Dr. Szilágyi Zsolt

 I. rész

Jelentős (67%, illetve a hátrányos helyzetű 1 és 5b EU támogatású területeken 95%) tőketámogatás kapható üzemi, bekötő, illetve erdei útépítésre; ez a kamattámogatással együtt legföljebb 95%-os lehet. A beruházókra az előbbi feltételek vonatkoznak.

 Ausztria különleges hegyi legelőin gazdálkodók a gazdasági tevékenységhez (épület, gép, műtrágya, bekötő út-, víz- és csatornahálózat stb.) létesítményenként 2 millió ATS, illetve javított legelő és rét után hektáronként 10 ezer ATS tőketámogatást kaphatnak, az útépítésre 80%, az ingatlanra 45% és egyéb beruházásra 30% erejéig.

 Az innovációt is támogatja az osztrák állam, különösen azt, amely a piaci forgalom növelését, a környezetbarát és hatékony termékelőállítást, illetve a termékválaszték bővítését (pl. kézműipari tevékenység keretében) szolgálják. Az 50% kamattámogatáson kívül és/vagy 35, illetve 45% (hátrányos területeken) tőketámogatást kaphat az újító. A maximális támogatás 35, illetve 45% lehet, amelyet gazdálkodók és társulásaik vehetnek igénybe. A környezetkímélő technológiákra, azok elterjesztésére 1995-ben összesen 7,7 milliárd ATS támogatást fizettek ki, amelyből az EU részesedése 2,275 milliárd ATS volt.

 Az állattenyésztés, a növénytermelés minőségi javítására és a piaci feltételek fejlesztésére elsősorban jogi személyek (egyesületek, társaságok, szövetségek) pályázhatnak; tevékenységük jelentős részben kapcsolódhat a minőségjavítási szolgáltatásokhoz. E támogatási forma volt a legkisebb Ausztriában (328,3 millió ATS), amelyhez az EU támogatást nem adott.

 Az osztrák csatlakozás után az agrárszakképzés és szakmai továbbképzés a korábbi hazai támogatáson kívül jelentős EU-támogatásban is részesül. Különösen a termelői közösségek a zöldség és gyümölcs, a komló és egyéb növényi, illetve állati - ezen belül a halászati - termékek előállításában számíthatnak hazai és EU-támogatásra. 1995-ben e célokra 946 millió ATS támogatást fordítottak (ebből EU részesedés 220 millió ATS).

 A szakképzésben az osztrák szövetségi képzési normák alapján képzettség és szolgálati idő alapján támogatják az oktatást. A tárgyi felhasználás (beszerzés) támogatása nem lehet több 5 ezer ATS-nél. Az utazási költségek a szövetségi köztisztviselői normák alapján számolhatók el. A szakképzés szervezését és pályáztatását a mezőgazdasági minisztérium irányításával a tartományi kormányok és mezőgazdasági kamarák végzik.

 A tudományos kutatáson alapuló fejlesztések is támogatottak, különösen, ha a környezetkímélő technológiák elterjesztésére, illetve javítására irányulnak. A foglalkoztatás, az üzemanyag- és termelőeszköz-beszerzés bemutatási célokra, a kísérleti terület bérleti díja, a kísérlethez szükséges anyagok vásárlása, az utazási információs költségek támogatottak. A pályázók, akik egyúttal a tervfelelősök is lehetnek, az egyéni gazdálkodókon kívül a jogi személyek és társaságok köréből kerülnek ki, de a műveletek vezetésével önálló szakértőt bízhatnak meg. 1995-ben az oktatást, kutatást és szaktanácsadást 1 milliárd ATS-sel támogatták, amelynek 80%-a szövetségi forrás volt (az EU részesedése elenyésző, 0,4 millió ATS).

 Az agrártermék-előállítás minőségi, személyi és tárgyi feltételeinek javítását szolgálja az állattenyésztésben, a növénytermesztésben és kertészetben dolgozó szövetségek és szövetkezetek támogatása, amely elsősorban a fajtaminősítésre, a teljesítmény-ellenőrzésre, a hasznosítható génállomány fenntartására, a higiéniának és a termék minőségének megőrzésére irányul, de igényelhető támogatás szakmai vitanapok, bemutatók, továbbképzések tartására, illetve szakmai tanulmányutak szervezésére is.

 Külön támogatási forma segíti elő az EU igényeinek megfelelő szakmai továbbképzést, illetve a mesterképzést, amelyben a gazda és családtagjai (iskolaköteles koron túl), mezőgazdasági alkalmazottai, 40 évnél fiatalabb gazdák, társaságok vezetői, illetve bejegyzett szakoktatási intézmények vehetnek részt.

 Ugyanígy EU-támogatott oktatást végeznek a gépkörök és a kamarák is a szakszerű gépkezelés elsajátítására. A biogazdálkodás ellenőrzésére és tanácsadásra is nyújtanak támogatást jogi személyeknek és gazdaegyesületeknek.

 Az intergrált növényvédelemben dolgozó jogi személyek és gazdasági társulások pályázhatnak figyelő, kármegelőző támogatásra, növényvédelmi szakképzésre. Ugyancsak jogi személyek és társulások kaphatnak támogatást termékbemutatóra, kiállításra, marketingre belföldön; illetve állattenyésztő egyesületek, szövetségek külföldi állatvásárokon való részvételére.

Ez a támogatási forma új Ausztriában. Célja a termelői árukínálat egységesítése, az értékesítés hatékonyságának növelése, a gazdálkodás versenyképességének fokozása az agrárkereskedelemben és a feldolgozóiparban. Az ilyen társulások alapítása és működtetése az EU szervezeti alapjából is részesedik a nemzeti, illetve tartományi szintű támogatás mellett. Elszámolhatók az alapítás ügyviteli költségei, a működtetés irodai (személyi és tárgyi) kiadásai, a személyi szállítás és biztosítás költségei a szövetségi köztisztviselői költségnormák alapján. E támogatási formára 1995-ben 16,1 millió ATS-t költöttek a szövetségi költségvetésből (összesen 62,9 millió ATS volt a támogatás).

 A zöldség és gyümölcs, illetve a növényi és állati termékek közös értékesítésekor az eladott termék értékének 5%-áig az alapítást követően 2 évig, majd azt követően a 3. évben 4%-áig, a 4. és az 5. évben 3%-áig, illetve 2%-áig vehető fel támogatás, amelynek értéke nem lehet több a társasági alapítás és működtetés tényleges költségénél.

 A társulások egyesülését támogatják az egyesülést követő 3 évben; annak költségeit az 1. évben 60%-ig, a 2. évben 40%-ig, a 3. évben 20%-ig megtérítik. A támogatás azonban nem lehet több egyesületenként 950 ezer ATS-nél. A halászati egyesülések 3 éves támogatása az árueladás 3, 2, illetve 1%-os támogatásán kívül az alapítási költségek 60, 30, illetve 20%-os megtérítésére szorítkozik. Hasonló a támogatási forma a komlótermesztésben érdekelt egyesüléseknél is. (E támogatások csak 1996-tól vehetők igénybe.)

Az EU-csatlakozás ebben a támogatási formában hozta a legnagyobb változást. Alapja az EU jövedelem kiegyenlítő támogatása (max. 25%), amelynek célja a gazdálkodók életszínvonalának fenntartása, sőt emelése.

 Hegyvidéki és hátrányos helyzetű gazdálkodást Ausztria mezőgazdaságilag művelt területének 68,8%-án folytatnak, mert az ilyen terület az ország 79%-át teszi ki. A jövedelemkiegyenlítést szarvasmarha-, juh-, kecske- és lótartás esetén legföljebb 1,4, számosállat/ha takarmánytermő terület állománysűrűség esetén adják, számosállatra vagy hektárra vonatkoztatva. Az állatsűrűségen kívül a terület megművelhetősége is támogatást befolyásoló tényező. Ennek mértéke szerint 5 zónát alakítottak ki. Az alapzónában a támogatás mértéke számosállatonként vagy hektáronként 1000 ATS, majd 1300, 1700, 2100, illetve 2412 ATS az 1-4. zónákban. 30 ha-ig vagy 30 számosállatig az említett összegeket a gazdák megkapják, 30 hektártól 90 ha-ig a támogatás a fenti összegek %-ában az alábbiak szerint alakul:

90 ha feletti támogatási egységet nem vesznek a támogatásnál figyelembe.

A számosállat átszámítási kulcsa:

1 tejelő, illetve anyatehén – 1 szá.

1 két évnél idősebb marha – 1 szá.

1 hat hó és két év közötti egyéb marha – 0,6 szá.

1 anyajuh, illetve anyakecske – 0,15 szá.

1 ló (6 hónál idősebb) – 1 szá.

 

Takarmánytermő területnek számít, amelynek hozama a tartott állatok takarmányozására szolgál. Hegyi (alpi) legelőknél a legelőt úgy kell figyelembe venni, hogy a megfelelő állománysűrűségnél a számosállatonkénti támogatást max. 1 hektárra vetítve lehet számítani. Hasonlóan kell eljárni a hegyvidéki területeken kívül is a kialakított legeltetési jog figyelembevételével.

 Nem kaphatnak a gazdák jövedelemkiegyenlítő támogatást a búza vetésterületre, a 0,5 ha-nál nagyobb alma-, körte- és őszibarack-ültetvényre, az ugaroltatott területre, szőlőültetvényre, illetve cukorrépa és egyéb intenzív növények termőterületére. A támogatásban azok a gazdák részesülhetnek, akik egész évben termelésben dolgoznak és az üzem hátrányos helyzetű területen fekszik. A kedvezményezettnek a termelést a támogatást követő öt évig fenn kell tartania. E kötelezettség alól mentesülhet, ha a gazda kereső tevékenységet ugyan nem folytat, de a támogatott területet továbbra is megműveli. Ugyancsak megszűnik a kötelezettség betegség, halál esetén, vagy ha a kedvezményezett öregségi nyugdíjba vonul.

 A támogatás legalább 3 hektár hátrányos helyzetű terület egész évi megművelése után jár. A támogatást kapott állatot legalább két hónapig tartani kell. A tartási időtartam a pályázat benyújtásának napjával kezdődik és legkorábban a kérelembenyújtási év június 30-ával végződik.

 A nemzeti támogatási alapból jövedelemkiegészítést azok a gazdák igényelhetnek, akik az EU csatlakozás előtt nagyobb területi támogatást kaptak vagy azok az üzemek, amelyek 1993 után az új EU támogatási területen kívülre kerültek.

 E támogatási formára 1995-ben összesen 1,9 milliárd ATS jutott, amelyből 579 millió ATS-t az EU, a többit 60-40% arányban a szövetségi költségvetés, illetve a tartományok adták. Az összeget 126 ezer termelő üzem használta fel.

Ezt az összetett támogatási formát olyan osztrák tájakon alkalmazhatják, ahol a vidék népességmegtartása, agrár-, ipari és foglalkoztatási helyzetének javítása elengedhetetlen (5b célterületek). A régiókat szigorú ismérvek alapján jelölték ki, ott, ahol az agrártermelés korlátozott, az agrárjövedelem csekély, kicsi a népsűrűség, illetve fokozódik az elvándorlási veszély. Így 1995-ben 1289 osztrák község tartozott az ilyen célterülethez, ahol az ország lakosságának 29,2%-a él. A célterület nagysága az összmezőgazdasági terület 60%-a, az ország termelő üzemeinek 60%-a gazdálkodik ilyen célterületen.

 A szerkezeti támogatásra Ausztria az 1995-99-es években 411 millió ECU-t (5,51 milliárd ATS-t) fordíthat, amiből a regionális alap 175 millió ECU-t (2,35 milliárd ATS-t), a szociális alap 72 millió ECU-t (965 millió ATS-t) tesz ki, míg a mezőgazdasági orientációs és garanciaalap 164 millió ECU-vel (2,2 milliárd ATS-sel) gazdálkodhat.

 Az államilag jóváhagyott és az EU-hoz benyújtott 5b projekteket a fenti alapokból a tevékenységnek megfelelően támogatják. Így egy turisztikai projektben a vendéglátás fejlesztésére a regionális alapból, a mezőgazdasági termelésre pedig a mezőgazdasági garanciaalapból adnak támogatást.

 Az említett 2,2 milliárd ATS mezőgazdasági szerkezeti támogatáshoz kapcsolódik a törvényesen előírt szövetségi és tartományi agrártámogatás. Így az osztrák mezőgazdaság az 1995-99-es években az 5b projektekben mintegy 6,2 milliárd ATS-sel gazdálkodhat.

 Az 5b projektek lényege az ágazatok együttes támogatása a regionálisan behatárolt, összefüggő és kiegyensúlyozó vidékfejlesztési célok érdekében. Ez jelenti az adott térségen belül egyrészt az egyes szektorok (mezőgazdasági termelés, vendéglátás, oktatás, kultúra, vállalkozás) arányos fejlesztését, másrészt olyan, a régióra jellemző viszonylagos előnyöket biztosító termékek előállítását, amelyek piacra jutását mind belföldön, mind külföldön ilyen támogatással segítik.

 Így igen fontos eleme a projektnek az összehangolt tervezés (egyedi ötletek helyett) és az arányos fejlesztés (elkülönült intézkedések, munkák helyett). Ennek során bővíteni kell a térség foglalkoztatási és jövedelemtermelési lehetőségeit és az olyan gazdasági, kulturális fejlődést, népesség-megtartást és hagyományőrzést, amely lépést tart más EU-tagállamok hasonló gondokkal küzdő régióinak fejlődésével.

 A célok között szerepelnek: a termelés sokrétűsége (új és hagyományos termékek sorának minőségjavítással együttjáró bővülése), a pótolható nyersanyagok előállítása, a nagyértékű helyi és regionális termékek piacrajutása, a vidéki infrastruktúra fejlesztése, a mezőgazdasági kiegészítő foglalkoztatás megteremtése, a falusi épületek fenntartása és felújítása, a talajtermékenység meg-, ill. a legelő felújítása, öntözési és vízelvezetési (melorációs) rendszerek kialakítása, az idegenforgalom és a népi kézművesség támogatása, a természeti katasztrófák elhárítása, az erdősítés és erdőfenntartás, a vidék tájjellegének tartós megőrzése, a mezőgazdasági szaktanácsadás, a pénzügyi segítség az agrártermékek elsődleges feldolgozásához és értékesítéséhez a termelő, feldolgozó üzemekben, illetve a kereskedelmi láncoknál, végül, de nem utolsósorban a mezőgazdasági kutatás és technológia fejlesztése.

 A fenti célokhoz egyéni, üzemi projekteknél 30%-os, a társult szervezésű projekteknél 50%-os támogatás kapható az elszámolható összköltségek alapján. A támogatás nagysága projektenként eltérő, attól függően, milyen minőségű és tartalmú a projekt.

 A támogatás alapja a szövetségi parlament által jóváhagyott, nemzeti 5b projekt-megvalósítási terv, amely különböző, az EU 5b projekttervezési rendszer szerint összeállított, szektorális (beruházási, szolgáltatási, erdészeti, vidékfejlesztési) irányelvek összefoglalója.

 Az irányelvek ismeretében az egyedi terveket a helyi mezőgazdasági (kamarai) tanácsadók bevonásával a kerületi agrárkamarához, illetve megfelelő tartományi hivatalok agrárosztályához, az átfogó programokat pedig, mint pl. falufejlesztés az illetékes tartományi hivatalhoz lehet benyújtani. Az üzemi beruházástámogatás is az 1. részben már említett intézményeknél pályázható, de a támogatás elbírálása és engedélyezése tartományi szintű. A támogatás kifizetése és ellenőrzése is a tartomány felelőssége.

 A kifizetés módja a kisebb projekteknél egyszeri átutalás, a nagyobbaknál részletekben történő kifizetés, amelyet a projekt előrehaladása szerint a pályázó igényel. A pályázatnak az 5b célkitűzéseknek meg kell felelnie, és ennek alapján egy kiviteli tervet és egy pénzügyi tervet kell tartalmaznia.

 Az 5b szerkezetátalakítási programnak van egy hazánkat is érintő része: Ausztriának az EU társult országokkal (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) határos területein olyan példaértékű agrárszociális programot kell megvalósítani, amelynek alapján a határmenti régiók mindkét oldalon tervszerűen fejlődhetnek. A Leader, ill. Interreg nevű programok 1996-ban indultak mintegy 23,27, ill. 42,68 millió ECU-s támogatással.

E támogatási forma Ausztriában két EU által finanszírozott, illetve az ezt kiegészítő nemzeti támogatási formára épül:

– a 2080/92 számú EU határozat a közösségi támogatási rendszerről a mezőgazdasági területek erdősítésére;

 

– a 2078/92 számú EU határozat szerinti mezőgazdasági környezetvédelmi program az erdők védelméről és minőségi növeléséről.

Az EU-szintű támogatás a mezőgazdasági területek erdősítését, az új telepítések védelmét, a faállományváltást, az erdei utak építését, illetve vízelvezető műtárgyak, vízkivételi helyek létesítését szorgalmazza, míg a nemzeti támogatás a hegyvidéki védő- és parkerdők létesítésére, az erdészeti üzemek szerkezetváltására, műszaki fejlesztésére, az erdővédelemre, illetve a sérült erdők felszámolására, valamint az erdészeti továbbképzésre vonatkozik, de nemzeti támogatású a faáruk és faipari termékek értékesítése is. A nemzeti támogatás módja az agrárberuházásoknál említett kamat- és tőketámogatás, amelyeknek kombinációja a támogatható összköltségek 70%-áig terjedhet.

 A tőketámogatás mértéke a mezőgazdasági erdősítésnél tűlevelűekre 10 500 ATS/ha, nemes lomblevelűekre 42 ezer ATS/ha. Az új telepítések 5 éves gondozására évenként 1500-5000 ATS/ha támogatás igényelhető. A faállományváltásra 45%-os összköltségű támogatás kérhető, egyrészt az EU alapból, másrészt amennyiben ez kevesebb, a nemzeti alapból. Az EU támogatásra azok az üzemvezetők pályázhatnak, akiknek összjövedelmük fele az erdészeti üzemből származik, vagy jövedelmük 25%-a mezőgazdasági eredetű, vagy az üzemen kívüli munkaidejük nem éri el az összmunkaidejük felét. Az EU pályázatból így kiesők azonban a nemzeti támogatásra még pályázhatnak.

 Az erdei utak építésére a gazdasági erdőknél 45%-os, a hegyvidéki védőerdőknél 60%-os támogatás kérhető. Ennek nagy része az EU alapból igényelhető, az EU támogatás összegét pedig fele-fele arányban a szövetségi és tartományi alapokból egészítik ki.

 A többi közösségi és nemzeti támogatású projekteknél a tőketámogatás mértéke általában 45%, a kamatcsökkentés mértéke pedig legalább 5% (kivéve a hegyvidéki védőerdő-telepítéseket, itt 60%-os a tőketámogatás felső határa, illetve az erdészeti üzemek szerkezetátalakítását, ahol a kamatcsökkentés alsó határa 1,5%). 1995-ben az EU által is támogatott erdészeti program összesen 69,2 millió ATS-t kapott, amelyben az EU támogatás 37,4 millió ATS, a szövetségi, ill. tartományi hozzájárulás pedig 21, ill. 10,8 millió ATS volt. Ebből múlt évben 331 ha új erdőtelepítést, 410,8 ha újraerdősítést végeztek, illetve 505,5 km útépítést támogattak.

 A leírtakból kitűnik, hogy az osztrák támogatási rendszer jól átgondolt nemzeti agrárérdekeken alapszik, amelyekhez ügyesen rendelik hozzá az EU támogatási lehetőségeket. E támogatási rendszer eredményeképpen az osztrák gazdaság megőrizte versenyképességét az EU belső piacán, azonban agrárkülkereskedelmében a magas hazai termelői árak, valamint a kisebb EU-n belüli élelmiszerárak miatt 1995-ben mintegy 5-10%-os deficit képződött. (Pontos adat még EU-n kívüli statisztikai egyeztetések miatt nem áll rendelkezésre.)

 Vissza a tartalomhoz