonultat fel.

*** Németország agrárkivitele 1995-ben kis híján 37 milliárd márka volt. Az agrárkülkereskedelem kétharmadát az EU- országokkal bonyolítja le. A közép-kelet-európai térségbõl 2,6 milliárd DM, ezen belül Magyarországból 750 millió márka értékben importált agrártermékeket.

*** A burgenlandi tartományfõnök, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPO) egyik alelnöke sajtónyilatkozatában kifejtette, hogy Magyarország "túl gyors" EU-csatlakozása katasztrofális következményekkel járna a burgenlandi munkavállalók, a kisipar és a mezõgazdaság számára. Hazánk teljes jogú tagsága esetén ugyanis a magyar cégek is korlátlanul beléphetnének az osztrák munkaerõpiacra. Az említett politikus határozottan ellenzi az EU gyors keleti kibõvítését.

*** Az elmúlt években a magánosítás és a kárpótlás során több mint 5 millió hektár termõföld került magántulajdonba. Az FM egy birtokrendezési javaslatot készített elõ, melynek célja a termõföld tulajdoni és használati viszonyainak olyan átalakítása, hogy hosszabb távon is lehetõvé tegye a fejlõdést. A törvényjavaslat szerint a birtokrendezés költségeinek nagyobb részét az állam állná és az beépülne az FM-tárca költségvetésébe.

*** Erich Kussbach, Ausztria nagykövete rövidesen nyugdíjba megy. Ebbõl az alkalomból búcsútalálkozón fogadta a sajtó képviselõit. Elmondta, hogy Ausztria és Magyarország között széles körû együttmûködés bontakozott ki minisztériumok és fõhatóságok között, ami hazánk jövendõ teljes jogú EU-tagsága szempontjából nem lényegtelen. A búcsúzó nagykövet hangsúlyozta, hogy az osztrák kormány minden módon és minden fõrumon támogatja hazánk EU-tagságát.

*** Az EU-hoz csatlakozás egyik vitatott pontja az, hogy valamely ország milyen fejlettségû mezõgazdasággal társulhat. Éppen ezért a Magyar Tudományos Akadémián, az Agrárkutatás esélyeivel foglalkozó tanácskozáson elhangzottak szerint fontos lehetõséget szalasztunk el, ha nem vesszük figyelembe a mintegy ezernégyszáz fõbõl álló szellemi bázis tevékenységét.

*** Hogyan tovább, mezõgazdaság? címmel mezõgazdasági szakemberek fórumot tartottak Geresdlakon. Jakab István, a Gazdakörök országok elnöke az új típusú együttmûködés (beszerzés, feldolgozás, értékesítés) fontosságát hangsúlyozva kiemelte: Európában a szövetkezett gazdák adják a mezõgazdasági termelés kétharmadát.

*** A Debreceni Agrártudományi Egyetem professzora, Gonda István évtizedek óta foglalkozik almatermesztéssel. Véleménye szerint a hazai fajtapolitikában figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Jonatán fajta iránti - változatlanul élénk - hazai kereslet ellenére a nyugati kereskedõk alig vásárolnak belõle. A Nyugaton bevált fajtákból (Golden Delicious, Jonagold stb.) érdemes telepíteni. Sajnos, a keleti piacokról is kiszorulunk, minthogy Olaszország, Németország és Svájc kiváló minõségû almával jelenik meg ott. Olyan almát kell tehát termelnünk, amely Keleten és Nyugaton egyaránt eladható.

*** A Svédországba irányuló magyar agrárkivitel 1995-ben 23%-kal esett vissza az 1994. évihez képest, az 1993. évihez képest pedig 9%-kal. Az idei év elsõ 9 hónapjában - a tavalyi év hasonló idõszakához viszonyítva - 9,1%-kal növekedett a kivitel, melynek kétharmadát továbbra is feldolgozott termékek, ill. gépek, gépi berendezések adják. Svédország a teljes magyar exportból 1, az importból 1,7%-kal részesedik.

*** Csákvári László, a Tej Terméktanácsa (TTT) elnökének beszámolója szerint a tejágazat GDP- részesedése tavaly 0,24% volt, és az élelmiszeriparon belül 9,4%-kal járult hozzá a termelési érték növekedéséhez. A tejágazat termelési értéke tavaly elérte a 95-100 milliárd forintot.

*** Az EU-ban megállapodás született a génkezelt élelmiszerek jelölésérõl. Ennek értelmében a jövõben akkor kell megjelölni a génkezelt élelmiszereket (vagy adalékokat), ha "tudományosan bizonyítható" elváltozásuk az eredeti (kezeletlen) termékhez képest. Hazánkban az FM-ben most készülõ szabályozás foglalkozik majd azzal, szabad-e Magyarországon génkezelt nyersanyagokból élelmiszer-ipari termékeket elõállítani. A tervezet szerint minden egyes génkezelt termék új élelmiszernek számít majd.

*** Juhból az EU által meghatározott élõállat és hús kiviteli kvótákat Magyarország évek óta nem használja ki. Tavaly a 25 ezer tonnás élõállat-exportkvótából 20 ezret szállítottunk le, az 1550 tonnás húsexport helyett pedig csak 350 tonnát. Jelentõs az Olaszországba irányuló bá ránykivitel. A 20 kg alatti tejesbárány ára 520 Ft/kg körüli.

*** Az újonnan kinevezett agrárminiszter, dr. Nagy Frigyes véleménye szerint a magyar mezõgazdaság nincs olyan távol Európától, mint ahogyan sokan gondolják. A hazai agrártermékek fele az Unió tagállamaiban talál gazdára. Óriási szükség van nemzeti agrárprogramra. Arra kell törekedni, hogy a meglévõ elképzeléseket célirányosan valósítsuk meg, átvegyük az uniós agrárpolitika elemeit, és az agrárgazdaság fontosságát tudatosítsuk a közvéleményben. Az integrált vidékfejlesztés és az agrárgazdaság szervezése a fõ feladat, melyre az eddigieknél több pénzt kellene fordítani.

*** Kádár Béla, az Országgyûlés európai integrációs bizottságának tagja szerint egyébként hazánk gazdasága szerkezetileg érettebb, mint a többi felvételre váró kelet-közép-európai államé, s ezért várhatóan a csatlakozás társadalmi költségei is jóval alacsonyabbak lesznek. Azzal is számolni kell, hogy az EU-ból érkezõ áruk utáni vámbevétel megszûnik. Mivel Magyarország lesz az EU keleti határa, a vám- és határrendészeti szervek, a gazdasági rendõrség megerõsítése, az infrastruktúra fejlesztése jelentõsen növeli majd az állami kiadásokat.

*** Az Állami Számvevõszék vizsgálata alapján készült jelentés szerint hazai forrásokból Magyarország 1994-1995-ben közel 4,7 milliárd forintot fordított az EU-csatlakozás elõkészítésére. 1996-1997-ben ez az összeg várhatóan 7 milliárdra emelkedik. 1997-ben a külföldi támogatás (fõleg a PHARE) elérheti az összes forrás 34%-át.

EA9606